A Városi Képtár Deák Gyűjtemény különös programsorozattal jelentkezett: Szűcs Erzsébet vezetésével olyan székesfehérvári családokat mutatnak be, kivételes minőségben, amely méltán keltheti fel a családtörténeti kutatásokkal foglalkozó emberek figyelmét. Száz-kétszáz évről szól a fáma, amit sorozatunkban nyomon követünk, és szóra bírhatjuk azokat, akik ma is itt élnek közöttünk.
A Zákányi Péter által gyűjtött fotók ugyan nem mutatják be a família teljes történetét, de az albumból kiemelt fényképek, egy olyan keresztmetszetet tárnak elénk, ami megmutatja, miként élhetett együtt a Zákányi (Kreautz), a Schuller, a Szigli, a Weisz és a Molnár család. A képanyag alapján látható, hogy egy szorgos iparos família gyermekei találkoztak. Weisz János a Zákányiak apai dédapja sütőmester volt. Idősebb Schuller József pedig megbecsült fuvarosként kereste kenyerét. A Palotaváros és a Felsőváros akkori „közelségét” jelzi az is, hogy Szigli Mária és a legendás Schuller József már felsővárosi öltözetben kötött házasságot. Zákányi Péter nem tartja magát családkutatónak, mégis fontos számára, hogy ne vesszen el a múlt, amit a családfa adhat a jövőnek. "Számomra nem jelent nagy nehézséget, hogy a család által gyűjtött fényképeket feldolgozzam. Az én koromban sokkal fontosabb, hogy Zákányinak vallhatom magam. Édesanyám Schuller, míg a felmenőim között a már említett számtalan család a rokonom."
Schuller István, Schuller Mária, Schuller József 1938-39 körül
A Schuller családfát Schuller Ilona gondozza
"Nekünk nemcsak az ősök fontosak, hanem az is, hogy a gyermekként megismert történeteket továbbadhassuk. A kapcsolatrendszerünk semmire sem jó, ha nem találkozunk. Az ilyen találkozók nélkül leszármazottjaink nem tudhatják, hogy honnan jöttünk. Ma már képtelenség felfedni a teljes rokonságunkat, de a család tagjaiként mindent megteszünk. Gyermekkorunkban meghatározó volt, hogy figyeljünk egymásra, és ez ma sincs másképp. Felsőváros és Palotaváros, ahol nevelkedtünk, és élünk, ugyanolyan kedves marad."
Molnár Dezső, Molnár Judit, valamint szüleik
Zákányi Tamás, aki családfőként gondozza, ha úgy tetszik, locsolja is azt a bizonyos családfát, még véletlenül sem réved a múltba. Ugyanakkor nem feledi mennyi érdekes pillanatokat adott neki a fél évszázad. "Nagyon szép gyermekkorom volt. A szüleim és az unokatestvéreim az akkori szokások szerint összejártak, és nemcsak a jeles ünnepeken, hanem egyéb alkalmakkor is. Az idős hölgyek, a „matrónák” fogták össze a találkozásokat. Megtanulhattuk, hogy a család olvasztótégelyében senki sem lehet biztos semmiben. Ugyanakkor vannak szép különleges példák is, például öt família együttélése évszázadokon át, ami többet adhat mindennél. Gyakorlatias ember vagyok, így azt vallom, hogy akinek nincsenek érzelmei, annak csak gondjai vannak. Ennek megfelelően bármerre járok, szem előtt tartom a család szentségét."
