E-közigazgatás: tavaly Magyarország fejlődött a leggyorsabban Európában

Tavaly az e-közigazgatás európai rangsorában Magyarország fejlődött leggyorsabban. A felkészültségi, úgynevezett Capgemini rangsorban a 23.-ról a 14. helyre léptünk előre. A hazai  internetezők csaknem fele került on-line kapcsolatba a közigazgatással. Ez derül ki az Információs Társadalom és Trendkutató Központ (ITTK) 2006-os jelentéséből. A World Internet Project (WIP) adatai szerint tavaly a magyar internetezők csaknem fele (48%) lépett on-line kapcsolatba valamilyen közintézménnyel.
2007.04.09. 07:10 |
Tavaly az e-közigazgatás európai rangsorában Magyarország fejlődött leggyorsabban. A felkészültségi, úgynevezett Capgemini rangsorban a 23.-ról a 14. helyre léptünk előre. A hazai  internetezők csaknem fele került on-line kapcsolatba a közigazgatással. Ez derül ki az Információs Társadalom és Trendkutató Központ (ITTK) 2006-os jelentéséből. A World Internet Project (WIP) adatai szerint tavaly a magyar internetezők csaknem fele (48%) lépett on-line kapcsolatba valamilyen közintézménnyel.


A dokumentumból kiderül, hogy hazánkban 2006 végére kiépült az e-közigazgatás alap infrastruktúrája és jelentősen fejlődtek az ügyféloldali szolgáltatások. A kutatók ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a pozitív tendenciát 2007-ben csak a szolgáltató oldali eljárások, az ügyintézés egyszerűsítésével, modernizációjával és a szolgáltatások bővítésével lehet fenntartani. Ahhoz, hogy a felhasználókat szélesebb körben és magasabb szinten szolgálja az e-ügyintézés, a közigazgatás belső folyamatait is alaposan át kell alakítani.

A legtöbben (40%) információkat kerestek, űrlapokat és dokumentumokat egyelőre jóval kevesebben (16%) töltöttek le. Érdekes eredménye a felmérésnek, hogy míg az internetezők hazánkban általában jómódú, fiatal városiak, addig az e-közigazgatási szolgáltatások iránt inkább a középkorú, vidéki városokban élő felhasználók érdeklődnek. Az ITTK kutatói szerint jól látszik, hogy az infrastruktúra fejlesztése önmagában nem növeli sem az eszközök, sem az e-szolgáltatások felhasználóinak számát.

Döntő szerepe lehet viszont a kötelező vagy közhasznú szolgáltatásoknak. Nagy a jelentősége annak is, hogy a közigazgatásnak sikerül-e betartania a Ket (a közigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény) és az információszabadságról szóló törvény előírásait. Egyelőre az is kérdés, hogy a Közhálót sikerül-e állampolgári végpontokká alakítani és hány ponton áll majd rendelkezésre az e-ügyintézést segítő szakember.

A hazai e-ügyintézés fejlődése
• 2003-ban a hazai e-szolgáltatások csak 15%-os  készültségi szintet értek el, ami 2006-ra felugrott 80%-ra, így ebben elértük az Európai Unió átlagát.
• A kötelezővé tett elektronikus adóbevallás következtében az Ügyfélkapun 2006 év végéig 400 ezren regisztráltak. 2007-ben már 1,2 millió vállalkozásnak kell elektronikus úton benyújtania az adó- és járulékbevallását.