-
Diáktanács az Alba Arénában
Immár hatodik alkalommal ad otthont az Országos Diáktanács kétnapos ülésének Székesfehérvár. A 2017-ben életre hívott testület célja azoknak az ajánlásoknak a „gondozása”, megvalósulásuk segítése, amelyekről évente, kétévente dönt az Országos Diákparlament. A pénteki ülésen részt vett Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, Székesfehérvárt pedig Mészáros Attila alpolgármester képviselte.
2024.11.29. -
Nyílt nap a kórházban
Ismét nyílt napot szerveznek a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban. November 22-én várják majd a középiskolás diákokat, akik megismerhetik Magyarország legnagyobb vidéki kórházának mindennapi működését. A nyílt napra december 4-ig lehet jelentkezni.
2024.11.29. -
A Mi Hazánk szigorítást követel
Feldühödött hozzátartozók tömege fenyegette az elmúlt hétvégén a mentődolgozókat családtagjuk elhalálozása miatt, a székesfehérvári mentőállomáson.
2024.11.29. -
Iskolatörténeti vetélkedő
Iskolatörténeti vetélkedőt szerveztek a Ciszterci Szent István Gimnáziumban. A verseny megnyitóján egy fényképet is átadtak az iskola részére, amelyen Klebersberg Kuno is szerepel.
2024.11.29.
אזכרה - a Fejér megyei zsidóság deportálásának 75. évfordulóján emlékeztek
Darvas István rabbi és Zucker Immánuel kántor mondott megemlékezést, a Mazsihisz nevében pedig Kőszegi Zoltán emlékezett és emlékeztetett, de Szénási Jonathan református lelkipásztor is imádkozott, majd az emlékezők a holokauszt áldozatainak emlékművénél rótták le kegyeletüket. A megemlékezésen Székesfehérvár Önkormányzatát dr. Horváth Miklósné képviselte és ott volt Balsay István Fehérvár korábbi polgármestere.
A Holokauszt-túlélők száma természetesen az idő múlásával csökken, de nekünk másod-, harmadgenerációs leszármazottaknak kötelességünk, hogy emlékezzünk a felmenőinkre - Mondta Neubart István a Székesfehérvári Zsidó Hitközség elnöke. És természetesen nem csak a zsidó emberek, hanem székesfehérvári lakosok is. hiszen ez a veszteség az egész várost érte. Ez a tíz százalék a háború után újjászervezte a hitközséget, s megmutatta, hogy a zsidó nép képes újraéleszteni magát, és fenntartotta az azóta is működő fehérvári hitközséget.
Darvas István főrabbi és Zucker Immánuel kántor tartotta az emlék-istentiszteletet, ahol a főrabbi Mózesnek a nővére gyógyulásáért elmondott imáját idézte. Kérte, legyenek ezek az emlékezés pillanatai, hiszen minden ima és minden zsinagógában töltött óra igazolja az ősök tetteinek fontosságát, és tanúságtétel az elhurcoltak emlékének megőrzése, a túlélés, a hit ereje mellett. "Ez a veszteség ez közös veszteség. Nemcsak minket ért, hanem az egész várost, egész Székesfehérvárt is. És talán, de ez csak az én reményem, remélem, nem hiú reményem, hogy ennek az lehet valamikor a távoli jövőben az egyik velejárója, vagy eredménye, hogy ilyen nemcsak zsidókkal, hanem senki mással nem történhet meg többé.
Az 1941-ben 2075 tagú székesfehérvári hitközségből az 1946. évi összeírás szerint mindössze 289-en maradtak. A kiűzetésre és halálra ítélt embereket a „gettógyűjtőházakba” zárták és 1944 június 6-án a város peremére, a vasút melletti Szabó-téglagyárba hurcolták. A téglagyárban 1944 június 10-e és 13-a között semmilyen élelmezés nem volt és itt már többen itt öngyilkosságot követtek el.
A 2743 zsidó ember végső elszállítására június 14-én került sor. Az útra fejenként 2 kg kenyeret és 0,25 kg margarint osztottak. A hitközségi feljegyzések 2866 személy kiszállítását rögzítették. Közülük 1850 (Ferenczy László csendőr alezredes előzetesen 1950 fővel számolt) székesfehérvári lakos volt. A pusztaszabolcsi vonal után a deportálási útvonalon Gödöllő, Hatvan, Miskolc, majd Hidasnémeti és Kassa következet.
Az üldöztetések következtében a zsidó túlélők száma Fehérvár lakosságának töredékét, mindössze 0,6 százalékát tette ki: 131-en vergődtek vissza a koncentrációs táborokból, 119-en pedig a munkaszolgálatból. 1949-ben a holokauszt áldozatainak tiszteletére emlékcsarnokot emeltek a zsidó temető mellett, ahol a vasárnapi megemlékezést is tartották.