Megkezdődött a különleges bánásmódot igénylő gyermekek intézményeinek szakmai fejlesztése

A tervezett fejlesztések hatására javulni fognak a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolázási esélyei, sikeres részvételük pedig elősegíti a munkaerőpiaci és társadalmi beilleszkedésüket.

A projektben a Székesfehérvári Tankerületi Központ által fenntartott és működtetett intézmények vesznek részt. Az Arany János Óvoda, Általános Iskola Szakiskola Készségfejlesztő Iskola és EGYMI két feladat ellátási hellyel, a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekeket ellátó intézményével és utazó gyógypedagógusi hálózatával kapcsolódik a programhoz. Szintén két intézménnyel vesz részt a projektben a Móri Gárdonyi Géza Óvoda, Általános Iskola Szakiskola és EGYMI is. A Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat 13 feladat ellátási hellyel csatlakozott a 2018. május 1-jén kezdődött Európai Uniós projekthez.

A tankerületi központ célja, hogy a szakmai fejlesztésekkel elősegítse a különleges bánásmódot igénylő gyermekek és családjaik társadalmi elfogadottságát.

A projekt kapcsán a Székesfehérvári Tankerület igazgatója,Török Szabolcs kiemelte, hogy nemes cél a különleges bánásmódot igénylő gyermekek fejlesztése. „Nagyon jó dolog,  ha nyerünk olyan pályázatokat, amiből épületeket tudunk megújítani, vagy eszközöket vásárolni, ugyanakkor az infrastruktúra megújítása mellett legalább annyira fontos számunkra a módszertani megújulás is.  A 398 millió forintos pályázati összeg jelentős forrást biztosít arra, hogy a gyógypedagógusok, gyógypedagógiai intézmények kollégáinak módszertani megújulását segítsük elő.” – mondta el Török Szabolcs, aki szólt arról is, hogy a társadalmat még mindig érzékenyíteni kell arra, hogy élnek közöttünk olyan különleges bánásmódot igénylő gyermekek, akiknek a fejlesztését csak azok a szakemberek tudják elvégezni, akikből kevés van, de továbbképzésükkel teljesebb lehet oktató, nevelő tevékenységük.

A projekt kapcsán „Szakmai innováció és fejlesztés a különleges bánásmódot igénylő gyermekekért” címmel rendeztek konferenciát a Városháza Dísztermében, ahol Brájer Éva alpolgármester köszöntötte a résztvevőket. 

Székesfehérvár alpolgármestere arról a programról beszélt, amit 2017-ben kezdtek el, a város gyermekeiért érzett felelősségből: hogyan tud a város – nemcsak a saját fenntartású – intézményeinek a munkájába intenzíven bekapcsolódni. Négy fél státuszt hoztak létre a Székesfehérvári Család- és Gyermekjóléti Központban egy interjú, kutatómunka elvégzése céljából, ami a pedagógusok, iskolák problémáit mérte fel. A tanulságos eredményeket, az új feladatokat jelentő súlypontok eltolódását mérlegelve tíz újabb státusszal erősítették meg az intézményt, hogy a felméréseket követően a cselekvési fázis következhessen. „Szeretnénk felajánlani a partnerséget a tankerület számára is: miután minden iskolában ott lesznek a szociális munkásaink, és miután ott vannak az intézményeinkben a gyermekorvosok, sok helyen például a rendőrség szakemberei – olyan team-eket szeretnénk kialakítani, amelyek segítik például az autizmussal vagy más problémákkal élő gyermekek integrált nevelését.” Az alpolgármester a szociális problémák megváltozására, a fogalom jelentéskörének bővülésére hívta fel a figyelmet, és azt mondta, a közösségi problémákkal foglalkozó szakmai csoportokban a pszichológusoknak, illetve a fiatal felnőtteknek, diákoknak is fontos helye lenne: „(…) hogy a következő felnövő generáció empatikusabb, elfogadóbb legyen.” – fogalmazott. 

A projekt szakmai vezetője, dr. Mile Anikó elmondta, hogy három fontos részcél megvalósítását tűzték ki. Az első a sajátos nevelési igényű populáció legelesettebb része, a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekek felzárkóztatása, akiknek a köznevelési rendszerben való megjelenése még nagyon fiatal. A második rész az utazó gyógypedagógusi hálózatok megerősítését célozza, akiknek támogató szerepére nagy szükség van. A harmadik a pedagógiai szakszolgálati intézményeket érinti, akiknek intenzív szakmai fejlesztése 2013-ban indult el, ennek továbbvitelét célozza a projekt.