-
Új bemutatóra készülnek
A Székesfehérvári Balett Színház 2024. november 22-én, a Vörösmarty Színházban mutatja be legújabb produkcióját, a Tűzmadár című balettet. A darab egy történelmi jelentőségű balett, amit elsőként Mihail Fokin koreográfiájában, a Szergej Gyagilev által alapított és vezetett, világhírű Orosz Balett Társulat mutatott be 1910-ben. Azóta számos koreográfust megihletett Igor Stravinsky elementáris erejű, sodró lendületű, varázslatos zenei világa.
2024.11.05. -
Halottak napi hangverseny
A Szent István-székesegyházban tartotta hétfőn este az Alba Regia Szimfonikus Zenekar hagyományos Halottak napi hangversenyét. A koncerten többek között Niccolò Jommelli 1756-ban komponált Requiem című műve csendült fel énekes szólisták és a vegyeskar közreműködésével.
2024.11.05. -
Könyvtáros szakmai nap a VMK-ban
A vármegye könyvtárosai számára szerveztek továbbképzést a Vörösmarty Mihály Könyvtár olvasótermében. A résztvevők előadásokat hallhattak, és átadták az év szakmai elismeréseit, köztük a Tóth György Emlékérmeket is.
2024.11.04. -
Ökumenikus megemlékezés
A Béla úti temetőnél tartották a hagyományos „Vigasztaló szó a gyászban és emlékezésben” ökumenikus megemlékezést Székesfehérváron, ahol a résztvevők mécsesek gyújtásával emlékeztek elhunyt szeretteikre.
2024.11.04.
Eredeti fotók eredeti méretben, személyes sorsokkal és történetekkel
Időszaki fotókiállítás nyílt a Levéltárban az 1956-os forradalom emlékére
Az unikális összeállítás eredeti dokumentumokat mutat meg, eredeti méretben: a csak közelről szemlélhető fotók lényege a mögöttük lévő személyességben és a bennük megfogalmazódó történetekben, emberi sorsokban ragadható meg – fogalmazta meg köszöntőjében dr. Cser-Palkovics András polgármester. A kiállítást dr. Vizi László Tamás történész ajánlotta a közönségnek.
A Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltára kiállítótermében hat, részben még nem bemutatott 1956-os fotógyűjtemény válogatott fényképeiből nyílt kiállítás.
Dr. Czetz Balázs levéltár-igazgató, főlevéltáros köszöntő beszédében a tárlat történetét idézte fel: a Portugáliában élő emigráció még élő tagjainak irathagyatékát feldolgozva jutott el Hubay Lászlóhoz, és nézhette meg a család fotóalbumait, köztük egy az 1956-os eseményeket bemutató összeállítást; az albumok digitalizációja, feldolgozása folyik jelenleg. A külföldi kutatások során Szabó Károly is rendelkezésükre bocsátott egy profi fotókat tartalmazó hagyatékot. Ehhez kapcsolódnak a Levéltárnak a periratok mellékleteiben csatolt és felhasznált képei. A koncepcióról így fogalmazott: „Eredeti dokumentumokat állítottunk ki, a maguk eredeti méretében, a maguk eredeti valójában.” – nem javítottak rajtuk, és nem is nagyították fel őket, és nem tettek magyarázatokat sem a fekete keretben kirakott képekhez.
Dr. Cser-Palkovics András polgármester a nemzeti ünnep előtt megnyílt, unikális fotókiállítás apropóján kiemelte: „Ez még különlegesebbé teszi az idei esztendő megemlékezéseit, éppen azáltal, amit egy fotó tud adni: ez pedig a személyesség, a személyes hangulat, a mögöttük lévő történetek, emberi sorsok.” A polgármester a gyűjtemény izgalmasságát a fotók mivoltában jelölte meg, amelyek kézzelfoghatóvá teszik az akkori napok jelentőségét, majd egy ’56-os, akkor 15 éves székesfehérvári diák megjelent naplóját idézte fel párhuzamként. Ezek a dokumentumok – éppen a személyes történetek és sorsok segítségével – közel hozzák a fiatalokhoz is a számukra messzinek tűnő történelmi eseményeket, és megértetik, milyen ára volt a ma természetesnek tűnő demokráciának, fejezte ki.
Az ünnepi tárlatot Dr. Vizi László Tamás történész, a Kodolányi János Egyetem rektorhelyettese nyitotta meg. A szabadságharcok megörökítéseiről szólva annak a rendkívüliségét hangsúlyozta, hogy a technika lehetővé tette a fotók által való dokumentálást, a fővárosban és vidéken egyaránt. Az emberek felszabadultak a forradalmat megelőző évek légkörétől és a kötelező témáktól: „Megörökítették a forradalom és szabadságharc apró részleteit, ismert és névtelen hőseit. Képeikben leginkább az eseményekbe öltött remény – hogy itt lehet valami egészen más, valami egészen új dolog –, valamint az eufória érzése érhető tetten.” – fogalmazott, és a lelkes amatőrök által készített képek mellett a hivatásos fényképészek által készített, művészi zsánerfotókat méltatta.
A forradalom idején készített fotók nagy részét a készítőik semmisítették meg, félve a retorziótól; a tárlat anyagában is van olyan kép, amit a szerző elítéléséhez használtak, és a nyugati sajtóban megjelent képek is sokszor bizonyítékok lettek a hatalom kezében, tette hozzá.
A tárlat ingyenesen látogatható, az érdeklődők november 9-ig, hétfőtől csütörtökig, 8–15 óráig tekinthetik meg a fotókat a levéltár kiállítótermében.
Dr. Vizi László Tamás bemutatta a látogatóknak a kiállítás anyagát, amely tartalmazza például a Hubay család birtokában lévő, ismeretlen szerzőtől származó fotókat egy albumból, amelynek amatőr képei az ‘56-os forradalom teljes időszakát feldolgozzák. Rejtély, hogy mikor és milyen körülmények között került az album Portugáliába és a család birtokába, akik a forradalmi események idején már több éve kint éltek. A műegyetemi hallgató, Nagy Ferenc amatőr felvételei a rommá lőtt Budapestet és a harcok során elesett, összeégett áldozatokat örökítik meg: a képeket a rendszerváltoztatást követően a szerző személyesen vitte be a Fejér Megyei Levéltárba. Dr. Tóth Jenő pázmándi lakos eddig publikálatlan, a budapesti eseményeket bemutató fotói egy peranyagból kerültek elő: a készítőjük ellen izgatás vádjával indult nyomozás. Érdekesség, hogy a tárlaton a martonvásári forradalmi eseményeit is megidézik az amatőr felvételek: a felvonulást, a nagygyűlést, a beszédeket és az I. világháborús hősi emlékműnél elmondott szavalatokat. A székesfehérvári eseményeket dokumentáló, a Levéltárra fókuszáló, a közvetlen környezetéhez kapcsolódó fotók között számos nem szerepelt az évfordulós kiállításon. Végül a hivatásos fotós és sportújságíró, az osztrák Franz Fink készítette, 23 darabból álló és a budapesti eseményeket bemutató – a Fortepan online oldalán megnézhető – sorozatáról szólt, amely eredeti képeket ezen a kiállításon láthatja először a közönség. A fotóriporter Nagy Imre miniszterelnök mindennapjait is dokumentálta, többek között a dolgozószobájában készített képekkel, ebből is látszik, nemcsak jó fotós volt, de jó kapcsolatai is lehettek.