A Modern Városok Program 2016-os teljes költségvetése ötvenmilliárd forint, ebből tizenhatmilliárd forint kerül Fehérvárra, és hétmilliárd jut a kórház idei beruházásaira. Ez a hétmilliárd forint még az országos fejlesztésekhez képest is tekintélyes összegnek tűnik. Erről az idén indítandó beruházásról és annak előzményeiről beszélgettünk Csernavölgyi Istvánnal, a Szent György Kórház főigazgatójával.
Az idei évben indul el az új, ötszintes belgyógyászati tömb építése, ami a már kialakított infrastruktúrára csatlakozik.Ami Fehérváron és a kórházban történik, nem nevezhető egyszerűen fejlesztésnek, ez már fejlődési ív – ezt unos-untalan elmondom kollégáimnak is. Ennek az ívnek az alapja, hogy a betegekkel először a sürgősségi ellátóban találkozunk – hacsak nem szakrendelésre megy. Ezt követi az aktív, majd a krónikus, végül egy rehabilitációs ellátóháló. Ezt az ívet próbáltuk az elmúlt időszakban megvalósítani strukturális és eszközpark-fejlesztéssel.
Átadtuk 2012-ben az új sürgősségi ellátó osztályunkat intenzív ágyakkal, új műszerparkkal, huszonkét darab ággyal. Ezzel megvalósította a kórház a beléptetőrendszerében azt a bizonyos egykapus módszert, amitől egy kórház modern lesz Európában és a világban. Emellett olyan fejlesztést hajtottunk végre, ami "nyolcmilliárdos" néven híresült el. Ebből alakítottuk ki az új műtőblokkot, a Berzsenyi-tömböt, az intenzív osztályt, az új gyógyszertárat, az új hemodinamikai és gasztroenterológiai labort és természetesen az ezekhez tartozó új eszközparkot. A rehabilitáció jegyében fejlesztettük Székesfehérváron a pszichiátriai osztályt hétszázmillió forint értékben. De feladataink túlmutatnak a városhatáron, ezért a vidéki telephelyek sem maradtak ki a fejlesztésekből. Erről szólt a sárbogárdi rendelőintézet újjáépítése, a zöldmezős beruházásként megvalósuló enyingi rendelőintézet, amit a közelmúltban adtunk át, de a korábban már megújított, most általunk továbbfejlesztett móri kórház is. Így jutottunk el 2010 óta napjainkig, amikor egy újabb „beruházáscsomag” előtt állunk. Ez a célegyenes.
Mielőtt a célegyenesbe fordulnánk, nézzük meg, hány embert érint a Szent György Kórház működése!
Ez szakmafüggő! Vannak szakmák, amelyek a megye lakosságának kétharmadát érintik, de léteznek olyanok is, amelyek túlmutatnak a megyehatáron, sőt régiós, esetleg országos feladatokat látnak el. Csak egy példa: a szívkatéterezés, a hemodinamika a mai megbetegedési mutatók alapján abszolút élenjáró kezelési forma. Ez a fehérvári kórház esetében hétszázezer fős populációt érint, szemben a megye négyszázezres lakosságával.
A fehérvári kórház országos szinten is nagyon komoly támogatásban részesül ebben az esztendőben, hiszen a Modern Városok Program teljes tervezett összegének egyhetedét kapja.
Ez egy tekintélyes összeg, és nagyon örülök a támogatásnak szakemberként és fehérváriként egyaránt! Szakemberként azért örülök, mert – ahogy már említettem – elértünk a célegyenesbe, ami arról szól, hogy ugyan szépek és szerethetők a kórházi pavilonjaink, szépen parkosított környezetben vannak, de ezeket a pavilonokat ki kell váltanunk a gyógyításból. Ennek az az oka, hogy a pavilonok ma már sem infrastrukturálisan, sem korszerűségükben nem felelnek meg a modern egészségügy követelményeinek. Nem szeretem a szót, de a céljaink egyértelműen a tömbösített kórház felé kell, hogy mutassanak, ahol megfelelő betegfolyosókon, rövid betegutakon gyors betegszállítást tudunk biztosítani. Egy példa: a sztrókellátás során nem a Seregélyesi út másik oldalán lévő idegosztály és a nagy tömb mellett levő CT között kellene a betegeket mozgatni, járatni, hanem ennek egy infrastruktúrán belül kéne zajlania. De hamarosan megszűnik az az állapot, amikor osztályok között több száz métert mozgatjuk a betegeket. Mindez nemcsak a betegek érdeke, de sokkal könnyebben fenntartható infrastruktúrát lehet majd így kezelni, és könnyebb racionalizálni a kiszolgálók létszámát.
Ha jól értem, egy tömb épül. Zöldmezősnek tekinthető ez a beruházás?
Az idei beruházás egy pavilon helyén indul el úgy, hogy egy folyosórendszerre lesz felfűzve. Egy ötemeletes épület készül majd, kétezer négyzetméteren. Egyértelműen szakmai feltételeket szolgál a beruházás! Kétszáz méteres körön belül, egy zárt rendszerrel összekötve működik majd az összes aktív ellátó osztályunk és tevékenységünk, és természetesen a szakrendelőt is rákötik erre a rendszerre.
Minőségi ugrást is jelent ez a beruházás vagy csak a kezelhető betegek számának növekedését?
Remélem, hogy a kezelendő betegek száma nem fog növekedni! Ezt azért is mondom, mert intézményünk a megelőzést is felkarolta. De ez a beruházás elsősorban arról szól, hogy hatékonyabban, gyorsabban, célzottabban tudjuk kezelni a pácienseket. Minőségi javulást várok elsősorban ettől a változástól.
A Szent György Kórház egyetemi oktatókórház is. A beruházás hatással lesz az oktatásra?
Nem mindegy, hogy az orvoshallgatók és szakápolók milyen körülmények között jönnek tanulni, milyen az itt dolgozók eszközparkja. Nekünk olyan eszközparkunk van illetve lesz, amelyik a világ más kórházaival vetekszik, így aki itt tanul, később bárhol megállhatja a helyét.
Ilyet talán soha nem lehet mondani, mégis megkérdezem. A 2016-os fejlesztéssel lezárul a kórház nagy léptékű fejlesztése?
Az idei beruházás előkészítése még tíz hónapot vesz igénybe. Az év végén tehetjük le az alapkövet, és csak utána indul be a látványos része a beruházásnak. Ha ezt a tömböt 2017-18 táján befejezzük, akkor azt gondolom, egyelőre ez a kórház – a vidéki telephelyeket is beszámítva – apróbb fejleszteni valóktól eltekintve komplett egésznek lesz mondható. Bizonyára kellenek majd változások egyes épületekben, de ahogy mondtam: a kórház a célegyeneshez érkezett!
