Mint arról korábban beszámoltunk az Árpád-fürdő rekonstrukciója előtti régészeti átvizsgálás során előkerült a volt nagymedence szélén Fehérvár 13. századi várfalának egy darabja. Siklósi Gyula régész professzor, az ásatás vezetője 1978 óta végez régészeti kutatásokat Székesfehérváron, mint mondja, egy ezer éves város -ami mindig is az ország szíve, szakrális központja marad- történelmi az szenzáció kell, hogy legyen minden előkerülő emlék. A jelenlegi szinthez képest 2-3 méter mélyen húzódó várfal-alap egyébként máig végigkövethető lenne az egész városban. (NÉZZE MEG AZ ÁSATÁST KÉPEKBEN!)
A hírekben annyi jelent meg, hogy az Árpád-fürdő régészeti átvizsgálásakor előkerült egy IV. Béla korában épült várfal, mit lehet tudni még erről a várfal részletről?
Annak idején, 1978-ban, amikor elkezdtem Székesfehérváron a ténykedésemet, első dolgom volt, hogy összegyűjtöttem az írott forrásokat, a középkori ábrázolásokat és az alaprajzokat. A kora középkorból származó alaprajzokat egyszerűen felraktuk a mai térképre és ebből szinte centi pontosságra megállapítható, hogy merre vezetett a várfal. A munka közben pedig figyelembe vettük természetesen az azóta előkerült leleteket is.
Ebből a térképből egyértelműen látszott, hogy a városfal vonala merre húzódott, így nem véletlen az sem, hogy hol ástunk most a fürdőben, egyébként itt jelenleg több helységben is folynak ásatások.
A volt nagymedence mellett akkor egy 13. századi várfal húzódott, a mai szinthez képes milyen mélyen dolgozhattak a várfalon az építők?
Az alapozás alja, az átlagosan a mai szint alatt 2-3 méterrel van, városrésztől függően. A település ugye egy szigeten épült föl, ez a mai Belváros, amit a Tatárjárás után alakítottak ki, a külvárosokkal együtt (egy a Bakony és a Vértes felől húzódó földnyelven). A város legmagasabb pontja 107 méterrel van a tengerszint felett, aminél itt a fürdőben kicsit alacsonyabban vagyunk. Találtunk feltöltési réteget is, ami a mocsárból kitermelt földanyag, ami akkor került ide, amikor a várárkot kiásásták. Ez egy tömör fekete réteg, amit 2-3 méterre találunk a föld alatt.
Székesfehérvári történelmet tekintve nevezhető ez az ásatás régészeti kuriózumnak, netán szenzációnak?
Ez attól függ, hogy milyen szempontból nézzük. Nekem például nem az, mert tudtam, hogy mit keresek és nagyjából azokat a dolgokat találjuk meg, amire az ember számít. Hogy aztán tényleg megtaláljuk-e azt, amit szeretnénk az szerencse is, mert a későbbi építkezések során totálisan megszűntethetik az emlékeket, csak a helye marad meg a dolgoknak, vagy még az sem.
Annak idején, amikor a Posta épült vita volt arról, hogy áshatok-e, ugyanis az építkezést határidőre be kellett fejezni a kötbér miatt. Aztán az akkori polgármester kijelentette, hogy "uraim, nekünk egy ezeréves városunk van, itt minden érték ami előkerül és minden szenzáció". 1664 körül a híres török utazó Evlia Cselebi, aki leírta, hogy a "gyaurok", azaz mi magyarok messze földről ide zarándokolnak azzal a céllal, hogy a Királyi Bazilika szent földjéből egy csipetnyit magukkal vigyenek. Fehérvár mindig is az ország szíve, szakrális központja marad és ami innen előkerül, az szenzációnak kell, hogy legyen.
Végigkövethető lenne még mindig egy feltételezett nagyszabású ásatás keretén belül a várfal vonala?
A városfal nyomvonala végigkövethető. Egy korábbi ásatásom folyamán 1981-ben megtaláltuk a korai Királyi Palota romjait a Székesegyház dombján, megtaláltuk a IV. Béla korabeli palota maradványait, ami az Országzászló tér fele van. Tudjuk, hogy hol volt az erődített egyházi központ, tudjuk a három legkorábbi templom helyét is. A Szent Kereszt templom, ami a mai Rózsa utca 4 környékén volt, a Szent Bertalan templom ami a Törökfürdő helyén volt, és a mai Ferences templom épült fel a Szent Jakab templom helyére. Mindháromnak megvolt a maga településrésze: a Szent Kereszt volt a káptalan jobbágyainak a temploma, a Szent Jakab templom a betelepített latinoké, illetve a kereskedők plébániatemploma volt, a Szent Bertalan pedig a várjobbágyoké lehetett.
A mostani ásatás során előkerült középkori falak sorsa mi lesz a későbbiekben?
Ez egy nagyon durva kérdés volt, mert még nem tudom. Ezeket az emlékeket megtaláljuk, dokumentáljuk és egy szakvélemény alapján eldöntjük, hogy megtartandó, illetve bemutatandó-e, vagy pedig nem. Eddig azért olyat nem találtunk, amit be kéne mutatni, a részletes dokumentáció elegendő ahhoz, hogy régészetileg tisztában legyünk azzal, hogy milyen érték van itt a fürdő alatt.
