-
Egy hét múlva becsöngetnek
A 2024/25-ös tanév utolsó tanítási napja 2025. június 20. lesz. A végzős középiskolásoknak 2025. április harmincadikán ér véget a tanév, a két évfolyamos részszakmára való felkészítést folytató szakiskolákban pedig 2025. május harmincadikán kell utoljára iskolába menni.
2024.09.02. -
Kalauz nélküli vonatok
Szeptember 30-tól a Budapest és Székesfehérvár közötti vonalon közlekedő S36 és G43-as járatokat, valamint a Déli pályaudvarról Százhalombattára és Pusztaszabolcsra induló S40-es vonatokat is bevonják a kalauz nélküli rendszerbe.
2024.08.30. -
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Csütörtökön, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hét órakor.
2024.08.15. -
Tetőzik a Perseida meteorraj
Színes programokkal vár mindenkit ma is a Székesfehérvári Királyi Napok. A fesztiválozás közepette azonban éjszaka érdemes lesz az égre is feltekinteni: tetőzik a Perseida meteorraj, várhatóan most figyelhető majd meg az égbolton a legtöbb hullócsillag.
2024.08.12.
Döntött az alkotmánybíróság: nem lesz népszavazás az ingyen sörről
Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden helybenhagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) határozatát, amellyel elutasította az ingyen sörrel kapcsolatos népszavazási kezdeményezést. Sereg András hozzátette: két alkotmánybíró párhuzamos indoklást csatolt a döntéshez. Kiss László alkotmánybíró rosszhiszeműségre hivatkozva azt írta: nem állt volna távol tőle, ha az Ab eljárási költségeit kifizettették volna az indítványozóval. Az OVB november 22-én tagadta meg az ingyen sör mérésére vonatkozó népszavazási kezdeményezés hitelesítését. "Egyetért-e azzal, hogy vendéglátó üzletek vendégeinek a sörért ne kelljen fizetniük?" - állt egy magánszemély, K. Károly által benyújtott kérdőíven..
2007.04.25. 08:29 |
Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden helybenhagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) határozatát, amellyel elutasította az ingyen sörrel kapcsolatos népszavazási kezdeményezést. Sereg András hozzátette: két alkotmánybíró párhuzamos indoklást csatolt a döntéshez. Kiss László alkotmánybíró rosszhiszeműségre hivatkozva azt írta: nem állt volna távol tőle, ha az Ab eljárási költségeit kifizettették volna az indítványozóval. Az OVB november 22-én tagadta meg az ingyen sör mérésére vonatkozó népszavazási kezdeményezés hitelesítését. "Egyetért-e azzal, hogy vendéglátó üzletek vendégeinek a sörért ne kelljen fizetniük?" - állt egy magánszemély, K. Károly által benyújtott kérdőíven..
Az OVB egyhangúlag meghozott határozatában azzal indokolta a hitelesítés megtagadását, hogy a kezdeményezés hatályos nemzetközi szerződéseket, valamint az alkotmányt is sérti. A testület tagjai szerint a kérdés "piactorzító felvetés", és a piacgazdasággal is ellentétes.
Az OVB határozata ellen az Alkotmánybírósághoz fordult a beadványozó, és a kifogást a választási eljárásról szóló törvény értelmében a testület soron kívül tárgyalta. Az Ab döntésében megállapította, hogy a kérdés nem felel meg a jogalkotói egyértelműség követelményének - ismertette a testület döntését Sereg András. Hozzátette: nem világos, hogy eredményes népszavazás esetén az Országgyűlést milyen jogalkotási kötelezettség terhelte volna, és az sem, hogy milyen forrásból kellett volna biztosítani a vendéglátóüzletekben a sört.
Az alkotmánybírák leszögezték: alapvető követelmény, hogy a választópolgárok a kérdés megválaszolásának lehetséges következményeit világosan lássák.
A testület határozatában rögzítette azt is, hogy "a jövőben az egyértelműség részének tekinti azt is, hogy a népszavazási kérdésben foglalt döntési kötelezettség ne legyen kivitelezhetetlen, végrehajthatatlan, következményeiben kiszámíthatatlan".
