-
SportBarátok és gyógynövények
Április 24-én két programra is várja az érdeklődőket az Egyházmegyei Múzeum. 17 órától az immunrendszer titkait tárja fel Supliczné Tóth Mária táplálkozástudományi szakember, 18 órától pedig a Barátok kávézó és teázóban Babos Rita atlétával, egykori élsportolóval beszélget Vakler Lajos újságíró.
2025.04.19. -
Húsvéti Alkotótér
Különleges kézműves ékszerekkel, népi gyermekjátékokkal, finom fagylaltokkal és kávéval első alkalommal nyitotta meg pénteken délelőtt kapuit a Húsvéti Alkotótér és Kézműves Vásár Öreghegyen. Szombaton fellép például a Kákics zenekar is a „megfújom a furulyám!” című műsorukkal, de a Mosolyvár Központ jóvoltából megérkezik Béci, a póniló is.
2025.04.19. -
Húsvéti programok Sóstón
Péntektől hétfőig, április 18-tól 21-ig, hosszú hétvégére várja a gyermekeket a Sóstó Látogatóközpont. Szombaton és vasárnap kézműves programokkal is kedveskednek a résztvevőknek. A Sóstó Vadvédelmi Központ pedig Vadvasárnapra hívják az érdeklődőket.
2025.04.18. -
Húsvéti jótékonyság
Húsvét alkalmából összefogtak az Alba Fehérvár kosarasai, a PatikaPlus Gyógyszertárak és a Lake Side Hotel, hogy ajándékokkal, finomságokkal lepjék meg a Velencei Gyermekotthon lakóit.
2025.04.17.
Emberek és csillagképek - Gesztesi Albert, csillagász online előadása kedden
A Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló, a TIT Fejér Megyei Egyesületének Csillagászati és Űrkutatási Szakosztálya, valamint az ELFT Fejér megyei csoportja szervezésében szeptember 29-én, kedden 18 órakor kezdődik Gesztesi Albert csillagász, a Planetárium volt munkatársa „Emberek és csillagképek” című előadása A járványhelyzetre való tekintettel bevezetett korlátozások miatt az előadás kizárólag interneten követhető.

Nincs olyan ember, akit soha nem kápráztatott el az éjszakai csillagos égbolt látványa.
Ám napjainkban a nagyvárosban lakók aligha látják a csillagokat. A közvilágítás, a reklámok fénye elvakít minket, az égbolt halványan pislákoló csillagai láthatatlanok maradnak. Régen nem így volt. Alig több mint száz évet visszautazva azt tapasztalnánk, hogy a falvacskák, városkák utcái még sötétbe burkolództak éjszakánként.
Legfeljebb a házak kis ablakaiból kiszűrődő lámpafény mutatott utat a hazafelé botorkálónak. Eleink életéhez hozzá tartozott a csillagos égbolt varázsa, azt is mondhatnám, közvetlen kapcsolatban álltak vele. A csillagok mutatták az irányt az éjszakai vándornak, a tengeren hajózóknak, a messzi tájakra utazóknak. Ismerték a csillagok járását, az égboltról olvasták le az idő múlását. A mai, városban élő emberek már elveszítették ezt az ősi kapcsolatot az égbolttal, ennyivel szegényebbek lettek.
Egy tökéletesen derült, holdtalan éjszakán a jó szemű ember kb. 2500 csillagot láthat az égbolton.
De hogyan lehetne összeszámolni őket? A leghalványabbaktól a legfényesebbig óriási össze-visszaságban töltik be az eget. Valamiképp rendet kellene teremteni közöttük! Meg is tették már régen az elődeink.
A régi korok embereinek játékos képzelete a nagyjából egy területen látszó fényesebb, vagy halványabb csillagokból különféle alakokat formált, megkönnyítve ezzel az égbolton való tájékozódást. Idővel mondabeli hősök, mitológiai alakok, állatok és használati eszközök égbe képzelt alakjai borították el a csillagos eget. A ma használatos latin csillagképnevek hátterében a görög mitológia szereplői húzódnak meg, a fényes csillagok egyedi nevei pedig arab eredetűek. Néhány esetben a mezopotámiai kultúrákig vezethetők vissza az elnevezések. Ám a történelem során szinte minden nép kialakította a saját mondavilágának megfelelő csillagképeket.
Ez az előadás a csillagkép ábrázolások történetét próbálja bemutatni egészen az ősember barlangrajzaitól napjainkig.