A székesfehérvári Szent István Király Múzeum is részese az idei József Attila emlékévnek. A költőre eddig két alkalommal emlékeztek a múzeumban. Szeptember 22 -én 19 órakor dalban emlékeznek meg, a vendég a Sebő együttes, akik évtizedek óta vegyítik József Attila költészetét különböző korok dallamaival. Az este során tizenöt vers, dal szólal meg sípokon, tamburákon, lanton és Sebő Ferenc énekhangján.
A székesfehérvári Szent István Király Múzeum is részese az idei József Attila emlékévnek. A költőre eddig két alkalommal emlékeztek a múzeumban. Szeptember 22 -én 19 órakor dalban emlékeznek meg, a vendég a Sebő együttes, akik évtizedek óta vegyítik József Attila költészetét különböző korok dallamaival. Az este során tizenöt vers, dal szólal meg sípokon, tamburákon, lanton és Sebő Ferenc énekhangján.
A költészet évezredeken át énekszövegként született, és így is használták az ókortól szinte a legutóbbi századokig. Az énekelt vers olyan érzelmi tartalmakat közvetített, amelyek e forma nélkül nem juthattak volna célba soha. Ezért időszerű az énekelt vers ma is. Eredeti formáját az európai folklór őrizte meg napjainkig, változatlan formában. A népdalok különféle stílusai az évezred valamennyi tánc- és zenedivatjáról számot adnak, s ezek között kiemelkedő szerepet játszanak a lírai dalok. A dallamok és a szövegek szabad kapcsolódása, cserélődése – amely XVI–XVII. században még általános szokás volt – természetes folyamat a néphagyományban ma is.
A kész szövegekre született énekvers-dallamok jó esetben azt a ritmusvázat fedezik fel, amely atavisztikus módon benne rejtőzik a szemnek szánt szövegekben is. Az ilyen dallamok aztán önálló életre is kelhetnek, szöveget cserélhetnek, akár a népdalok.
Nagyon gyümölcsöző, ha mi kelet-európaiak felismerjük és bátran, anyanyelvként használjuk – egyébként ezer szálon érintkező – közös kulturális örökségünket. Kortárs költőink közül Weöres Sándor ismerte, és használta leginkább a régi dalformákat, egyébként avantgard verseiben. Költeményeiben az énekelt vers formáinak teljes gazdagsága megjelenik: az időmértékes technikától a hangsúlyos verselésig. Talán ez az oka, hogy még az óvodákban is nagyon népszerűek a versei. Sok kisgyerek tanulja meg muzsikáló énekvers-ritmusa miatt azokat a szövegeit is, melyeknek teljes értelme, asszociációs háttere többnyire csak felnőttkorban világosodik meg előtte.
A címadó, Flórához írt szerelmes vers a középkori virágénekek hangulatát idézi fel. József Attila verseire a legújabb korban is sok dallam született, melyek a régi eljárás szerint a fiatalok széles körében elterjesztették azokat. Bebizonyosodott tehát, hogy nem minden használhatatlan, ami régi.
A műsor:
A kanász, Örökkön, Néhány éjjelre, Áldalak búval, vigalommal, Gyöngy, Klárisok, Tedd a kezed, Tiszta szívvel, Medvetánc, Regősének, Bánat, Rejtelmek, A hetedik, Harmatocska
Zeneszerző: Sebő Ferenc
A Sebő Együttes tagjai:
Sebő Ferenc – ének, tekerőlant, gitár
Barvich Iván – ének, brácsa, csellótambura, baglama, brácstambura, koboz, tárogató, pánsíp, bolgár kaval, dvojnica
Orczi Géza – buzuki, tamburica, bolgár tambura, ud, derbuka, tapan, sámándob
Perger László – bolgár tambura, brácstambura, gitár, 12 húros gitár, basszusgitár
