-
Emelkedő pedagógus bérek
A székesfehérvári pedagógusok átlagos bére 700-800 ezer forint körül alakul majd béremeléssel – osztotta meg közösségi oldalán Székesfehérvár polgármestere, aki azt is jelezte, hogy a város önkormányzata a nem-pedagógus kollégák számára is biztosítani kívánja a bérkiegészítéseket és pluszjuttatásokat.
2025.01.22. -
Fájó emlékek között
Megemlékezést tartottak vasárnap délután Székesfehérváron a Wannsee-i konferencia 83. évfordulója alkalmából. A Tarsoly Ifjúságért Egyesület, a Raoul Wallenberg Egyesület és a Székesfehérvári Zsidó Hitközség közös eseménye a Hitközség imatermében emlékező beszédekkel kezdődött, majd a Zsinagóga-emlékműnél folytatódott, ahol a résztvevők az áldozatok előtt tisztelegtek.
2025.01.19. -
Velünk élő történelem
Történelmi nemesi családok leszármazottai voltak ezúttal az MCC székesfehérvári képzési központjának vendégei.
2025.01.23. -
80 éve történt
Napra pontosan nyolcvan évvel ezelőtt foglalták vissza a németek Székesfehérvárt. Az évforduló apropóján a második világháború borzalmait dolgozza fel ősszel indult cikksorozatában a szekesfehervar.hu városi honlap.
2025.01.22.
Döbbenet a meghallgatáson - gratulálunk a továbbjutóknak
Székesfehérvár polgármestere az Országalmánál gratulált a továbbjutott három városnak, és beszámolt arról a bizottsági meghallgatásról, melyet tagnap tartottak a fővárosban. Fehérvár a pályázatot bemutató prezentációval és a hozzá tartozó két kisfilmmel készült.
A város jelezte, hogy nagyon örülne annak, ha az egész bizottsági meghallgatás nyilvánosságra kerülne – mondta Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere. A bizottság Debrecent, Győrt és Veszprémet javasolta továbbjutásra, amiről majd a miniszternek lesz lehetősége és joga dönteni az eljárásrendben.
„Szeretnék mindhárom városnak gratulálni, és elmondani, hogy bármelyik is lesz 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa, megérdemli. Biztos vagyok abban, hogy büszkén fogja képviselni a nemzetet, a nemzet kultúráját és értékeit.” - mondta Cser-Palkovics András. Azt gondolom azonban, fontos elmondani, hogy pontosan milyen meghallgatáson is vettek részt a városok. Ez az ún. szakértői bizottsági ülés minden volt, csak nem szakértői, hanem kifejezetten napi politikai és ideológiai kérdésekkel foglalkozó testületi ülés. Ma úgy fogalmazott ennek a bizottságnak az elnöke, hogy egy kulturális olimpián érezte magát, mi pedig inkább a kultúránk kivégzőosztaga előtt éreztük magunkat: bemutattuk a Tele Élettel kisfilmünket, amivel kapcsolatban például az egyik „szakértő” úgy fogalmazott, hogy „ez a fehér, keresztény Európa propagadafilmje, mindenki fehér boldog és az utcán táncol."
Fehérvár polgármestere elmondta, hogy „a szakértők hiányolták a szegényeket és a migránsokat, sokallták a keresztet és a templomokat, illetve azt, hogy mi erre értékként tekintünk. Volt olyan biztossági tag -egy belga politikus-, aki kifogásolta, hogy a pályázatnak az identitását, a görög, a római és a keresztény-zsidó kultúrkörre alapoztuk. Úgy gondolom, hogy ez a néhány mondat is jól jelzi, mi is történt tegnap szakértői meghallgatás címén. A pályázatokkal összefüggésben szinte semmi nem hangzott el, nem foglalkoztak a fenntarthatósággal, a finanszírozással, érdemben nem foglalkoztak a programokkal és a beruházásokkal sem, kizárólag napi politikai és ideológiai vádpontokkal illettek bennünket. Pusztán azért, mert büszkén vállaljuk a kulturális értékeinket. A kereszt nem csak vallási, hanem kulturális érték is, és adja azt a sokszínűséget, ami miatt Európára büszkén tekintünk. A meghallgatás sajnos nem volt európai, sem stílusában, sem tartalmában és nem arról a sokszínűségről szólt, amit Európa Kulturális Fővárosaként annak idején elindítottak."
Az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezés 1985-ben indult, melynek létrejötte Melina Mercourinak, Görögország akkori kulturális miniszterének a nevéhez fűződik, az elmúlt évtizedek alatt óriási népszerűségre tett szert Unió-szerte, és az egyik legnagyobb ívű és legismertebb európai kulturális projektté nőtte ki magát. Célja, hogy ráirányítsa a figyelmet Európa kulturális sokszínűségére, valamint az európai kultúrák közös jellemzőire, és elősegítse, hogy a kultúra hozzájáruljon a városok hosszú távú fejlődéséhez.
„Szeretjük a városunkat a templomainkkal és keresztjeinkkel együtt. Szeretjük, hogy biztonságos, nyugodt és hogy az emberek saját értékeiket demokratikusan megvallhatják. Köszönöm mindenkinek, aki közreműködött abban, hogy ezt a pályázatot össze tudtuk állítani és szeretném kiemelni: egyhangú támogatással nyújtottuk be. Ahogy korábban is jeleztük, a pályázat számos pontját - függetlenül attól, hogy nyerünk-e vagy nem - szeretnénk megvalósítani. A következő hetekben, hónapokban azt szeretném kérni a közgyűléstől, hogy szakembereink, partnereink segítségével nézzük meg, pontosan mi valósítható meg ebből. Szeretném a kérdést a közgyűlés elé is vinni és a testület minden tagját tájékoztatni a meghallgatás stílusáról és tartalmáról, továbbá arról, hogy gyakorlatilag a saját kultúránk megtagadását várták volna tőlünk. Ez a meghallgatás ugyanis nem Fehérvárról és nem is csak a pályázó városokról, hanem valamennyi magyar emberről és közös értékeinkről szólt.” - mondta Cser-Palkovics András.