-
Hétvégi vásárlás adományozással
Vasárnapig tart az év legnagyobb élelmiszergyűjtő akciója a Magyar Élelmiszerbank Egyesület szervezésében. Az ország 154 településén 365 áruházban összesen 6500 önkéntes gyűjti majd az adományokat. Székesfehérváron nyolc helyszínen, a kasszák melletti gyűjtőpontokon az Élelmiszerbank zöld mellényt viselő önkéntesei köszönettel fogadják a hűtést nem igénylő, tartós élelmiszereket, édességeket.
2024.11.16. -
Nemzeti konzultáció a magyar érdekek mentén – részvételre kérik a lakosságot
A válságok korában élünk, egymás után vagy egymással egyidőben jelennek meg súlyos konfliktusok a világban. Ilyen helyzetben fontos a gazdasági semlegesség, valamint az, hogy egyetértési pontokat alakítsunk ki és közösen döntsünk a céljainkról – hívták fel a figyelmet Vargha Tamás és Törő Gábor országgyűlési képviselők közös székesfehérvári sajtótájékoztatójukon. A honatyák a nemzeti konzultáción való részvételre kérték a lakosságot.
2024.11.15. -
A Magyar Jelnyelv Napja
A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvényt november 9-én fogadták el. E törvény megszületésének jelentőségét elismerve, e nap emlékére november 9. a magyar jelnyelv napja 2017 óta, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének kezdeményezése nyomán.
2024.11.09. -
Nemzeti gyásznap
November 4-én, a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc elfojtásának, a szovjet csapatok egykori bevonulásának 68. évfordulóján országszerte megemlékeznek a forradalom áldozatairól. November 4-én, hétfőn 18.30-kor néma mécsesgyújtás és megemlékezés lesz az Országalmánál. A Nemzeti Gyásznapon az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezik Székesfehérvár.
2024.11.04.
E-közigazgatás: tavaly Magyarország fejlődött a leggyorsabban Európában
Tavaly az e-közigazgatás európai rangsorában Magyarország fejlődött leggyorsabban. A felkészültségi, úgynevezett Capgemini rangsorban a 23.-ról a 14. helyre léptünk előre. A hazai internetezők csaknem fele került on-line kapcsolatba a közigazgatással. Ez derül ki az Információs Társadalom és Trendkutató Központ (ITTK) 2006-os jelentéséből. A World Internet Project (WIP) adatai szerint tavaly a magyar internetezők csaknem fele (48%) lépett on-line kapcsolatba valamilyen közintézménnyel.
2007.04.09. 07:10 |
Tavaly az e-közigazgatás európai rangsorában Magyarország fejlődött leggyorsabban. A felkészültségi, úgynevezett Capgemini rangsorban a 23.-ról a 14. helyre léptünk előre. A hazai internetezők csaknem fele került on-line kapcsolatba a közigazgatással. Ez derül ki az Információs Társadalom és Trendkutató Központ (ITTK) 2006-os jelentéséből. A World Internet Project (WIP) adatai szerint tavaly a magyar internetezők csaknem fele (48%) lépett on-line kapcsolatba valamilyen közintézménnyel.
A dokumentumból kiderül, hogy hazánkban 2006 végére kiépült az e-közigazgatás alap infrastruktúrája és jelentősen fejlődtek az ügyféloldali szolgáltatások. A kutatók ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a pozitív tendenciát 2007-ben csak a szolgáltató oldali eljárások, az ügyintézés egyszerűsítésével, modernizációjával és a szolgáltatások bővítésével lehet fenntartani. Ahhoz, hogy a felhasználókat szélesebb körben és magasabb szinten szolgálja az e-ügyintézés, a közigazgatás belső folyamatait is alaposan át kell alakítani.
A legtöbben (40%) információkat kerestek, űrlapokat és dokumentumokat egyelőre jóval kevesebben (16%) töltöttek le. Érdekes eredménye a felmérésnek, hogy míg az internetezők hazánkban általában jómódú, fiatal városiak, addig az e-közigazgatási szolgáltatások iránt inkább a középkorú, vidéki városokban élő felhasználók érdeklődnek. Az ITTK kutatói szerint jól látszik, hogy az infrastruktúra fejlesztése önmagában nem növeli sem az eszközök, sem az e-szolgáltatások felhasználóinak számát.
Döntő szerepe lehet viszont a kötelező vagy közhasznú szolgáltatásoknak. Nagy a jelentősége annak is, hogy a közigazgatásnak sikerül-e betartania a Ket (a közigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény) és az információszabadságról szóló törvény előírásait. Egyelőre az is kérdés, hogy a Közhálót sikerül-e állampolgári végpontokká alakítani és hány ponton áll majd rendelkezésre az e-ügyintézést segítő szakember.
A hazai e-ügyintézés fejlődése
• 2003-ban a hazai e-szolgáltatások csak 15%-os készültségi szintet értek el, ami 2006-ra felugrott 80%-ra, így ebben elértük az Európai Unió átlagát.
• A kötelezővé tett elektronikus adóbevallás következtében az Ügyfélkapun 2006 év végéig 400 ezren regisztráltak. 2007-ben már 1,2 millió vállalkozásnak kell elektronikus úton benyújtania az adó- és járulékbevallását.
A dokumentumból kiderül, hogy hazánkban 2006 végére kiépült az e-közigazgatás alap infrastruktúrája és jelentősen fejlődtek az ügyféloldali szolgáltatások. A kutatók ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a pozitív tendenciát 2007-ben csak a szolgáltató oldali eljárások, az ügyintézés egyszerűsítésével, modernizációjával és a szolgáltatások bővítésével lehet fenntartani. Ahhoz, hogy a felhasználókat szélesebb körben és magasabb szinten szolgálja az e-ügyintézés, a közigazgatás belső folyamatait is alaposan át kell alakítani.
A legtöbben (40%) információkat kerestek, űrlapokat és dokumentumokat egyelőre jóval kevesebben (16%) töltöttek le. Érdekes eredménye a felmérésnek, hogy míg az internetezők hazánkban általában jómódú, fiatal városiak, addig az e-közigazgatási szolgáltatások iránt inkább a középkorú, vidéki városokban élő felhasználók érdeklődnek. Az ITTK kutatói szerint jól látszik, hogy az infrastruktúra fejlesztése önmagában nem növeli sem az eszközök, sem az e-szolgáltatások felhasználóinak számát.
Döntő szerepe lehet viszont a kötelező vagy közhasznú szolgáltatásoknak. Nagy a jelentősége annak is, hogy a közigazgatásnak sikerül-e betartania a Ket (a közigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény) és az információszabadságról szóló törvény előírásait. Egyelőre az is kérdés, hogy a Közhálót sikerül-e állampolgári végpontokká alakítani és hány ponton áll majd rendelkezésre az e-ügyintézést segítő szakember.
A hazai e-ügyintézés fejlődése
• 2003-ban a hazai e-szolgáltatások csak 15%-os készültségi szintet értek el, ami 2006-ra felugrott 80%-ra, így ebben elértük az Európai Unió átlagát.
• A kötelezővé tett elektronikus adóbevallás következtében az Ügyfélkapun 2006 év végéig 400 ezren regisztráltak. 2007-ben már 1,2 millió vállalkozásnak kell elektronikus úton benyújtania az adó- és járulékbevallását.