-
Szentmisével ünnepelték a Székesegyház felszentelésének évfordulóját
Növember 25-én emlékeztek meg Székesfehérváron a Szent István király székesegyház felszentelésének évfordulójáról, és megünnepelték az újonnan végzett lelkipásztori munkatársak szolgálatba lépését. Az egyházmegye megjelent papságával bemutatott szentmisében a főpásztor az élő templomról beszélt, amelyben az Isten jelenléte az embert a Szentlélek templomává tudja formálni.
2024.11.28. -
Szépség, ajándékba
Tizenhat saját készítésű festményét ajándékozta oda a Kossuth Zsuzsanna Szociális Intézmény Maroshegyi Gondozási Központja, illetve az Ezredéves Iskola számára Penkné Ördögh Kati. Az amatőr festő képeiből november elején nyílt kiállítás a Köfém Művelődési Házban, a tárlat zárásaként került sor az ünnepélyes adományozásra.
2024.11.27. -
Adventi hangverseny
Különlegességekkel, számos vendéggel várja a közönséget a Székesfehérvári Helyőrségi Zenekar idei adventi hangversenyén. Az ünnepi dallamok pénteken este hét órakor csendülnek fel a Szent István székesegyházban.
2024.11.27. -
Előadó-művészeti támogatás
Idén 4,5 milliárd forintot biztosít a Kulturális és Innovációs Minisztérium az előadó-művészeti szervezetek támogatására.
2024.11.27.
Csoóri Sándor Emlékest versekkel, prózával, dalokkal
Miközben gyülekeztek az érdeklődők, Bakonyi Istvánnal, a Társaság elnökével beszélgettünk.
– A Társaságot azért hoztuk létre 2019-ben, mert olyan költőről van szó, aki ezer szállal kötődik Zámolyhoz és Székesfehérvárhoz. Csoóri Sándor a versei mellett nagyon sokat írt a népköltészetről, a táncház mozgalomról, a kisebbségekről, a nemzeti sorskérdésekről. Mivel egy költő munkássága köré szerveződött a társaságunk, ezért kiemelkedő alkalmakkor tartunk programokat. Ez elkezdődött 2019-ben, utána a járványhelyzet megakadályozott bennünket a folytatásban, de most újra együtt lehetünk. Nemrég tartottuk meg Zámolyon azt az emlékülést, amely nem csak Csoóri Sándorral, de Csanádi Imrével is foglalkozott a kerek évfordulóik kapcsán - mondta.
Vajon a Társaság rendezvényeinek célja lehet, hogy elérjék egyszer azt, hogy Csoóri Sándor ne csak kötelező, hanem szabadon választott irodalom is legyen a fiatalok számára?
- Az a baj, hogy nem kötelező irodalom az ő munkássága. Sajnos a kortárs költők, írók nagyon hiányosan szerepelnek akár az általános, akár a középiskolás tananyagban. Pedig az élő irodalom legalább annyira fontos, mint a kötelező irodalom, főként egy olyan korban, ami nem a költészetről szól elsősorban…
Varró János hangszeres játékával működött közre, segítve Berki Lilla gyönyörű énekét. Tőle azt kérdeztem, mi van előbb az alkotás folyamán: a vers vagy a zene?
- Van, akit a zene ihlet meg, van, akit a költészet. A lényeg: oda kell figyelni minden egyes szótagra, minden egyes hangra. De persze ezen az estén is nagyon sok improvizáció volt, már ami a zenét illeti. A népköltészet örök érvényű, hiszen rengeteg igazságot mond minden kor emberének, így a mának is. A népzene pedig kéz a kézben társul hozzá. Hogy mit jelent Csoóri Sándor nekem? Jaj, ő nagyon kedves a számomra, hiszen közel áll a népköltészethez. Egyik kedvenc versem tőle az Öreg nyenyerés, ami a tekerős nyenyerésről szól, ezt hallhatták is nyitányként ma este.
És valóban ezzel kezdődött a műsor. Utána Bakonyi István bevezető gondolatai következtek, majd jöttek szépen sorban a Csoóri versek Varga Gabriella és Ballér Bianka, a Vörösmarty Színház művészeinek az előadásában, s közben Berki Lilla dalban mondta el a megzenésített verseket hangaszeres kisérettel. Jól összeállított, megrendezett műsor volt, kiváló előadókkal.
Csoóri Sándorhoz és a társasághoz méltón!