A Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Földügyi és Térinformatikai Tudásközpontjának épületét avatták fel szombaton Székesfehérváron a Budai úton. A GEO új épülete mintegy 650 millió forintos beruházással, a korábbi orosz laktanyaépület átalakításával, háromezer négyzetméter alapterületen készült el, kormányzati, önkormányzati támogatással, valamint PPP-program igénybevételével. Az épületben előadótermek, gyakorló termek, elektronikus könyvtárterem, és hatvanhat vendég elhelyezésére alkalmas szálláshely van.
Nézzen be a GEO új épületébe!
A Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Földügyi és Térinformatikai Tudásközpontjának épületét avatták fel szombaton Székesfehérváron. A létesítmény mintegy 650 millió forintos beruházással, egy korábbi laktanyaépület átalakításával, háromezer négyzetméter alapterületen készült el, kormányzati, önkormányzati támogatással, valamint a PPP-program igénybevételével, a pólusprogram keretében megvalósuló Alba Innovációs Park részeként. Az épületben előadótermek, gyakorló termek, elektronikus könyvtárterem, és hatvanhat vendég elhelyezésére alkalmas szálláshely van. Nézzen be a GEO új épületébe!
A campus avató ünnepségen Prof. Faragó Sándor, a Nyugat-Magyarország Egyetem rektora elmondta, hogy az intézményben már megvalósult a felsőfokú oktatás teljes spektruma: az alapképzés mellett elindult,illetve folyamatban van a mesterszakok indítása, s az idei évtől geoinformatikai doktori képzésben is részt vehetnek a hallgatók. Warvasovszky Tihamér Székesfehérvár polgármestere ünnepi beszédében a város gazdasági élete és a piacképes tudást adó képzés összefüggéseiről beszélt. Kiemelte, hogy az Alba Innovációs Parknak rendkívül fontos része a GEO új épülete.
Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára közölte, hogy az intézményben gyakorlatorientált képzés folyik, annak eredményeként, hogy a geoinformatikai kar szoros kapcsolatot épített ki a térség gazdaságával. Emlékeztetett rá, hogy az 1990-es években kezdődött meg az a folyamat, amelynek eredményeként már az országban több egykori laktanyaépületben működik felsőoktatási intézmény. Magyar Bálint, a Miniszterelnöki Hivatal fejlesztéspolitikai államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg "egyszerre vagyunk egy felsőoktatási reform folyamatában és próbáljuk infrastrukturálisan megújítani a felsőoktatást." "A kettő nem választható el egymástól", mert az infrastrukturális fejlesztések elengedhetetlenek ahhoz, hogy az adott képzés vonzó legyen - mondta az államtitkár.
A hallgatókért folytatott versenyben az oktatási intézmények felelőssége az, hogy piacképes tudást nyújtsanak, a kormányzaté pedig, hogy mielőbb elkészüljön az a pályakövetési rendszer, amelyből a fiatalok láthatják, melyik diplomával, milyen elhelyezkedési esélyeik vannak. Az államtitkár tudatta, a társadalmi infrastruktúra operatív program keretében újabb 60 milliárd forintot használhatnak fel a központi régión kívüli térségekben a természettudományi és műszaki képzési infrastruktúra támogatására. Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára elmondta, hogy korszerű képzésben részesülő fiatal szakemberek nélkül nem lenne megvalósítható az informatikai földügyi rendszer fejlesztése.
