Fehérvári Huszárok Napja - emlékezés a limanovai csata hőseire

 December 11-én a Fehérvári Huszárok Napján a limanovai csata 98. évfordulójára emlékezett a Fehérvári Huszárok Egyesülete a Városház téren. 1914 decemberében az I. világháború egyik legvéresebb csatája zajlott le a Lengyelország területén lévő Limanowa-ban. Az ottani harcok évfordulóján avatták fel 1939 decemberében Pátzay Pál szobrát a város Főterén, melynek talapzatánál a huszárok mellett Székesfehérvár és Fejér megye, a Magyar Honvédség és több társadalmi szervezet is tisztelgett.
2012.12.11. 13:19 |
 December 11-én a Fehérvári Huszárok Napján a limanovai csata 98. évfordulójára emlékezett a Fehérvári Huszárok Egyesülete a Városház téren. 1914 decemberében az I. világháború egyik legvéresebb csatája zajlott le a Lengyelország területén lévő Limanowa-ban. Az ottani harcok évfordulóján avatták fel 1939 decemberében Pátzay Pál szobrát a város Főterén, melynek talapzatánál a huszárok mellett Székesfehérvár és Fejér megye, a Magyar Honvédség és több társadalmi szervezet is tisztelgett.
 A Fehérvári Huszárok Egyesülete immár tizenharmadik alkalommal emlékezett meg a Pátzay Pál által alkotta huszárszobornál az egykori 10. huszárezred ütközeteire. Ezek közül a legnevezetesebb csata a limanowai volt, ahol 1914. december negyedike és tizenharmadika között a magyar lovasság küzdött meg az orosz csapatokkal. A hosszú, több mint egy hétig tartó csata során a nyolcszázezer fős magyar sereg súlyos veszteségeket szenvedett, de végül sikerült megállítani az oroszok előrenyomulását. A csatára megemlékező ünnepségen a szobor talapzatánál koszorút helyezett el többek között Róth Péter, Székesfehérvár alpolgármestere és Pleizer Lajos a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke.
 A város alpolgármestere megemlékező beszédében kiemelte, hogy minden kor a múlt példaképei után neveli jövője nemzedékeit. "Nekünk – magyaroknak és fehérváriaknak – ilyen követendő példát nyújtanak a fehérvári, 10-es huszárok. Pátzay Pál csodálatos szobra a sajátos létformát, a huszár katonákét jelképezi, megláthatjuk benne – minden fölösleges sallang nélkül – életük három nélkülözhetetlen elemét: az embert, a lovat, és a fegyvert. E három kellett csupán ahhoz, hogy a fegyvernemből legenda legyen, a huszár szó helyet kapjon a világ nyelveiben, a fehérvári legényekről dal szülessen, és hogy tisztelő követőik még ma is, csaknem háromszáz év múltán is büszkén feszítsenek nyergeikben!" - mondta ünnepi beszédében Székesfehérvár alpolgármestere.
 A huszárezred számos nagy csatában vett részt az I. világháborúban, ezek közül a "leglátványosabb" ütközet a limanovai volt, ahol a magyar lovasság küzdött meg az orosz csapatokkal 1914. december 4. és 13. között. A hosszú, több mint egy hétig tartó csata során az egyik válság a másikat érte, a 800 ezer fős magyar sereg súlyos veszteségeket szenvedett. Önfeláldozóan verekedett a lóról szállt magyar lovasság, szurony nélküli karabéllyal a kezében, hogy az erősítések (300 ezer fő) felvonulását fedezze. A rengeteg kiontott vér végül elérte a célt, hiszen megállították az orosz előrenyomulást, de ez rengeteg katona életébe került: december 13-án a győzelmet már csak 274 ezer hős ünnepelhette.