Ha cégünk karrierje nem azzal ér véget, hogy szakmai befektető részére értékesítjük, vagy esetleg tőzsdére visszük, akkor halálunk pillanatában is tulajdonosai maradunk, és örökül hagyjuk. Azt, hogy ki és hogyan veszi át az örökséget, a polgári törvénykönyv rendelkezései elméletben precízen meghatározzák.
Egy működő vállalkozás életét a tulajdonosi haláleset, és az azt követő bizonytalanság megbéníthatja, azonnali piaci pozícióvesztést vagy egyéb jelentős hátrányt okozhat. Különösen igaz ez, ha az elhunyt tulajdonos egyben a cég elsőszámú vezetője vagy amenedzsment vezető tagja volt. A vállalkozás jellegéből fakadóan vagy az üzlettársak megállapodása alapján jogi lehetőség van arra, hogyha úgy ítélik meg, hogy az üzlettársszemélye a vállalkozás életében döntő jelentőségű, akkor az öröklés lehetőségét eleve kizárják a felek. Sok esetben a cégtársak kívánják elkerülni, hogy a közös vállalkozásukba öröklés folytán „kívülálló” örökös kerüljön be változatlan jogokkal. Megvan a jogi lehetőség az öröklés kizárására, ez azonban cégformától függő, és nem főszabály, tehát ilyen esetben a társasági szerződésben rendelkezni kell a kizárásról.
Amennyiben tehát a társasági szerződésben kizártuk az öröklés lehetőségét, akkor a társaságnak az elhunyt tag üzletrészét meg kell váltania, és – általában – készpénzben kifizetnie az örökösök részére. A megváltás részleteit (ár, határidők stb.) a társasági szerződésben lehet és kell meghatározni.
„A birodalom visszavág”
Meg kell, azonban említeni azt a lehetőséget is, amikor egy adósságokkal túlterhelt, veszteséges céget hagyunk hátra. Az adósság nem más, mint, az adósnak a hitelező felé pénzben vagy tárgyban meghatározott szolgáltatása. Kétféle adósság létezik: a fedezett adósság, ami mögött valós fedezet van ilyen például a jelzáloghitel, ahol a ház a fedezet; illetve a fedezet nélküli adósság, amelynek nincs fedezete. Ilyenek a folyószámlahitelek, hitelkártyák, stb.
Adósság esetén különbséget kell tenni jó és rossz adósság között. A jó adósság, amely a tulajdonosának biztosít készpénzáramlást, vagyis ilyen lehet az ingatlanra felvett hitel, amelyet a vásárlást követően bérbe lehet adni, és a bérbeadásból folyamatos bevételek keletkeznek. A rossz adósság, amely a hitelintézetnek biztosít készpénzáramlást, vagyis ilyen az a hitel, amelyet a vállalkozásunk működtetése érdekében vettünk fel, de a saját házunk a fedezet, az, amelyben élünk, és amelynek a törlesztő részleteit fizetjük hónapról hónapra.Ebben az esetben a kérdés másképp merül fel: hogyan tudjuk örököseinket mentesíteni a cégek tartozásai alól. Általános szabály, hogy az örökösök felelőssége az örökhagyó felelősségének mértékéhez igazodik, tehát a cégbe be nem lépő örökösök az általuk örökölt hagyaték teljes mértékéig felelnek a halál időpontjáig keletkezett minden olyan tartozásért, amiért az elhunyt tagot is terhelte volna felelősség.
Van azonban egy olyan vetülete is a veszteséges cég megöröklésének, ami egyre gyakrabban merül fel. A veszteségességet itt azonban nem könyvviteli értelemben kellérteni, hanem a hazai valóság által gyakran produkált „házipénztár”- veszteség értelmében: hiszen ezeknek a cégeknek a pénzügyi beszámolói jelentős eredményt mutatnak. Ezek általában olyan meg nem lévő összegek, amelyeket a társaság „nyereségadóval” leadózott, de osztalék-ként nem vették fel őket, így az utánuk fizetendő személyi jövedelemadót sem állapították meg. Olyan nyereséges cégek öröklése esetén, ahol jelentős tényleges pénztárhiány halmozódott fel az örökhagyó idejében, az örökösök az üzletrész átszállásával ezt a helyzetet is megöröklik. Ahhoz tehát, hogy a céget végelszámolják, a ki nem vett osztalék után meg kell fizetni az SZJA-t. De mivel az osztalék tényleges összege nincs meg, ezért az adót saját vagyonuk terhére kell megfizetniük.
