-
Koszorúzás a '48-as emlékhelyeken
A hagyományokat követve, nemzeti ünnepünkre készülve városszerte koszorúzásokat tartottak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyein Székesfehérváron. A város Önkormányzata, a Fejér Vármegyei Önkormányzat és az intézmények képviselői összesen kilenc helyszínen helyezték el az emlékezés virágait.
2025.03.14. -
Fehérváriak elismerése
Németh Mariann, a Vörösmarty Színház rendezőasszisztense a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést, Bobory Zoltán költő József Attila díjat, Dr. Molnár András, az Óbudai Egyetem rektorhelyettese a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetését, L. Simon László Magyarország Babérkoszorúja díjat, míg Pély Barna Máté Péter díjat vehetett át.
2025.03.14. -
Módosított program március 15-én
Székesfehérvár hagyományosan az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt tisztelgő megemlékezésekkel és családi, közösségi rendezvénnyel készül március 15-ére. Az időjárás-előrejelzések szerint idén változékony, esős-szeles időjárás várható a nemzeti ünnepen, ezért módosításokkal, de minden programot szeretnének megvalósítani.
2025.03.14. -
Koszorúzás a hősök tiszteletére
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékeztek Székesfehérváron. Több emlékhelyen koszorúkat helyeztek el.
2025.03.14.
Elszakított települések utcanevei Fehérváron a TRIANON 100 sorozatban

A Szent István Király Múzeum Trianon-emlékoldalán jelent meg Demeter Zsófia történész írása A nagy háború és a trianoni béke székesfehérvári következményei címmel. A cikk azokat a történelmi tényeket járja körül, hogyan kapták a külvárosi utcák a békediktátummal elszakított országrészek településneveit.
Az I. világháború veszteségeit és következményeit a népesség, az iparosítás, a stratégiai szerep, az infrastrukturális beruházások, a segélyek és hitelek tekintetében foglalja össze az írás, kitérve a trianoni katasztrófára és a veszteségekre való emlékezésre, ami az egész korszakot áthatotta. Az 1929. március 1-jei közgyűlésnek a névadásra vonatkozó határozatáról ezt emeli ki: „Az Öreghegy, a Ráchegy és a Maroshegy utcáit az elszakított országrészek településeiről nevezték el, Szárazrét és Feketehegy utcáit folyókról, a Vágóhídi-dűlő utcáit hegyekről, az Almássy-telep utcáit a magyar vezérekről, a búrtelepi utcákat a magyar történelem neves személyeiről, a Ráctemető mögötti utcákat pedig Szent Gellért, Szent Asztrik és Szent Mór püspökről.”