-
Újévi táncház
Jókívánságokat tartalmazó újévi képeslap készül a kézműves műhelyben, az újesztendő dalai szólalnak meg a népi gyermekjátszóban, a Csikóbálban a Junior csoport mutatja be tánctudását, míg a felnőttek jobbágytelki táncokat tanulhatnak. A Malom utcai Táncházban január 11-én, szombaton 17 órakor kezdőik az újévi táncház.
2025.01.10. -
Évadnyitó a Vörösmarty Társasággal
Irodalom, zene és képzőművészet is helyet kap a Vörösmarty Társaság évnyitóján. A január 11-én, szombaton 16 órakor kezdődő eseményre érkezők megismerhetik a Társaság alkotóit, vezetőségét és frissen alakult énekkarát.
2025.01.10. -
Utazó makettkiállítás
A holokausztnak állít emléket az a két részből álló makettkiállítás amelyet a Széchenyi István Műszaki Technikumban nyitottak meg. A koncentrációs táborokat bemutató makettek két hétig lesznek láthatóak az iskolában.
2025.01.09. -
A mandala a lélek tükre
A Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár folyosóin 2025 januárjában Nagy Árpádné Orosz Julianna alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. Az év első kiállításán 94 kézzel festett mandalát állítottak ki.
2025.01.09.
Előkerültek a Szent Imre születési helyét jelző kőtábla darabjai
Megkerültek a Szent Imre születési helyének emléket állító reneszánsz kori kőtábla darabjai. Az egyedülálló lelet Pray György pap-tanár, történész Salamon királyról és Szent Imréről írt, a Szent Imre 1000 éve című székesfehérvári kiállításon bemutatott könyvének "köszönhetően" került elő. Mint kiderült, darabjait 1980 körül egy törmelék-halom tetején megtalálta Szücs György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos titkára, aki akkoriban egyetemistaként Székesfehérváron lakott. A kiállított Pray-könyv döbbentette rá, hogy milyen egyedülálló, értékes leletet őriz.
2007.11.12. 19:35 |
Megkerültek a Szent Imre születési helyének emléket állító reneszánsz kori kőtábla darabjai. Az egyedülálló lelet Pray György pap-tanár, történész Salamon királyról és Szent Imréről írt, a Szent Imre 1000 éve című székesfehérvári kiállításon bemutatott könyvének "köszönhetően" került elő. Mint kiderült, darabjait 1980 körül egy törmelék-halom tetején megtalálta Szücs György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos titkára, aki akkoriban egyetemistaként Székesfehérváron lakott. A kiállított Pray-könyv döbbentette rá, hogy milyen egyedülálló, értékes leletet őriz.
Pray György, aki 1764-66 között a jezsuita gimnázium igazgatója volt, latin nyelvű munkájában egy Székesfehérváron töredékesen előkerült kőtábla szövegét írta le, amely Szent Imre szülőhelyének állított emléket. A tábla azonban elkallódott. Mint kiderült, darabjait 1980 körül egy törmelék-halom tetején megtalálta Szücs György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos titkára, aki akkoriban egyetemistaként Székesfehérváron lakott. A kiállított Pray-könyv döbbentette rá, hogy milyen egyedülálló, értékes leletet őriz. A tábla töredékeire annak idején a ciszterci (korábban jezsuita) templom mellett egy kis közben bukkant rá, a templom renoválásának törmelékanyagaival dobhatták ki az utcára. A feltételezések szerint a töredékeket a jezsuita rend 1773-ban történt betiltását követő zavaros időben más tárgyakkal együtt a padlásra mentették, s jelentőségét később már senki sem ismerte. Az egyedülálló lelet megtalálójától a székesfehérvári Egyházmegyei Gyűjtemény tulajdonába kerül. A későbbiek során a látogatóknak is bemutatják, s a kutatók rendelkezésére bocsátják.
Pray György, aki 1764-66 között a jezsuita gimnázium igazgatója volt, latin nyelvű munkájában egy Székesfehérváron töredékesen előkerült kőtábla szövegét írta le, amely Szent Imre szülőhelyének állított emléket. A tábla azonban elkallódott. Mint kiderült, darabjait 1980 körül egy törmelék-halom tetején megtalálta Szücs György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos titkára, aki akkoriban egyetemistaként Székesfehérváron lakott. A kiállított Pray-könyv döbbentette rá, hogy milyen egyedülálló, értékes leletet őriz. A tábla töredékeire annak idején a ciszterci (korábban jezsuita) templom mellett egy kis közben bukkant rá, a templom renoválásának törmelékanyagaival dobhatták ki az utcára. A feltételezések szerint a töredékeket a jezsuita rend 1773-ban történt betiltását követő zavaros időben más tárgyakkal együtt a padlásra mentették, s jelentőségét később már senki sem ismerte. Az egyedülálló lelet megtalálójától a székesfehérvári Egyházmegyei Gyűjtemény tulajdonába kerül. A későbbiek során a látogatóknak is bemutatják, s a kutatók rendelkezésére bocsátják.