-
„Egy fény a szorongatásban”
Egy szikszói ortodox magyar zsidó, Fleischmann Izrael visszaemlékezéseit tartalmazza az a kötet, amelynek bemutatóját november 24-én, vasárnap 16 órától tartják a Vörösmarty Színházban.
2024.11.21. -
Falvédő bölcsességek
Hímzett konyhai falvédőkből nyílt kiállítás október 30-án a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében. A tárlathoz kapcsolódóan dr. Kriston-Vízi József néprajzkutató tart előadást november 22-én. A belépés ingyenes.
2024.11.21. -
Büchner a magyar színpadon
Büchner a magyar színpadon címmel nyílt színháztörténeti kiállítás a Pelikán Fészekben. A tárlat Georg Büchner német drámaíró magyar nyelvű előadásaiból válogat, és egészen jövő év áprilisáig látható.
2024.11.21. -
Farkas Ferenc bérlet
A Vörösmary Színházban megkezdődtek a Farkas Ferenc bérletsorozat előadásai. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar és Petrus Bölöni Sándor csellóművész estjén Wagner, Dohnányi és Schumann művei csendültek fel.
2024.11.19.
Eredeti fotók eredeti méretben, személyes sorsokkal és történetekkel
Időszaki fotókiállítás nyílt a Levéltárban az 1956-os forradalom emlékére
Az unikális összeállítás eredeti dokumentumokat mutat meg, eredeti méretben: a csak közelről szemlélhető fotók lényege a mögöttük lévő személyességben és a bennük megfogalmazódó történetekben, emberi sorsokban ragadható meg – fogalmazta meg köszöntőjében dr. Cser-Palkovics András polgármester. A kiállítást dr. Vizi László Tamás történész ajánlotta a közönségnek.
A Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltára kiállítótermében hat, részben még nem bemutatott 1956-os fotógyűjtemény válogatott fényképeiből nyílt kiállítás.
Dr. Czetz Balázs levéltár-igazgató, főlevéltáros köszöntő beszédében a tárlat történetét idézte fel: a Portugáliában élő emigráció még élő tagjainak irathagyatékát feldolgozva jutott el Hubay Lászlóhoz, és nézhette meg a család fotóalbumait, köztük egy az 1956-os eseményeket bemutató összeállítást; az albumok digitalizációja, feldolgozása folyik jelenleg. A külföldi kutatások során Szabó Károly is rendelkezésükre bocsátott egy profi fotókat tartalmazó hagyatékot. Ehhez kapcsolódnak a Levéltárnak a periratok mellékleteiben csatolt és felhasznált képei. A koncepcióról így fogalmazott: „Eredeti dokumentumokat állítottunk ki, a maguk eredeti méretében, a maguk eredeti valójában.” – nem javítottak rajtuk, és nem is nagyították fel őket, és nem tettek magyarázatokat sem a fekete keretben kirakott képekhez.
Dr. Cser-Palkovics András polgármester a nemzeti ünnep előtt megnyílt, unikális fotókiállítás apropóján kiemelte: „Ez még különlegesebbé teszi az idei esztendő megemlékezéseit, éppen azáltal, amit egy fotó tud adni: ez pedig a személyesség, a személyes hangulat, a mögöttük lévő történetek, emberi sorsok.” A polgármester a gyűjtemény izgalmasságát a fotók mivoltában jelölte meg, amelyek kézzelfoghatóvá teszik az akkori napok jelentőségét, majd egy ’56-os, akkor 15 éves székesfehérvári diák megjelent naplóját idézte fel párhuzamként. Ezek a dokumentumok – éppen a személyes történetek és sorsok segítségével – közel hozzák a fiatalokhoz is a számukra messzinek tűnő történelmi eseményeket, és megértetik, milyen ára volt a ma természetesnek tűnő demokráciának, fejezte ki.
Az ünnepi tárlatot Dr. Vizi László Tamás történész, a Kodolányi János Egyetem rektorhelyettese nyitotta meg. A szabadságharcok megörökítéseiről szólva annak a rendkívüliségét hangsúlyozta, hogy a technika lehetővé tette a fotók által való dokumentálást, a fővárosban és vidéken egyaránt. Az emberek felszabadultak a forradalmat megelőző évek légkörétől és a kötelező témáktól: „Megörökítették a forradalom és szabadságharc apró részleteit, ismert és névtelen hőseit. Képeikben leginkább az eseményekbe öltött remény – hogy itt lehet valami egészen más, valami egészen új dolog –, valamint az eufória érzése érhető tetten.” – fogalmazott, és a lelkes amatőrök által készített képek mellett a hivatásos fényképészek által készített, művészi zsánerfotókat méltatta.
A forradalom idején készített fotók nagy részét a készítőik semmisítették meg, félve a retorziótól; a tárlat anyagában is van olyan kép, amit a szerző elítéléséhez használtak, és a nyugati sajtóban megjelent képek is sokszor bizonyítékok lettek a hatalom kezében, tette hozzá.
A tárlat ingyenesen látogatható, az érdeklődők november 9-ig, hétfőtől csütörtökig, 8–15 óráig tekinthetik meg a fotókat a levéltár kiállítótermében.
Dr. Vizi László Tamás bemutatta a látogatóknak a kiállítás anyagát, amely tartalmazza például a Hubay család birtokában lévő, ismeretlen szerzőtől származó fotókat egy albumból, amelynek amatőr képei az ‘56-os forradalom teljes időszakát feldolgozzák. Rejtély, hogy mikor és milyen körülmények között került az album Portugáliába és a család birtokába, akik a forradalmi események idején már több éve kint éltek. A műegyetemi hallgató, Nagy Ferenc amatőr felvételei a rommá lőtt Budapestet és a harcok során elesett, összeégett áldozatokat örökítik meg: a képeket a rendszerváltoztatást követően a szerző személyesen vitte be a Fejér Megyei Levéltárba. Dr. Tóth Jenő pázmándi lakos eddig publikálatlan, a budapesti eseményeket bemutató fotói egy peranyagból kerültek elő: a készítőjük ellen izgatás vádjával indult nyomozás. Érdekesség, hogy a tárlaton a martonvásári forradalmi eseményeit is megidézik az amatőr felvételek: a felvonulást, a nagygyűlést, a beszédeket és az I. világháborús hősi emlékműnél elmondott szavalatokat. A székesfehérvári eseményeket dokumentáló, a Levéltárra fókuszáló, a közvetlen környezetéhez kapcsolódó fotók között számos nem szerepelt az évfordulós kiállításon. Végül a hivatásos fotós és sportújságíró, az osztrák Franz Fink készítette, 23 darabból álló és a budapesti eseményeket bemutató – a Fortepan online oldalán megnézhető – sorozatáról szólt, amely eredeti képeket ezen a kiállításon láthatja először a közönség. A fotóriporter Nagy Imre miniszterelnök mindennapjait is dokumentálta, többek között a dolgozószobájában készített képekkel, ebből is látszik, nemcsak jó fotós volt, de jó kapcsolatai is lehettek.