Elhunyt Ütő Endre Liszt Ferenc-díjas operaénekes

Nyolcvanéves korában rövid szenvedés után meghalt Ütő Endre Liszt Ferenc-díjas operaénekes, érdemes művész, a Magyar Állami Operaház egykori főigazgatója - tudatta a család szerdán az MTI-vel. A kedden elhunyt művészt a Magyar Állami Operaház saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.
2017.07.26. 15:42 |
Elhunyt Ütő Endre Liszt Ferenc-díjas operaénekes

Ütő Endre 1937. június 2-án háromszéki székely család sarjaként látta meg a napvilágot Kőbányán. A Pongrácz-telepen töltötte gyermek- és ifjúkorát, és a Szent László Gimnáziumban érettségizett. Fiatalon kiváló sportoló volt, emellett színházi karrierről álmodozott, végül a Zeneakadémia ének tanszakára iratkozott be.

Tanulmányait 1964-ben fejezte be, majd a Magyar Állami Operaház magánénekese lett. 1964 és 1966 között a római Santa Cecilia Akadémián tanult, Münchenben és Reggio Emiliában énekversenyt nyert, utóbbin a pályakezdő Luciano Pavarottival is együtt énekelhetett.

A zeneirodalom legnagyobb basszus szerepeit formálta meg pályafutása alatt, főként Verdi, Puccini, Csajkovszkij és Gounod operáiban lépett színpadra, de volt címszereplő Bartók művében, A kékszakállú herceg várában, Monteverdi Poppea megkoronázása című operájában Seneca, Mozart Varázsfuvolájában pedig Sarastro ruháját öltötte magára. Többször énekelt oratóriumszólistaként is.

Ütő Endre 1990 és 1995 között volt az Operaház főigazgatója. Azt követően nevezték ki, hogy 1990 decemberében először hirdettek nyilvános pályázatot az intézmény élére. 1990-ben alapítványt hozott létre magánénekesek jutalmazására, a Pro Opera Lirica díjjal az előző évadban legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó magánénekest ismerték el. Igazgatása alatt operastúdiót alapítottak, hogy a fiatal művészeket a színpadi játékra oktathassák, 1991-ben a Budapesti Operabarátok Egyesületének egyik alapító, majd elnökségi tagja lett. A rendszerváltást követően négy évig a Fővárosi Közgyűlés tagja, egy ideig a kulturális bizottság alelnöke volt.

Nyugdíjba vonulása után feleségével Lovasberénybe költözött, ahol a Kastély és parasztház programsorozat keretében több operát is színpadra állított a Cziráky-kastély udvarán. Az énekművész agyagozással és fafaragással is foglalkozott, galériát is működtetett. Országszerte több kiállítás volt alkotásaiból, amelyek között vannak népművészeti, mitológiai, bibliai ihletésűek, a magyar irodalom kiemelkedő alakjairól, kortárs művészekről és barátokról mintázott fejszobrok, valamint groteszk alkotások is.

Ütő Endrét 1970-ben Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki, 1972-ben elnyerte a Székely Mihályról elnevezett emlékplakettet. 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, 2014-ben a Magyar Érdemrend középkereszt (polgári tagozat) kitüntetésben részesült, 2017-ben érdemes művész lett. 1996 óta Kőbánya díszpolgára volt.

Magyarország

  1. Hétvégi vásárlás adományozással

    Vasárnapig tart az év legnagyobb élelmiszergyűjtő akciója a Magyar Élelmiszerbank Egyesület szervezésében. Az ország 154 településén 365 áruházban összesen 6500 önkéntes gyűjti majd az adományokat. Székesfehérváron nyolc helyszínen, a kasszák melletti gyűjtőpontokon az Élelmiszerbank zöld mellényt viselő önkéntesei köszönettel fogadják a hűtést nem igénylő, tartós élelmiszereket, édességeket.

    2024.11.16.
  2. Nemzeti konzultáció a magyar érdekek mentén – részvételre kérik a lakosságot

    A válságok korában élünk, egymás után vagy egymással egyidőben jelennek meg súlyos konfliktusok a világban. Ilyen helyzetben fontos a gazdasági semlegesség, valamint az, hogy egyetértési pontokat alakítsunk ki és közösen döntsünk a céljainkról – hívták fel a figyelmet Vargha Tamás és Törő Gábor országgyűlési képviselők közös székesfehérvári sajtótájékoztatójukon. A honatyák a nemzeti konzultáción való részvételre kérték a lakosságot.

    2024.11.15.
  3. A Magyar Jelnyelv Napja

    A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvényt november 9-én fogadták el. E törvény megszületésének jelentőségét elismerve, e nap emlékére november 9. a magyar jelnyelv napja 2017 óta, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének kezdeményezése nyomán.

    2024.11.09.
  4. Nemzeti gyásznap

    November 4-én, a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc elfojtásának, a szovjet csapatok egykori bevonulásának 68. évfordulóján országszerte megemlékeznek a forradalom áldozatairól. November 4-én, hétfőn 18.30-kor néma mécsesgyújtás és megemlékezés lesz az Országalmánál. A Nemzeti Gyásznapon az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezik Székesfehérvár.

    2024.11.04.