Kétéves képzési programot indít partnereivel a Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT) európai uniós támogatással. Az Erasmus+ finanszírozásában megvalósuló projekt lehetőséget ad többek között tanárok és közszolgálati tisztségviselők képzésére, egy tudásközpont és információs portál létrehozására.
A cél, hogy több száz Kárpát-medencei fiatal tanuljon „demokráciát”, vagyis sajátítson el mások tiszteletén alapuló vitakultúrát, álljon ki a saját és diáktársai jogaiért érdekképviseleti keretrendszereken belül.
A projektindító találkozónak Székesfehérvár adott otthont. A város számára megtiszteltetés, hogy a nemzet történelmi fővárosában indulhat el ez a korszakalkotó program – hangzott el a szombaton a Városháza Dísztermében megtartott rendezvényen.
PRIME Program projektnyitó a Városházán
A magyar fiatalok a koronavírus-járvány óta érdeklődőbbé váltak a közügyek iránt, mint az azt megelőző évtizedekben, de még így is nagyon alacsony a 15-29 évesek politikai érdeklődése – derült ki korábban a Magyar Ifjúság 2020 kutatásból. Ennek a korosztálynak csupán 11 százaléka beszélget rendszeresen a szüleivel közéleti kérdésekről, a negyedük pedig egyáltan soha. A barátaikkal és ismerőseikkel még ennél is kevesebbszer kerül szóba a téma.
A „Promoting and Improving Existing Methods of Youth Participation” (röviden: PRIME) című pályázatot a 2022 és 2024 közötti időszakban (amíg tart a program) a Nemzeti Ifjúsági Tanács fogja össze, és olyan szakmai szervezetekkel és egyetemekkel dolgozik majd együtt, mint a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége, a Selye János Egyetem Hallgatói Önkormányzata, a Pécsi Tudományegyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Selye János Egyetem, illetve önkormányzati szervezetek - Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, Kovászna Megye Tanácsa – és az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala.
A PRIME program jó lehetőséget teremt az ifjúsággal foglalkozók számára, legyen szó akár önkormányzatokról, iskolákról és ott dolgozó pedagógusokról, akár a diák- és hallgatói önkormányzatokban szerepet vállaló fiatalokról.
A projektindító találkozónak Székesfehérvár adott otthont, az Önkormányzat képviseletében Mészáros Attila alpolgármester mondott köszönetet a lehetőségért, hogy a nemzet történelmi fővárosában indulhat el ez a korszakalkotó, a magyarság jövőjét reményei szerint nagyban meghatározó program, amelyben határon innen és túlról is vannak együttműködő partnerek. „Nagy megtiszteltetés, hogy Székesfehérvár Önkormányzata aktív partnerként – egyedüli magyar városként – részt vehet ebben a programban. Hiszem, hogy ez elismerése és visszaigazolása annak az immár tizenkét éves városi összefogásnak, amelyben a Városi Diáktanáccsal, a Hallgatói Tanáccsal, az intézményekkel és a pedagógusokkal együtt dolgozunk az ifjúságot érintő kérdésekben. Sok mindent sikerült elindítanunk és megvalósítanunk, egyik büszkeségünk, hogy immár három alkalommal is Székesfehérvár adhatott otthont az Országos Diák Parlament ülésének, és hogy a fiatalokkal közösen számos program és helyi tehetségkutató hagyományát teremtettük meg. A jógyakorlatokat szeretnénk is majd átadni az együttműködő partnereknek a projekt során.” – emelte ki Mészáros Attila, Székesfehérvár alpolgármestere.
