Egykor fehérvári polgárok voltak - fotókiállítás a Pelikánban


Vasárnap délután megnyílt a Pelikán Galériában Villányi András fotóművész: Egykor fehérvári polgárok voltak című kiállítása. Az eseményen Brájer Éva alpolgármester mondott köszöntőt, a tárlatot Benedek István Gábor író nyitotta meg. A kiállítás október 10-ig tekinthető meg, keddtől péntekig, 10–18 óráig.
2014.09.22. 07:19 |
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Városi Képtár – Deák Gyűjtemény jóvoltából vasárnap délután megnyílt a Pelikán Galériában Villányi András fotóművész: Egykor fehérvári polgárok voltak című kiállítása. Az eseményen Brájer Éva alpolgármester mondott köszöntőt, a tárlatot Benedek István Gábor író nyitotta meg. A kiállítás október 10-ig tekinthető meg, keddtől péntekig, 10–18 óráig.
KÉPGALÉRIA a kiállítás megnyitójáról
 Villányi András fotóművész 1948-ban született Győrött. Műszaki diplomát szerzett, majd műszaki fotókat, oktatófilmeket kezdett el készíteni. A fotózás rejtelmeibe Rácz Endre fotóművész vezette be, majd Chochol Károlytól, a televízió vezető fotóművész segítségével tanulta ki a riportfotózás mesterségét. Az általa megragadott világ szakszerű feldolgozásában Scheiber Sándor (1913-1985), az Országos Rabbiképző Intézet professzorának, igazgatójának biztatására kezdte fotografálni a magyar zsidóság mindennapjait. Villányi Andrásnak a mostani évben már harmadszor nyílik meg kiállítása Székesfehérváron. Számos nagy sikerű külföldi és hazai kiállításon szereplő fotóművész első székesfehérvári bemutatkozása 1981-ben volt a Pintér Károly Művelődési Házban, amelyet a műveiből a Szent István Király Múzeumban 2007-ben rendezett kiállítása követett. Munkássága a zsidóság életét, szokásait, a zsidó kultúra világát öleli fel.
 A programon elsőként Brájer Éva, Székesfehérvár alpolgármestere köszöntötte a résztvevőket. „Nehéz, súlyos érzésekkel vagyunk ebben az évben. Mindannyian igyekszünk egy kicsit erőteljesebben és gondoskodóbban emlékezni a Holokauszt áldozataira. Amikor az ember próbálja megérteni a 20. századnak a borzalmait, akkor az elme olyan határához érkezik el, amelyet fel sem lehet fogni. És nemcsak az értelmével nem képes felfogni ezeket a dolgokat az ember, hanem magával a lelkével sem. Azt hiszem, az a legtalálóbb kifejezés erre, hogy beleszakad mindannyiunk szíve a történetekbe” – mondta Brájer Éva, aki azt is megemlítette, hogy a művészet különféle eszközei nagy segítséget nyújtanak a megemlékezésben.
 Ezt követően Benedek István Gábor író nyitotta meg a tárlatot. „Meg vagyok hatva Önöktől, hihetetlenül jó érzés azt látni, hogy eljöttek erre a kiállításra. Tudom, hogy tovább fogják vinni ennek a kiállításnak a szellemét, lelkületét, azt hiszem, ez egy közös városi élménnyé lesz a későbbiek során” – közölte Benedek István Gábor, aki úgy fogalmazott, hogy Villányi András képei a fény, az igazság és a lényeg egységét alkotják.
 Villányi András a kiállítás megvalósulásáért köszönetét fejezte ki Székesfehérvárnak, a családjának, feleségének, Zrínyifalvi Gábornak, valamint a Pelikán Galériának. Beszédében úgy fogalmazott, hogy innen szeretne emlékezni és emlékeztetni ezzel a kiállítással az áldozatokra. Ezek a fotók és az azokon szereplő tárgyak rájuk emlékeznek. Villányi András elmondta, hogy 1800 fehérvári és 1200 környékbeli, összesen 3000 zsidót deportáltak ebből a térségből, őket több mint 600 lakásból távolították el, hátrahagyva értékeiket és emlékeiket.
 Az október 10-ig megtekinthető mostani kiállítása a székesfehérvári zsidó múlt, a holokauszt utáni megmaradt, újjáéledt székesfehérvári zsidó élet művészi interpretációját tűzte ki célul. A képek archaikus rétegét az egykori neológ zsinagóga, az 1945 után készült fotók alkotják. Kiállításának képei a holokauszt óta eltelt harminc-negyven év fehérvári zsidó életének pillanatait, eseményeit örökítik meg. Egykori fehérvári polgárok portréit, a ravatalozót, a márványtáblákat a megölt egykori zsidó polgárok neveivel, a temető zárványba zárt emlékképeit, egy-egy kripta szomorú elhagyatottságát. Villányi András a hiányok fel- és bemutatásával egy hajdan erős hitközség múltját mutatja be emléket állítva az elődöknek, ugyanakkor a folytatás képei is: sírkőavatás, mártír istentiszteletek, egy-egy zsidó ünnep - purim - is láthatók. A kiállítás a Civil Alap 2014 pályázati program támogatásával valósul meg a Magyar Holokauszt Emlékév 2014 keretében.