Bemutatták Székesfehérvár Felszíni Vízelvezetésének Tanulmánytervét

Megtartani és gazdálkodni a vízzel

1993 és 2008 után most készült el az új Székesfehérvár Felszíni Vízelvezetése Tanulmányterv, amelyet hétfőn mutattak be. A pandémiás időszak miatt több mint egy esztendő alatt állt össze az a fontos szakmai háttéranyag, amely rengeteg egyeztetés eredményeként született meg, és pontos képet ad a város vízelvezetésének jelenlegi állapotáról, problémáiról, a fejlesztési javaslatokról, valamint az elmúlt több mint tíz esztendőben megvalósult fejlesztésekről, bekövetkezett változásokról.

Székesfehérvár Felszíni Vízelvezetési Tanulmánytervének letölthető dokumentumait ITT találja!

A tervbemutatót a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési és Közműellátási Irodája szervezte, amelyre tervezői, hatósági és üzemeltetői oldalról is számos szakember eljött. „Az önkormányzati szakemberek mellett a tervezőknek is iránymutatást adhat majd saját feladataikhoz, a tervek elkészítéséhez, illetve az üzemeltetői szempontból is fontos információkat tartalmaz az elkészült tanulmányterv.” – hangsúlyozta Radics Józsefné irodavezető.

"Ahol lehet, inkább megtartani és gazdálkodni a vízzel"

A különböző szakmacsoportok együttműködését köszönte meg dr. Cser-Palkovics András is, akik a különböző fejlesztési feladatok megoldásakor közösen dolgoztak, majd a polgármester a klímaváltozás és az ennek kapcsán bekövetkezett szemléletmód-váltás szükségességét emelte ki. „Az elmúlt időszakban nagyon hektikussá vált a csapadék mennyisége, így megtapasztalhatjuk, hogy az eddigi feladatok mellett a víz milyen problémákat is okozhat. A legfontosabb törekvésünk éppen ezért, hogy nem csak az elvezetést oldjuk meg, hanem ahol lehet, szeretnénk meg is tartani a vizeket a város területén. Erre már a megvalósult fejlesztéseknél is vannak szép példák, és szeretnénk a jövőben erre még jobban figyelni.” – összegezte dr. Cser-Palkovics András.

A tanulmánytervet Boros László vezető tervező ismertette a Complanex Kft. képviseletében, az Alba Geotrade-del közösen ők készítették el a rengeteg kapcsolódó dokumentációval teljessé vált anyagot. Feladataikról szólva a korábbi tanulmánytervek felülvizsgálatát, a vízelvezető hálózatokban bekövetkezett változások feldolgozását, illetve a főbb vízgyűjtőterületek lehatárolását és hidraulikai méretezését emelte ki. Maroshegy és Feketehegy városrészeket kiemelten is vizsgálták.

A tanulmányterv leköveti azokat a változásokat, amelyek a lakóövezetekben, illetve az ipari, szolgáltatási szektorban történt komoly beruházások következtében a vízelvezető-rendszert tovább terhelik.

A tervezők felhívták rá a figyelmet, hogy a város önkormányzata sokat tett azért, hogy a vízelvezetés kritikus helyeinek száma csökkenjen. Csak a legfontosabb beruházásokat kiemelve: folytatódott az A-0-0 főgyűjtő kiépítése, a Berényi és a Fiskális úton, illetve a Mártírok útján jelentős rekonstrukció zajlott, megtörtént a Sóstó rehabilitációja, valamint a Varga-csatorna rendezése a Palotavárosi tavak környékén. Emellett a főgyűjtők, a műtárgyak és a csomópontok esetében a felújítások folyamatos folytatása is elengedhetetlen a hálózat optimális működéséhez, miközben az üzemeltetés is komoly terheket jelent.

Feladatként egy egységes szakmai protokollok kialakítására, a nyílt és zárt csatornaszakaszok pontos felmérésének folytatására, a közművek üzemeltetőinek összehangoltabb munkájára, valamint informatikai fejlesztésekre is javaslatot tettek.

A város vízgyűjtő területein a szaporodó, nagy intenzitású záporok kezelése – elsősorban – vízvisszatartással oldhatóak meg. Lehetséges megoldás még a csapadékvíz szikkasztása is – erre azonban a város területén a talajvíz- és az altalaj-viszonyok miatt sok helyszín nem alkalmas. A záportározók és ár-apasztók létrehozását is jól össze lehet kapcsolni a vizes élőhelyek növelésével, illetve más környezet- és természetvédelmi fejlesztéssel is, azonban az elsődleges funkciónak mindig meg kell maradnia. A következő lépés az elvi vízjogi engedélyezési eljárás elindítása lesz.