Mintaértékűnek nevezte a fehérvári törekvéseket Kovács Péter, a Nemzeti Ifjúsági Tanács vezetője, aki hozzászólásában a PRIME projekt diák-érdekképviselettel kapcsolatos célitűzéseit ismertette. Mint elmondta, a 10 éve működő NIT a középiskolás korosztállyal, elsősorban a diákönkormányzatoknál tevékenykedő fiatalok képzésével foglalkozik. „Célunk ezzel a programmal, hogy a Kárpát-medencei fiatalok a képzések során megtanulják, hogyan artikulálják a véleményüket strukturált formában, érdekképviseleti keretrendszereken belül. Hiszünk abban, hogy a mai fiatalok, amellett, hogy a jövő magyar értelmiségét, döntéshozóit fogják jelenteni, a következő évtizedek meghatározó közösségszervezői is lesznek. Ebben az európai unió által támogatott projektben arra vállalkoztunk, hogy megújítsuk a magyar diákönkormányzatok és diák-érdekképviseletek világát. Ehhez nem elég a diákokkal foglalkoznunk, hanem be kell vonnunk az ő életüket segítő szakembereket is. Így kerültek be a diákönkormányzati munkát támogató pedagógusok, ifjúsági referensek, illetve ez alapján állt össze a partneri hálózat is, amely a megvalósítás záloga lesz.” – mondta el Kovács Péter, a NIT elnöke. Felhívta a figyelmet a mostantól működő www.diakerdekkepviselet.hu oldalra, ami az információkat összegyűjtve „iránytűként” szolgálhat majd a közoktatásban résztvevők számára.
Az oktatási jogok biztosa Kenneth Clark egy könyvéből idézett, párhuzamba állítva a hetvenes években a civilizációról írtakat a ma is aktuális helyzettel. „Ma is félünk a járványtól, a háborútól, az éhínségtől, és mi eközben ültünk le a fiatalokkal a jövő építéséről beszélgetni. Ne feledjük, akik ma diákvezetők, holnap döntéshozók lesznek a gazdaságban, a művészetekben, a kisközösségekben, a civil szektorban, az egyházakban, az oktatásban és a politikában is. Számunkra emberileg is, szakmailag is kiemelkedő jelentőségű, hogy a diákvezetők, diákpolgármesterek később is felkészülten, felelősen hozhassák meg döntéseiket. Ezt a célt szolgálja közös projektünk, amelyet mérföldkőnek tartok a rendszerváltás utáni Magyarország történetében." – hangsúlyozta dr. Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa.
Prof. Dr. Fedeles Tamás, a PTE oktatási rektorhelyettese arról szólt, hogy a Pécsi Tudományegyetem – mint az első magyar felsőoktatási intézmény – életében mindig is kitüntetett helyet foglaltak el a pedagógusképzések és -továbbképzések is. „A diákok ás az oktatók közös érdekvédelmi szövetsége volt a középkori egyetem. Azt gondolom, a diákönkormányzatiság a modern kori oktatásnak is zászlóhajója kell, hogy legyen. A projekt során Tanárképző Központunk partneriskolai hálózatára és egyetemi oktatóink tudására alapozva azon fogunk dolgozni, hogy a partneregyetemekkel közösen létrehozandó képzések módszertani és szakmai megalapozottsága minden tudományos kritériumnak megfeleljen."
Dr. Tonk Márton, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora kiemelte: „Mára létezik már egységes Kárpát-medencei felsőoktatási tér. Ez a projekt is megerősíti azt, hogy közös nemzetben, közös tudományban, közös kultúrában, közös civil szférában és közös ifjúsági érdekképviseletben való gondolkodásnak van jövője. A Sapientia Egyetem a zászlóshajó szerepét tölti be a saját területén, konzorciumunk 800 fő főállású alkalmazottat foglalkoztat jelenleg, azaz nemcsak egy egyetemi képzőhely, hanem egy erős nemzetpolitikai pillér is vagyunk. – mondta el a projektbe az egyik határon túli együttműködő partnerként bekapcsolódó intézmény rektora.
„A projekt célja tiszteletreméltó: felmérni az iskolai keretek közt működő ifjúsági szervezetek helyzetét, és a fiatalokkal foglalkozó szakemberek, tanárok képzésével segíteni a diákok önszervezését, ezzel pedig támogatni a jövőbeli, közéleti szerepvállalásukat. Hiszem, hogy a véleményüket megfelelő módon kinyilatkozni tudó, értékeinket megőrző fiatalok határozzák meg a jövőnket, és ez hatványozottan igaz a határon túli magyarságra.” – monda el Dr. Bukor József, a felvidéki Selye János Egyetem általános rektorhelyettese.
