-
Kákics Táncház az MCC-ben
Szombaton volt az első Kákics Táncház a fehérvári MCC Táncsics Mihály utcai épületében. Az elmúlt években a Felsővárosi Közösségi Házban tartotta hagyományos táncházait a Kákics, mostantól viszont az MCC-ben találtak új otthonra.
2024.11.18. -
Fogyasztás és klímaválság
Ismét diákoknak szervezett konferenciát a fogyasztásszüneti naphoz kapcsolódóan a Gaja Környezetvédő Egyesület. Hétfőn délután a Hiemer-házban mintegy 70 általános és középiskolás diák, valamint tanáraik hallgattak olyan előadásokat, amelyek a környezettudatos gondolkodásra és cselekvésre ösztönzik őket a mindennapokban. A konferenciával emlékeztek Varga Gáborra, az Egyesület 2023-ban elhunyt elnökére.
2024.11.18. -
Adománygyűjtés a Kríziskezelő javára
Plédeket, takarókat, ágyneműhuzatokat gyűjt a Kríziskezelő Központ ellátottjai számára a székesfehérvári Rotary Club. A városban három helyszínen, a Kossuth Lajos u. 14., a Vásártér 1. és a Seregélyesi út 70/B szám alatt fogadják december 3-ig a felajánlásokat.
2024.11.18. -
Ismét várják a meséket
Kerek születésnapot ünnepel a gyermekek körében népszerű Tollpihe Meseíró Pályázat, amelyet a Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár Egyesület idén már 20. alkalommal hirdetett meg. December 18-ig várják a vármegyében élő 3-8. osztályos diákok írásait.
2024.11.18.
Diákoknak szervezetek konferenciát a fogyasztásszüneti naphoz kapcsolódóan
A Gaja Környezetvédő Egyesület 2004 óta – néhány esztendő kivételével – minden évben megszervezte az úgynevezett Zöld Suli konferenciát.
Az évek során a fogyasztásszüneti naphoz kötötték a programot, mellyel a fogyasztási szokások átgondolására ösztönzik a fiatalokat. Ma is ez a legfőbb cél – fogalmazott Vajgerné Böhm Erika, az egyesület elnöke.
A konferencián elsőként dr. Cser-Palkovics András polgármester tartott előadást „Klíma: berendezés vagy stratégia?” címmel a fenntarthatóságról, érintve olyan aktuális helyi kérdéseket, melyek szorosan összefüggenek a mostani fiatalok mindennapjaival és – főként – a jövőjével.
Székesfehérvár polgármestere megemlékezett Varga Gáborról, az Egyesület 2023-ban elhunyt korábbi elnökéről, aki a környezet- és természetvédelem iránti szeretetével és szorgalmával példaként szolgál minden generáció számára. Dr. Cser-Palkovics András arról is szólt, hogy ebben a témában kulcskérdés minél több fiatal megszólítása, hiszen ez a generáció sokkal fogékonyabb a környezettudatosságra az idősebbeknél. Bár a növekedés és a fenntarthatóság természetes emberi igények, mégis sok esetben ellentétesek egymással – ezt szükséges feloldani és összehangba hozni. Sok esetben a növekedés egyben társadalmi felzárkózást jelent, és komoly kérdés, hogy ez miként hat egy adott közösség környezetére. Így van ez a nagyvárosokban, többek között Székesfehérváron is, hiszen a fejlesztésekhez, a beruházásokhoz hozzátartozik azok környezeti hatása.
A polgármester példaként hozta fel a Sóstó Természetvédelmi Terület rehabilitációját, melyben magas szintű technológiai eljárásokat, modern eszközöket és szakértőket hívtak segítségül. Ennek köszönhetően a természet, a madarak nagyon hamar visszafoglalták a területet, mi emberek pedig ma már úgy sétálhatunk ott, mintha nem is a nagyvárosban lennénk. A korábban az emberi cselekvés miatt csaknem megsemmisült területet szintén emberi cselekvéssel és tudással sikerül megmenteni.
A klímaszorongás valós problémát jelent a fiataloknál, azonban ez feloldható megfelelő globális gondolkodással, lokális, helyi cselekvésekkel, egészen apró hétköznapi dolgokkal és önneveléssel. Például úgy, hogy abba a hulladékgyűjtőbe dobjuk a szemetet, ahova való, vagy lekapcsoljuk a villanyt és a technikai eszközöket, ha nem használjuk azokat. Fontosak a közösségi cselekvések, az összefogás is, például a közös faültetési, hulladékgyűjtési programok, de jó példa erre a Sóstó Vadvédelmi Központ fecskementő akciója is. Nagyon fontos, hogy a közös cselekvésnek legyenek katalizátorai, vagyis olyan emberek, szakértők, akik ösztönzik a fiatalokat.
A program második felében Kádár András, a Jane Goodall Intézet főtitkára tartott előadást „Passzold vissza, vagy passzold tovább a mobilodat a gorillákért!” címmel. Arról szólt, hogy a mobiltelefonok előállításához szükséges koltán ércet Afrikában, veszélyeztetett fajok – pl. gorillák és csimpánzok – élőhelyén bányásszák, felemésztve az élőhelyként szolgáló erdőket. Ezért fontos a mobilok újrahasznosítás céljából történő összegyűjtése és a kidobott készülékek minél nagyobb arányú hasznosítása.