-
Téli tárlat a Pelikánban
November 22-én pénteken 18 órától tartják az idei Téli tárlat megnyitóját a Pelikán Galériában. A Szent István Király Múzeum és a Székesfehérvári Művészek Társasága által szervezett kiállítást Domány Adél művészettörténész nyitja meg.
2024.11.21. -
Irodalmi verseny
„Ragyafestés”, kétballábas futás, „kutyagumiszedés” és legfőképpen sok nevetés várt a Móra Ferenc Könyvkiadó és a Hétvezér Általános Iskola által szerevezett irodalmi vetélkedő diákjaira, akik a vármegye minden részéből érkeztek a csütörtöki versenyre. A gyerekek Réz András filmesztétával, a Lukrécia papucsai című gyermekregény írójával is megismerkedhettek.
2024.11.21. -
Büchner a magyar színpadon
Büchner a magyar színpadon címmel nyílt színháztörténeti kiállítás a Pelikán Fészekben. A tárlat Georg Büchner német drámaíró magyar nyelvű előadásaiból válogat, és egészen jövő év áprilisáig látható.
2024.11.21. -
Farkas Ferenc bérlet
A Vörösmary Színházban megkezdődtek a Farkas Ferenc bérletsorozat előadásai. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar és Petrus Bölöni Sándor csellóművész estjén Wagner, Dohnányi és Schumann művei csendültek fel.
2024.11.19.
Családi balett - Diótörő a Székesfehérvári Balett Színháztól
Mitől ünnep az ünnep? Mi hoz színeket, meleget a szürke és hideg hétköznapokba? Erre a kérdésre keresi és találja meg a választ a Székesfehérvári Balett Színház új produkciója, a Diótörő című családi balett, amelyet Csajkovszkij muzsikájával, de a balett klasszikus verziójától eltérő módon állít színpadra Egerházi Attila Harangozó-díjas koreográfus, az intézmény igazgatója. A nagyívű, a teljes társulatot kettős szereposztásban felvonultató táncszínházi művel minden korosztályt igyekeznek megszólítani. A társulat célja, hogy a város és a megye színházat és táncot szerető közönségének saját Diótörő előadása legyen.
„A Diótörő története az én olvasatomban nem nagypolgári, hanem kispolgári családi körben játszódik, és a hétköznapok szürke, gyakorta monoton és olykor szeretetről megfeledkező világát szeretettel átszőtt humorral fűszerezve állítja szembe az ünnepnap színekben gazdag varázsvilágával. Ez a szándék éppúgy megmutatkozik a balett színpadképeinek és jeleneteinek kontrasztjaiban, mint a koreográfiában” – mondja a produkcióról a rendező-koreográfus.
Egy átlagos, szürke panellakásban él a Stahlbaum család, ide érkezik meg karácsony este a minden tekintetben színes egyéniség, Drosselmeyer nagybácsi, aki humorával, szeretetével, „bűverejével” életet hoz a családba. Amikor a család nyugovóra tér, megtörténnek a Hoffmann meséjéből ismert csodák: életre kel a Diótörő figura, megjelennek és ugyancsak életre kelnek a különböző babák, mesefigurák és lezajlik az a harc is, amelynek végén Marika, a főhős egy mesevilágban találja magát, Diótörő herceg oldalán. A pár a hópelyhek táncát követve jut el a kristálypalotába, ahol káprázatos ünnepséggel, látványos spanyol, kínai, keleti és orosz táncokkal fogadják őket, és eltáncolják a darab talán legismertebb részét, a Rózsakeringőt is.
„Karácsony ünnepe többek között arra is emlékeztet bennünket, hogy ha szeretet lakozik a szívünkben, akkor életünk bármely napját ünnepként élhetjük meg, és hétköznapi csodák történhetnek meg velünk. A Diótörő története azt a gazdag, gyermeki képzeletvilágot jelképezi, amely a fantázia gazdag színpalettájáról, szeretetből szőtt ecsettel képes újra színessé festeni a felnőttek világának hétköznapok által elkoptatott és elszürkült festővásznát” – fogalmaz Egerházi Attila.