Jakab István Barna, az erdélyi Kovászna Megye Tanácsának alelnöke is saját történetükkel kezdte felszólalását. Két esztendővel ezelőtt testületük példaértékű fiatalításon ment keresztül, ő maga is akkor lett Románia legfiatalabb megyei tanács alelnöke. „Mi, így fiatalon eldöntöttük, hogy szívügyünk kell legyen a fiatalság. Szervezeteikből szeretnének hálózatot építeni. Az ehhez szükséges tudás megszerzésében jó tanítókra, képzésekre van szükség, ebben segíthet nekünk ez a projekt. A magyarság körülbelül 5 %-a a romániai lakosságnak, így egyértelmű, hogy mennyiségben sosem fogunk tudni győzni, éppen ezért minőségben kell nagyon sokat fejlődjünk. Fiataljainkat is ezért kell tanítani, hogy az intelligenciánk által is megkerülhetetlenek legyünk, mi magyarok Romániában.”
Vass Péter, a Romániai Magyar Középiskolások Országos Szövetség (MAKOSZ) projektfelelőse elsőként személyes példáját osztotta meg a résztvevőkkel. Amikor ő négy éve – még középiskolásként – bekapcsolódott a diákönkormányzati munkába, szerencséje volt, mert olyan intézményben tanult, ahol volt erre lehetősége. De ez sajnos nem mindenhol van így, éppen ezért szövetségük azt szeretné elérni, hogy ez változzon. „Azt szeretnénk elérni, hogy minden intézményben működjenek ezek a szervezetek, és a diákok mindenhol segítséget kaphassanak, ha szükségük van rá. Fontos, hogy a projekt keretében nemcsak regionálisan tudunk együttműködni, hanem országhatáron átnyúlóan is. A legfontosabb, hogy felébreszthetjük a diákokban azt a közösségi érzetet, ami továbbviszi majd őket, hogy felelősséget vállalnak egy közösségért, tenni akarnak egymásért.”
Mészáros János, a felvidéki Selye János Egyetem Hallgatói Önkormányzat elnöke hiszi, hogy a projekt létrejöttével egy olyan dolog kezdődhet meg az ifjúság számára, amely élményekkel és tapasztalatokkal gazdagítja a diákéveiket. Mészáros János hangsúlyozta: a PRIME csapatával azon fog dolgozni, hogy akkreditált képzéseket nyújtsanak, tudásközpontot alakítsanak ki, illetve tudományos szakmai kiadványokat publikáljanak, melyekkel az erdélyi, felvidéki és anyaországi diákokat hivatottak segíteni. „Ezt a tudáshalmazt a későbbiekben konferenciák és más személyes kapcsolatok útján szeretném megosztani a diákvezetőkkel, mivel a mai diákvezetők a jövő döntéshozói.” – tette hozzá. A beszédeket követően a PRIME programban résztvevő partnerek aláírták az együttműködési megállapodásokat.
Mi a cél? Merjenek és tudjanak bátran felszólalni a fiatalok!
A PRIME program célja, hogy olyan akkreditált továbbképzések induljanak, amelyekben elsősorban a fiatalokkal foglalkozó tanárokat és önkormányzati tisztségviselőket képeznek és fejlesztenek majd. Cél továbbá egy megerősödő, határokon is átnyúló diákvezetői képzési rendszer kialakítása, illetve egy tudásközpont és információs portál létrehozása is. A program keretében összegyűjtik és terjesztik az ifjúság részvételét támogató pedagógusok, közszolgálati tisztviselők munkavégzéséhez kapcsolódó gyakorlati ismereteket, valamint feltárják és értékelik a létező jó gyakorlatokat, és ezek alapján dolgozzák ki az ágazati szakmai tudásbázist.
A program során elkészülő tudásközpont és információs portálon a képzés anyagai mellett alapszabály minták és jogi dokumentumok is elérhetőek lesznek, amelyek az alakuló diákönkormányzatok munkája mellett az érdeksérelmet szenvedett diákok és szülők panaszbejelentéseit is segíti majd.
