Doing Business – Fehérváron a legkedvezőbb az üzleti környezet

Székesfehérváron ismertette a Doing Business az Európai Unióban 2017: Bulgária, Magyarország és Románia című jelentését a Világbank. A kiadott jelentés rámutat arra, hogy a vállalkozási tevékenység gördülékenysége és az üzleti környezet városról városra változik és nagy eltéréseket mutat mind a 22, a Világbank által vizsgált nagyvárosban. A regionális Doing Business jelentéseket a Világbank Csoport nemzetközi mutatókkal foglalkozó csoportja készíti. A Magyarországgal kapcsolatos munka a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával, a Világbank által kiadott Doing Business éves nemzetközi jelentés módszertana alapján készült.

Székesfehérváron tartott konferenciát a Világbank

 A konferencián Székesfehérvár polgármestere kiemelte, több szempontból is hasznos a vizsgált városok számára a jelentés. Elmondta, hogy Fehérvár hasznosnak tartotta, hogy a magyar városokon belül a vizsgált területek tekintetében megismerheti, hol teljesít jól, és melyek azok a területek, ahol javíthat az üzleti környezetén. „Fontos az is, hogy ne csak országon belüli, hanem nemzetközi összehasonlítási lehetőségeink is legyenek. Örülünk, hogy a felmérésben Székesfehérvár előkelő helyen végzett és a magyar városok közül a legjobban szerepelt, de ez nem altathat el bennünket, mert azt is látnunk kell ebből a jelentésből, hogy melyek azok a területek, ahol előrelépésre van lehetőség.” – emelte ki Cser-Palkovics András, aki szólt arról is, hogy csak nyerhet a város a hasonló felmérésekkel, mert külső szemlélő szempontjából tehet szert fontos tudásra. 

Turóczy László, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságtervezésért és versenyképességért felelős helyettes államtitkára a felméréssel kapcsolatban kiemelte, jó az, ha rávilágítanak az országon belüli különbségekre és a legjobban teljesítő városok gyakorlatát átveheti egy másik magyar város. Kiemelte, hogy a nemzetközi legjobb gyakorlat átvételét gyakran azzal hárítják, hogy pl. a szingapúri üzleti és társadalmi környezet teljesen eltér a hazaitól, más a jogrendszer és nem adaptálható. „Magyarországon belül a legjobb gyakorlatra – ami adott esetben Székesfehérvár – más városok nem mondhatják, hogy azért nem tudják ezt megvalósítani, mert más a jogrendszer és a történelmi háttér.” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki szerint a Világbank felmérésének eredményeiből az olvasható ki, hogy a magyar nagyvárosok szisztematikusan és általában az összes területen jobban teljesítenek, mint a vizsgált romániai, vagy bulgáriai nagyvárosok. 

„Azt reméljük, hogy ez a jelentés felkelti majd a politikai döntéshozók figyelmét Budapesten, és azon túl is, és a reformok kiindulópontjává válik, melyet jelentős törvénymódosítás nélkül lehet alkalmazni."- fogalmazott a jelentés kapcsán Cecile Fruman, a Világbank Csoport Kereskedelem és Versenyképesség Nemzetközi Gyakorlatért felelős igazgatója.

A jelentés öt Doing Business területen nyújt referenciaértéket a fővárost, Budapestet, valamint Debrecent, Győrt, Miskolcot, Pécset, Szegedet és Székesfehérvárt illetően: a vállalkozás indítása, az építési engedélyek ügyintézése, az elektromos áramhoz való hozzáférés, az ingatlan nyilvántartásba vétele és a szerződések érvényesítése.

A jelentés megállapításai között szerepel, hogy a többi Európai Uniós helyszínhez viszonyítva a magyar városokban a vállalkozás beindításának költségei túl magasak. Pozitív tendencia viszont az, hogy a magyar városok megelőzik az EU átlagot az ingatlan nyilvántartásba vétele és a kereskedelmi jogviták rendezése terén, valamint Pécs és Szeged az építési engedélyek ügyintézése terén is. Összességében elmondható, hogy minden város esetében további javulásra van szükség a vállalkozás indítása, az elektromos áramhoz való hozzáférés és az építési engedélyek ügyintézése terén is.

„A városok közötti egyenlőtlen teljesítmény azt mutatja, hogy a szabályozási reform terén további lépésekre van szükség Magyarországon” - mondta el a konferencián Mierta Capaul, a Világbank Regionális Doing Business program igazgatója, aki szerint a jelentésben feltárt jól bevált gyakorlatok útmutatóként szolgálhatnak a regionális szinten végrehajtott reformok esetében.

A magyar vállalkozók számára például Debrecenben, Miskolcon és Pécsett a vállalkozás indítása, Pécsett az építési engedélyek ügyintézése, Szegeden az elektromos áramhoz való hozzáférés és Debrecenben az ingatlan nyilvántartásba vétele és a szerződések érvényesítése gördülékenyebb. Pécs jó teljesítmény nyújt az építési és használatbavételi engedélyek kibocsátása terén is, ami 30 illetve 35 napot vesz igénybe - ez több mint 20 százalékkal kevesebb, mint a többi városban átlagosan. Mindeközben Budapest, az ország legnagyobb üzleti vállalkozással rendelkező városa a hatékony földhivatali eljárásoknak köszönhetően több ingatlan adásvételt bonyolít le, mint a többi magyar város együttesen. Rövidebb idő alatt, mint Pécs, ahol jelentősen kevesebb az ilyen eljárás.

Nemzetközi összehasonlításban minden magyar város jó teljesítményt nyújt a szerződések érvényesítése terén, sőt, Debrecen, Miskolc és Székesfehérvár megelőzi az EU legjobban teljesítő tagállamát, Litvániát, az alacsony költségeknek és a 14 hónapig vagy annál rövidebb ideig tartó tárgyalásoknak köszönhetően. A Debrecenben bevezetésre került bírósági ügykezelésekkel kapcsolatos újításokat, melynek nem hivatalos elnevezése a "debreceni minta", a többi magyar joghatóság is átvehetné. Az Európai Bizottságot Vittoria Alliata di Villafranca képviselte a rendezvényen.