Demencia – szemléletformálás és szakmai adaptációk a középpontban
Sajtókonferenciával zárult az INDA projekt csütörtökön Székesfehérváron. A hároméves program célja az volt, hogy tudatosan felépített kommunikációs tevékenységgel növelje a lakosság ismereteit a demenciával kapcsolatban, és megvalósítson egy olyan szakmafejlesztési adaptációt, amely lehetővé teszi a demenciával élő idősekről való magas színvonalú gondoskodást.
A Katolikus Szeretetszolgálat konzorciumi partnereivel, a győri Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézménnyel és a hajdúböszörményi Fazekas Gábor Idősek Otthonával sikeresen pályázott az EFOP-5.2.4-17 Társadalmi innovációk – Adaptációk, új módszerek kiterjesztése konstrukció keretében a Demenciához kapcsolódó interprofesszionális szolgáltatások adaptációja: tudásbővítés és érzékenyítés helyi közösségeken keresztül című, EFOP-5.2.4-17-2017-00002 azonosítószámú projekt megvalósítására. A projekt kiemelt célja volt, hogy tudatosan felépített kommunikációs tevékenységgel növelje a lakosság ismereteit a demenciával kapcsolatban és megvalósítson olyan szakmafejlesztési adaptációt, amely lehetővé teszi a demenciával élő idősekről való magas színvonalú gondoskodást. A szakmai fejlesztések a 2015-ben megvalósított INDA programon alapultak.
Lezárult a három éves INDA projekt
A probléma összetettsége miatt olyan komplex programadaptáció került megtervezésre, amely egyaránt képes választ adni a különböző szükségletekre, és hozzájárul a szolgáltatási rendszer reformjához. A 2018. szeptember 1-jén kezdődött és 2021. május 31-vel záródó program célja volt, hogy az egyes településeknek megfelelően differenciáltan feltárja a gondozó családok helyzetét, és olyan módszereket dolgozzon ki, melyek a későbbiekben segítséget jelenthetnek számukra.
„A demencia nem szégyellni való, hanem egy olyan állapot, amely az élet velejárója, hiszen az életkor növekedésével a beteg állapot is hosszabban tart. Közösen kell keresnünk az utat, mert a társadalomnak is kötelessége odaállni ezek mellé a családok mellé, a lehető legjobban megoldani ezt a nehéz problémát. Hisz az az ember, aki demenciával él, talán már fel sem fogja a segítséget, csak azt érzékeli, hogy szeretettel és megértéssel veszik-e körül.” – mondta köszöntőjében Spányi Antal megyés püspök.
Dr. Beneda Attila családpolitikáért felelős helyettes államtitkár köszöntőjében kiemelte, a demencia a XXI. századot nagyon is érintő kórkép. Az egészségügyi, szociális és családügyi ágazat közös együttműködésben az elmúlt évek alatt létrehozott egy akciótervet a demencia felismerésére, kezelésére, társadalmi követésére. Fontos, hogy egy ilyen ügy – mint amilyen az INDA-projekt –megvalósult, és eljutott egy olyan fázisig, amiből lehet merítkezni. „A családügyi ágazat részéről nagyon bízunk abban, hogy ezekkel az érintetteken kívül a társadalmat megszólító eseményekkel, kiadványokkal fokozatosan elérjük azt, hogy a betegséget minél korábban felismerjék. Így mind a család, mind a szociális és közegészségügyi rendszer felkészülhet arra a kihívásra, amelyet ennek a betegségcsoportnak a kezelése jelent.”
„Székesfehérvár kiváló példáját adta, hogyan lehet erről a betegségcsoportról minél több információt átadni, minél szélesebb körben.” – hangsúlyozta dr. Vajda Norbert, a Katolikus Szeretetszolgálat főigazgatója. A projekt két fontos elemét emelte ki: a médiamegjelenések sora segített abban, hogy a demencia ne legyen többé tabutéma, illetve, hogy a témában együttműködő szervezetek mellett olyan partnereket kerestek meg, akik munkájuk során találkoznak, találkozhatnak demenciával küzdő beteggel. Példaként említette a postást, aki a napi rendszeres találkozásokkal könnyen észreveheti a változást egy idős ember viselkedésében.
Dr. Radnainé Dr. Egervári Ágnes, a projekt szakmai vezetője rövid ismertetőjében elmondta, az idősek számának és arányának növekedése markáns meghatározója a hazai demográfiai folyamatoknak. Ezzel egyidejűleg az idősek körében egyre nagyobb számban fordul elő a demencia. Erre vonatkozóan hazánkban pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de a becslések szerint egyre intenzívebben emelkedő tendenciáról van szó. A szociális és egészségügyi ellátásban dolgozók tapasztalatai azt mutatják, hogy a betegség felismerése nem történik meg a korai szakaszban, ami jelentős mértékben nehezíti a hatékony beavatkozást. A diagnózis sokként zúdul a betegre és családjára, nem rendelkeznek releváns tudással, és ehhez kapcsolódóan arról sincs ismeretük, hogy hol kaphatnak megfelelő segítséget. A családok és az idősödő generáció nem készülnek tudatosan arra, hogy a betegséggel érintetté válhatnak, és ennek hatására élethelyzetük jelentősen megváltozik. A szakemberek ismeretei és cselekvési lehetősége is korlátozott. Tudásuk korszerűsítésre szorul, új módszerek alkalmazásának elsajátítására van szükségük ahhoz, hogy komplex módon tudják támogatni a betegségben szenvedő személyt és családját, közvetlen környezetét egyaránt. A szolgáltatók (önkormányzati és egyházi intézmények, illetve fenntartók) a szolgáltatáskoordináció fejlesztésével, az egységes szemléletű gondoskodási modell kifejlesztésével, más szociális és egészségügyi szolgáltatókkal való összehangolt együttműködéssel képesek az adott területen élő lakosság igényeire differenciáltabb és magasabb minőségű választ adni. A szakmai vezető szerint fontos eleme volt ennek a munkának az eltérő településtípusok figyelembevétele, hiszen egy kistelepülés közössége vagy egy megyeszékhely társadalma bizonyosan számottevő különbséget rejt magában. A konzorciumi partnerek települései kiválóan reprezentálják ezeket. Az összegző szakmai dokumentumok és ajánlások a projekttapasztalatokra támaszkodva ezek megjelenítését is lehetővé teszik. A megvalósított tevékenységek innovatív, újszerű, a korábbi megoldási módoknál hatékonyabb megközelítést alkalmaztak a helyi problémák megoldása érdekében.
A hároméves program mai, székesfehérvári eseményét, amelyen az INDA programban készült, a betegség fokozatait bemutató kisfilmek főszereplője, Koltai Róbert Jászai-díjas színművész rövid zenés-verses összeállítását is meghallgathatták a résztvevők, Östör Annamária egészségügyi tanácsnok zárta. „Székesfehérvár ma egy gazdaságilag erős, jól fejlődő város. Éppen ezért fontos számunkra, hogy akik ehhez az alapot nekünk megteremtették, az itt élő idősek szeretetben, megbecsülésben éljenek. Ha betegséggel, demenciával küzdenek, a beteg és családtagjaik olyan ellátáshoz jussanak, olyan gondoskodásban részesüljenek, amelyek méltóak az élethez.” A tanácsnok köszönetet mondott, hogy a város részt vehetett ebben a programban.
