-
100 fát ültetettek
90 keskenylevelű kőrist és 10 ginkgo biloba páfrányfenyőt ültettek el a Városgondnokság kertészei a Mondelez Hungária Kft. székesfehérvári üzemének jóvoltából a Bregyóban. A 100 fa az ARAK idei jubileumát szimbolizálja és része annak a zöldítési projektnek, amit a Mondelez a napelemparkjának kialakításához kapcsolódóan kezdett el.
2024.11.21. -
Pénteken 16:30-kor nyit
Idén már közel ezer négyzetméterre növelt jégfelülettel és ötven méter hosszú jégfolyosóval, változatlan árakkal, megújult büfével várja a Kori Liget a téli sportok szerelmeseit a Zichy ligetben. November 22-én, pénteken 16:30-kor nyit a Kori Liget. Ezen a délutánon a pálya használata ingyenes lesz és mindenkit egy pohár meleg teával várnak!
2024.11.21. -
Ciszterci Médianapok
Első alkalommal szervezte meg a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium a Ciszterci Médianapokat. A média iránt érdeklődő budai, egri és pécsi ciszteres diákok a kétnapos program során megismerik a Ciszterci Médiacentrum működését, és egy tréninget követően közösen készítik el a csütörtök reggeli napindító műsort, amely november 21-én 07.05 és 08.25 óra között lesz hallható a Mária Rádióban.
2024.11.20. -
„A levegővételt nem szabad abbahagyni!”
„Készültem rá, de nem gondoltam, hogy megérem, végül ez a nap is eljött!” – e szavakat mondta első örömében Kuti Károly, akinek 90. születésnapjára igazi meglepetéssel készült családja. Gyermeke, unokái és távol élő dédunokái várták a mit sem sejtő ünnepeltet a születésnapi tortákkal. Az ünnepi eseményen Deák Lajosné önkormányzati képviselő adta át a miniszterelnök gratuláló levelét és a város ajándékát.
2024.11.20.
Emberek és csillagképek - Gesztesi Albert, csillagász online előadása kedden
A Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló, a TIT Fejér Megyei Egyesületének Csillagászati és Űrkutatási Szakosztálya, valamint az ELFT Fejér megyei csoportja szervezésében szeptember 29-én, kedden 18 órakor kezdődik Gesztesi Albert csillagász, a Planetárium volt munkatársa „Emberek és csillagképek” című előadása A járványhelyzetre való tekintettel bevezetett korlátozások miatt az előadás kizárólag interneten követhető.
Nincs olyan ember, akit soha nem kápráztatott el az éjszakai csillagos égbolt látványa.
Ám napjainkban a nagyvárosban lakók aligha látják a csillagokat. A közvilágítás, a reklámok fénye elvakít minket, az égbolt halványan pislákoló csillagai láthatatlanok maradnak. Régen nem így volt. Alig több mint száz évet visszautazva azt tapasztalnánk, hogy a falvacskák, városkák utcái még sötétbe burkolództak éjszakánként.
Legfeljebb a házak kis ablakaiból kiszűrődő lámpafény mutatott utat a hazafelé botorkálónak. Eleink életéhez hozzá tartozott a csillagos égbolt varázsa, azt is mondhatnám, közvetlen kapcsolatban álltak vele. A csillagok mutatták az irányt az éjszakai vándornak, a tengeren hajózóknak, a messzi tájakra utazóknak. Ismerték a csillagok járását, az égboltról olvasták le az idő múlását. A mai, városban élő emberek már elveszítették ezt az ősi kapcsolatot az égbolttal, ennyivel szegényebbek lettek.
Egy tökéletesen derült, holdtalan éjszakán a jó szemű ember kb. 2500 csillagot láthat az égbolton.
De hogyan lehetne összeszámolni őket? A leghalványabbaktól a legfényesebbig óriási össze-visszaságban töltik be az eget. Valamiképp rendet kellene teremteni közöttük! Meg is tették már régen az elődeink.
A régi korok embereinek játékos képzelete a nagyjából egy területen látszó fényesebb, vagy halványabb csillagokból különféle alakokat formált, megkönnyítve ezzel az égbolton való tájékozódást. Idővel mondabeli hősök, mitológiai alakok, állatok és használati eszközök égbe képzelt alakjai borították el a csillagos eget. A ma használatos latin csillagképnevek hátterében a görög mitológia szereplői húzódnak meg, a fényes csillagok egyedi nevei pedig arab eredetűek. Néhány esetben a mezopotámiai kultúrákig vezethetők vissza az elnevezések. Ám a történelem során szinte minden nép kialakította a saját mondavilágának megfelelő csillagképeket.
Ez az előadás a csillagkép ábrázolások történetét próbálja bemutatni egészen az ősember barlangrajzaitól napjainkig.