Egyedülálló Árpád-kori leletek - különleges épület maradványait tárták fel

Hat hete folyamatosan zajlik a régészeti feltárás Székesfehérvár határában, a nyugati elkerülő út harmadik szakaszában tervezett nyomvonal mentén. A régészek olyan épület maradványaira bukkantak, ami a korszakra eddig sehol sem volt jellemző. Minden eddigi ismert és feltárt épületnél nagyobb méretekkel rendelkezik.
2014.07.09. 10:02 |
Hat hete folyamatosan zajlik a régészeti feltárás Székesfehérvár határában, a nyugati elkerülő út harmadik szakaszában tervezett nyomvonal mentén. A régészek olyan épület maradványaira bukkantak, ami a korszakra eddig sehol sem volt jellemző. Minden eddigi ismert és feltárt épületnél nagyobb méretekkel rendelkezik.
Három és fél hektáros területen folyamatosan dolgoznak a Szent István Király Múzeum régészei. „Mintegy harminc darab félig földbe mélyített kora Árpád-kori épület maradványait tártuk fel a kollégákkal. Feltártunk egy tizenegy és fél méterszer mintegy négy és fél méter hosszú félig földbe mélyített épületet. Ez a korszakban teljesen egyedülállónak mondható és méretében teljesen kirí a többi épület maradványai közül. ” – mondta el kérdésünkre Savanyú Bálint régész, az ásatás vezetője.
Az előkerült leletanyag előzetes vizsgálata alapján már a 10. században éltek ezen a területen. „Az itt élő emberek valószínűleg látták azt, amikor – mai kifejezéssel élve – a királyi koronázó templom alapkövét letették és elkezdték építeni, sőt talán még dolgoztak is ott. Látták Szent Imre illetve Szent István király temetését és a hasonlóan fontos eseményeknek nyílván részesei voltak, hiszen légvonalban 5 kilométerre van a királyi koronázó templom ettől a helytől.”- emelte ki Kulcsár Mihály, a múzeum igazgató-helyettese.
Az írott források alapján Bial faluval azonosítható feltárt terület. Ez egy hosszabb életű falu volt, aminek a legkorábbi (10-12. századi) periódusát találták meg a régészek. A terület más részein találhatóak a későbbi időszakból származó emlékei ennek a településnek. Egy 1193-as oklevélben is feltűnt már a település, ez az első említése egyébként a falunak, abból megtudjuk azt is, hogy ez a falu a fehérvári keresztesek birtoka volt. Egy 1249-ből származó határjárás szerint Fehérvár szomszédosa volt, tehát közvetlenül a királyi székváros melletti településről van szó.