Magyarország Európai Uniós csatlakozásának egy éves évfordulóján a Károlyi József Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Múzeum rendezésében vándorkiállítás nyílik április 29-én. Az európai öntudat írói című kiállításon, ami az európaiság eszményének sokszínűségét, nyitottságát és mégis nemzeteken felülemelkedő, azonos gyökerekből táplálkozó egységét hivatott bemutatni különböző nemzetiségű művészek alkotásai láthatók.
Magyarország Európai Uniós csatlakozásának egy éves évfordulóján a Károlyi József Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Múzeum rendezésében vándorkiállítás nyílik április 29-én.
„Az egyesült Európa korántsem valamilyen modern, gazdasági és politikai szükségmegoldás, hanem eszmény, olyan eszmény, amelyet idestova ezer esztendeje a legnagyobb és legmesszebb látó szellemek vallanak magukénak.” Denis de Rougemont gondolata, melyet Huszonnyolc évszázad Európa című művének előszavában fogalmaz meg, akár mottója is lehetne Az európai öntudat írói című kiállításnak, mely az európaiság eszményének sokszínűségét, nyitottságát, s mégis nemzeteken felülemelkedő, azonos gyökerekből táplálkozó egységét hivatott bemutatni különböző nemzetiségű művészek alkotásainak segítségével.
A kiállítás kezdeményezése Franciaországból indult. Les écrivains de la conscience européenne (Az európai öntudat írói) címmel 1997-ben a Légendes című francia folyóirat Laurent Fassin szerkesztésében egy külön számot jelentetett meg. Az európaiság eszméje mellett állástfoglaló írói felhívásokat, kiáltványokat, feljegyzéseket összegyűjtő kötet ötven olyan, különböző nemzetiségű író rövid életrajzát s szellemi portréját is közölte, akik az európaiság eszméjének megfogalmazói és képviselői voltak az elmúlt kétszáz év folyamán.
A könyvet egy hasonló című, bár szűkebb körű, mintegy húsz jelentős író műveit bemutató vándorkiállítás kísérte, mely nemcsak Franciaországban járt körbe, hanem, eszméjéhez híven, átlépte a határokat: olasz, német, portugál nyelvre lefordítva bemutatták több országban is. Magyarországon a Petőfi Irodalmi Múzeum szervezésében a Károlyi József Alapítvánnyal együttműködve 1999. októberében került bemutatásra a francia segítséggel elkészült anyag. Az írók rövid szellemi portréját változatos, elgondolkoztató, néha meghökkentő idézetek teszik plasztikussá, nem véletlenül lett a kiállítás grafikus szimbóluma az idézőjel. Mindezeket olyan kortárs képzőművészeti alkotások és művészi fotók reprodukciói kísérik, melyek mintegy párbeszédet folytatnak a szövegekkel.
Ez a kiállítás végül annyiban tér el más nyelvű társaitól, hogy egy olyan múzeumi kiadvány is kapcsolódik hozzá, mely egyszerre az eredeti tematikus folyóiratszám válogatása és annak magyar szempontú bővítése is. A kötet egyrészt átveszi a Légendes-ban összegyűjtött felhívások döntő többségét; e válogatást három magyar testvér-szöveggel egészíti ki, melyek huszadik századi történelmünk három válságos korszakában keletkeztek: az első világháború végén, a második világháború küszöbén s az 56-os forradalom kitörésének első évfordulóján. Másrészt közli a francia szerzők által írt, a kiállítás gerincét alkotó mini-esszéket, amelyek az egyes írók életének és műveinek segítségével mutatják be az európaiság eszméjének alakuló és változó, egymásrataláló és vitatkozó, az ezredfordulón egyre aktuálisabb gondolatait Goethétől Václav Havelig terjedő ívben. Harmadrészt e nemzetközi portré-sorozatot azoknak a magyar íróknak a szellemi arcképvázlatával egészíti ki Vörösmartytól Márai Sándorig bezárólag, akik a kontinens e keletre eső szegletében élve — néha magányosan és vágyódva, néha külső vagy belső emigrációba kényszerülve — az európai kultúra részeseiként gondolkodtak és alkottak az országhatárokon felülemelkedő remekműveket.
A magyar rész szövegét a Petőfi Irodalmi Múzeum dolgozói írták, a kötetet Fejtő Ferenc utószava zárja, aki többek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy „magyarság, európaiság, egyetemes emberségesség nem egymásnak ellentmondó, hanem egymásra utaló fogalmak. Az igazi egyetemesség a művelődés terén csak a sajátságos nemzeti kultúrák szabad kifejlesztésén és testvéri összehangolásán alapulhat.” A kiállítás először egy hónapon át (1999. október 28. — november 28.) az Országos Széchényi Könyvtárban volt megtekintő, majd ezt követően vándorútra indult az országban. Állomásai voltak többek közt Piliscsaba (Pázmány Péter Katolikus Egyetem), Miskolc (Megyei Könyvtár), Debrecen (Kossuth Lajos Tudomány Egyetem), Szeged (József Attila Tudomány Egyetem), Veszprém (Városi Művelődési Központ), Keszthely (Balatoni Múzeum), Kaposvár (Megyei és Városi Könyvtár), Pécs (Művészetek Háza).
Végül 2005. április 29-én, abból az ünnepélyes alkalomból, hogy Magyarország egy éve csatlakozott az Európai Unióhoz, Fehérvárcsurgón a Károlyi Kastélyban kerül bemutatásra a kiállítás.
