-
Nyolc nemzetiségi önkormányzat kezdte meg a munkát
Az új ciklusban összesen nyolc nemzetiségi önkormányzat képviselői kezdték meg munkájukat. A székesfehérvári kisközösségeket segítő testületek elnökeivel szerdán délután találkozott dr. Cser-Palkovics András.
2024.11.20. -
Lakossági fórum Öreghegyen
A közlekedés volt az egyik legfontosabb téma az Öreghegyi lakossági fórumon, ahova szerdán kora este Östör Annamária a 12. számú választókörzet önkormányzati képviselője várta a városrészben élőket. Szó volt arról, hogy várhatóan a jövő évi városi költségvetés tartalmazza majd a Nagyszombati felújításának első ütemét, a Pozsonyi út teljes felújítására pedig 2025 március végéig nyújtja be pályázatát Fehérvár.
2024.11.20. -
Lakossági fórum Öreghegyen
Az Öreghegyen, Csalán élők problémáira, kérdéseire adott választ Östör Annamária lakossági fórumán. Az eseményen beszámoltak a jövőbeli tervekről, felújításokról is.
2024.11.21. -
30 éves a Zeneturmix
Több rádiót is megjárt már, de még mai napig él és népszerű Kiss György műsora, a Zeneturmix. A Vörösmarty Rádión minden vasárnap hallható összeállítás egyrészt a helyi értékekre fókuszál, másrészt az 1980-as évek diszkózenéit eleveníti fel.
2024.11.21.
Megkezdődött a különleges bánásmódot igénylő gyermekek intézményeinek szakmai fejlesztése
A tervezett fejlesztések hatására javulni fognak a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolázási esélyei, sikeres részvételük pedig elősegíti a munkaerőpiaci és társadalmi beilleszkedésüket.
A tankerületi központ célja, hogy a szakmai fejlesztésekkel elősegítse a különleges bánásmódot igénylő gyermekek és családjaik társadalmi elfogadottságát.
A projekt kapcsán a Székesfehérvári Tankerület igazgatója,Török Szabolcs kiemelte, hogy nemes cél a különleges bánásmódot igénylő gyermekek fejlesztése. „Nagyon jó dolog, ha nyerünk olyan pályázatokat, amiből épületeket tudunk megújítani, vagy eszközöket vásárolni, ugyanakkor az infrastruktúra megújítása mellett legalább annyira fontos számunkra a módszertani megújulás is. A 398 millió forintos pályázati összeg jelentős forrást biztosít arra, hogy a gyógypedagógusok, gyógypedagógiai intézmények kollégáinak módszertani megújulását segítsük elő.” – mondta el Török Szabolcs, aki szólt arról is, hogy a társadalmat még mindig érzékenyíteni kell arra, hogy élnek közöttünk olyan különleges bánásmódot igénylő gyermekek, akiknek a fejlesztését csak azok a szakemberek tudják elvégezni, akikből kevés van, de továbbképzésükkel teljesebb lehet oktató, nevelő tevékenységük.
A projekt kapcsán „Szakmai innováció és fejlesztés a különleges bánásmódot igénylő gyermekekért” címmel rendeztek konferenciát a Városháza Dísztermében, ahol Brájer Éva alpolgármester köszöntötte a résztvevőket.
Székesfehérvár alpolgármestere arról a programról beszélt, amit 2017-ben kezdtek el, a város gyermekeiért érzett felelősségből: hogyan tud a város – nemcsak a saját fenntartású – intézményeinek a munkájába intenzíven bekapcsolódni. Négy fél státuszt hoztak létre a Székesfehérvári Család- és Gyermekjóléti Központban egy interjú, kutatómunka elvégzése céljából, ami a pedagógusok, iskolák problémáit mérte fel. A tanulságos eredményeket, az új feladatokat jelentő súlypontok eltolódását mérlegelve tíz újabb státusszal erősítették meg az intézményt, hogy a felméréseket követően a cselekvési fázis következhessen. „Szeretnénk felajánlani a partnerséget a tankerület számára is: miután minden iskolában ott lesznek a szociális munkásaink, és miután ott vannak az intézményeinkben a gyermekorvosok, sok helyen például a rendőrség szakemberei – olyan team-eket szeretnénk kialakítani, amelyek segítik például az autizmussal vagy más problémákkal élő gyermekek integrált nevelését.” Az alpolgármester a szociális problémák megváltozására, a fogalom jelentéskörének bővülésére hívta fel a figyelmet, és azt mondta, a közösségi problémákkal foglalkozó szakmai csoportokban a pszichológusoknak, illetve a fiatal felnőtteknek, diákoknak is fontos helye lenne: „(…) hogy a következő felnövő generáció empatikusabb, elfogadóbb legyen.” – fogalmazott.
A projekt szakmai vezetője, dr. Mile Anikó elmondta, hogy három fontos részcél megvalósítását tűzték ki. Az első a sajátos nevelési igényű populáció legelesettebb része, a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekek felzárkóztatása, akiknek a köznevelési rendszerben való megjelenése még nagyon fiatal. A második rész az utazó gyógypedagógusi hálózatok megerősítését célozza, akiknek támogató szerepére nagy szükség van. A harmadik a pedagógiai szakszolgálati intézményeket érinti, akiknek intenzív szakmai fejlesztése 2013-ban indult el, ennek továbbvitelét célozza a projekt.