A határozathoz Kiss László alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött, amelyhez Lenkovics Barnabás is csatlakozott. A párhuzamos indoklásban Kiss László azt írta: "ha valamely indítványozó olyan kérdés hitelesítését kéri, amely az állam alkotmányos szerveinek munkáját (és a népszavazás intézményét) nyilvánvalóan eltéríti azok alkotmányos, rendeltetésszerű gyakorlásától, úgy megállapítható az indítványozó rosszhiszeműsége". Az alkotmánybíró megjegyezte: nem állt volna távol tőle, ha a testület ebben az esetben élt volna azzal a törvényben biztosított lehetőséggel, hogy az eljárás költségeit felszámítja az indítványozónak.
A kérdést benyújtó magánszemély további három kérdést tartalmazó aláírásgyűjtó ívet nyújtott be még az ősszel az OVB-hez, amelyek hitelesítését a testület ugyancsak megtagadta. A magánszemély arra is választ akart kapni: a választók egyetértenek-e azzal, hogy minden vendéglátó üzlet állami vagy önkormányzati tulajdonban legyen, azokban ne kelljen belépődíjat fizetni, valamint sört csak kocsmákban lehessen árusítani. Sereg András tájékoztatása szerint ezekben az esetekben a beadványozó az elutasított határozatok miatt nem fordult az Alkotmánybírósághoz.
Az OVB egyhangúlag meghozott határozatában azzal indokolta a hitelesítés megtagadását, hogy a kezdeményezés hatályos nemzetközi szerződéseket, valamint az alkotmányt is sérti. A testület tagjai szerint a kérdés "piactorzító felvetés", és a piacgazdasággal is ellentétes.
Az OVB határozata ellen az Alkotmánybírósághoz fordult a beadványozó, és a kifogást a választási eljárásról szóló törvény értelmében a testület soron kívül tárgyalta. Az Ab döntésében megállapította, hogy a kérdés nem felel meg a jogalkotói egyértelműség követelményének - ismertette a testület döntését Sereg András. Hozzátette: nem világos, hogy eredményes népszavazás esetén az Országgyűlést milyen jogalkotási kötelezettség terhelte volna, és az sem, hogy milyen forrásból kellett volna biztosítani a vendéglátóüzletekben a sört.
Az alkotmánybírák leszögezték: alapvető követelmény, hogy a választópolgárok a kérdés megválaszolásának lehetséges következményeit világosan lássák.
A testület határozatában rögzítette azt is, hogy "a jövőben az egyértelműség részének tekinti azt is, hogy a népszavazási kérdésben foglalt döntési kötelezettség ne legyen kivitelezhetetlen, végrehajthatatlan, következményeiben kiszámíthatatlan".
A határozathoz Kiss László alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött, amelyhez Lenkovics Barnabás is csatlakozott. A párhuzamos indoklásban Kiss László azt írta: "ha valamely indítványozó olyan kérdés hitelesítését kéri, amely az állam alkotmányos szerveinek munkáját (és a népszavazás intézményét) nyilvánvalóan eltéríti azok alkotmányos, rendeltetésszerű gyakorlásától, úgy megállapítható az indítványozó rosszhiszeműsége". Az alkotmánybíró megjegyezte: nem állt volna távol tőle, ha a testület ebben az esetben élt volna azzal a törvényben biztosított lehetőséggel, hogy az eljárás költségeit felszámítja az indítványozónak.
A kérdést benyújtó magánszemély további három kérdést tartalmazó aláírásgyűjtó ívet nyújtott be még az ősszel az OVB-hez, amelyek hitelesítését a testület ugyancsak megtagadta. A magánszemély arra is választ akart kapni: a választók egyetértenek-e azzal, hogy minden vendéglátó üzlet állami vagy önkormányzati tulajdonban legyen, azokban ne kelljen belépődíjat fizetni, valamint sört csak kocsmákban lehessen árusítani. Sereg András tájékoztatása szerint ezekben az esetekben a beadványozó az elutasított határozatok miatt nem fordult az Alkotmánybírósághoz.