-
Olajszentelés Nagycsütörtökön
Nagycsütörtök a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor Jézus a Gecsemáni kertben búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. Olajszenteléssel, a papi ígéretek megújításával kezdődött meg a Szent Három Nap liturgiája. Spányi Antal, megyés püspök az egyházmegye papságával mutatott be szentmisét a Székesegyházban.
2025.04.17. -
Meglepetés a Vox Mirabilistől
Hagyományosan idén is húsvétvasárnapi meglepetéssel készül a Vox Mirabilis Kamarakórus Székesfehérváron. A „Kötődések” című lengyel-magyar CD lemezüket az idén is elrejtik Húsvétvasárnap délelőtt Székesfehérvár ismert helyszínein.
2025.04.17. -
A Nibelung-lakópark
Új darab bemutatójával zárul az évad a Vörösmarty Színházban. A Nibelung-lakópark történetét Szikora János vitte színre.
2025.04.17. -
Serfőző Simon kismonográfia
Új kismonográfiával jelentkezett Bakonyi István. Az irodalomtörténész Serfőző Simon az elmúlt évtizedben született műveit elemzi kötetében.
2025.04.17.
Családi balett - Diótörő a Székesfehérvári Balett Színháztól

Mitől ünnep az ünnep? Mi hoz színeket, meleget a szürke és hideg hétköznapokba? Erre a kérdésre keresi és találja meg a választ a Székesfehérvári Balett Színház új produkciója, a Diótörő című családi balett, amelyet Csajkovszkij muzsikájával, de a balett klasszikus verziójától eltérő módon állít színpadra Egerházi Attila Harangozó-díjas koreográfus, az intézmény igazgatója. A nagyívű, a teljes társulatot kettős szereposztásban felvonultató táncszínházi művel minden korosztályt igyekeznek megszólítani. A társulat célja, hogy a város és a megye színházat és táncot szerető közönségének saját Diótörő előadása legyen.
„A Diótörő története az én olvasatomban nem nagypolgári, hanem kispolgári családi körben játszódik, és a hétköznapok szürke, gyakorta monoton és olykor szeretetről megfeledkező világát szeretettel átszőtt humorral fűszerezve állítja szembe az ünnepnap színekben gazdag varázsvilágával. Ez a szándék éppúgy megmutatkozik a balett színpadképeinek és jeleneteinek kontrasztjaiban, mint a koreográfiában” – mondja a produkcióról a rendező-koreográfus.
Egy átlagos, szürke panellakásban él a Stahlbaum család, ide érkezik meg karácsony este a minden tekintetben színes egyéniség, Drosselmeyer nagybácsi, aki humorával, szeretetével, „bűverejével” életet hoz a családba. Amikor a család nyugovóra tér, megtörténnek a Hoffmann meséjéből ismert csodák: életre kel a Diótörő figura, megjelennek és ugyancsak életre kelnek a különböző babák, mesefigurák és lezajlik az a harc is, amelynek végén Marika, a főhős egy mesevilágban találja magát, Diótörő herceg oldalán. A pár a hópelyhek táncát követve jut el a kristálypalotába, ahol káprázatos ünnepséggel, látványos spanyol, kínai, keleti és orosz táncokkal fogadják őket, és eltáncolják a darab talán legismertebb részét, a Rózsakeringőt is.
„Karácsony ünnepe többek között arra is emlékeztet bennünket, hogy ha szeretet lakozik a szívünkben, akkor életünk bármely napját ünnepként élhetjük meg, és hétköznapi csodák történhetnek meg velünk. A Diótörő története azt a gazdag, gyermeki képzeletvilágot jelképezi, amely a fantázia gazdag színpalettájáról, szeretetből szőtt ecsettel képes újra színessé festeni a felnőttek világának hétköznapok által elkoptatott és elszürkült festővásznát” – fogalmaz Egerházi Attila.