-
A magyar közoktatásról
A magyar közoktatás helyzetképe és jövője, a Kárpát-medencében élő diákok érdekképviselete és a határon túli magyar nyelvű oktatás helyzetképe is szerepel a Nemzeti Ifjúsági Tanács PRIME (Promoting and Improving Existing Methods of Youth Participation) Projektjéhez kapcsolódó zárókonferencia témái között november 28-án.
2024.11.26. -
Ösztöndíjak hallgatóknak
Az idei tanév első félévében 58 hallgatót és diákot támogat Székesfehérvár Önkormányzata az „Alba Regia” Felsőoktatási, Felsőoktatási Hallgatói Tanács, illetve Tanulmányi és Szakmai Verseny tanulmányi ösztöndíjjal. A Városháza Dísztermében dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte hétfőn délután azokat a középiskolásokat és a felsőoktatásban tanuló hallgatókat, akik sikeresen pályáztak.
2024.11.25. -
Téli Tárlat
Megnyílt a Téli Tárlata a Fehérvári Művészek Társaságának hagyományos adventi kiállítása. Az alkotások a Pelikán Galériában tekinthetőek meg.
2024.11.25. -
Átadták a díjakat
Nagyszabású, színvonalas gálaműsor keretében adtak át az Év Vállalkozója és Vármegyei Év Vállalkozója, valamint a Príma-díjakat. A tizennyolcadik alkalommal megrendezett díjátadónak a Mercure Hotel Magyar Király adott otthont.
2024.11.25.
Felavatták Dr. Lauschmann Gyula emléktábláját a Szent István téren
Dr. Lauschmann Gyula orvos és helytörténész tiszteletére avatták fel a Szent István tér 10-es számú ház homlokzatán azt a márványtáblát, amit szerdán délután a város polgármestere leplezett le. Dr. Lauschmann Gyula orvosként Székesfehérvár helytörténetét is kutatta, és elsőként írta meg a város monográfiáját. Az emléktábla előtt a Ciszterci Szent István Gimnázium diákjai emlékeztek meg dr. Lauschmann Gyuláról, aki 1889-ben a megyei kórház alorvosaként kezdett dolgozni, majd 1891-től főorvosként tevékenykedett Székesfehérváron, 1900-ban a Szent György Kórház osztályos főorvosa lett. Képgaléria az emléktábla-avatásról!
2007.10.10. 21:03 |
Dr. Lauschmann Gyula orvos és helytörténész tiszteletére avatták fel a Szent István tér 10-es számú ház homlokzatán azt a márványtáblát, amit szerdán délután a város polgármestere leplezett le. Dr. Lauschmann Gyula orvosként Székesfehérvár helytörténetét is kutatta, és elsőként írta meg a város monográfiáját. Az emléktábla előtt a Ciszterci Szent István Gimnázium diákjai emlékeztek meg dr. Lauschmann Gyuláról, aki 1889-ben a megyei kórház alorvosaként kezdett dolgozni, majd 1891-től főorvosként tevékenykedett Székesfehérváron, 1900-ban a Szent György Kórház osztályos főorvosa lett. Képgaléria az emléktábla-avatásról!
A emléktábla-avatáson Warvasovszky Tihamér polgármester mondott ünnepi beszédet, majd a Lauschmann-család, a Ciszterci Szent István Gimnázium, a Dr. Lauschmann Gyula Zeneművészeti Jazz Szakközépiskola és a házban lakók mellett koszorút helyezett el a táblánál.
Lauschmann Gyula Székesfehérváron született 1861. szeptember 23-án. Doktori diplomáját 1884-ben szerezte a pesti egyetemen. Az egyetem élettani intézetében gyakornok volt, 1885-től a Rókus, illetve az Üllői úti kórházban alorvosként működött 1888-ig. Ezután Székesfehérváron telepedett le, ahol 1889-ben a megyei kórház alorvosa, 1891-ben főorvosként dolgozott, 1900-ban a Szt. György Kórház osztályos főorvosa lett. Számos cikke, orvosi értekezése jelent meg a szaklapokban. Munkálkodott a székesfehérvári múzeum létrehozásában is. Dr. Lauschmann Gyula írta a város első monográfiáját. A székesfejérvári színészet múltja, Kreskay Imre pálos költő, Virág és Ányos viszonya Székesfehérvárhoz írások is Dr Lauschmann Gyula nevéhez fűződnek.
A emléktábla-avatáson Warvasovszky Tihamér polgármester mondott ünnepi beszédet, majd a Lauschmann-család, a Ciszterci Szent István Gimnázium, a Dr. Lauschmann Gyula Zeneművészeti Jazz Szakközépiskola és a házban lakók mellett koszorút helyezett el a táblánál.
Lauschmann Gyula Székesfehérváron született 1861. szeptember 23-án. Doktori diplomáját 1884-ben szerezte a pesti egyetemen. Az egyetem élettani intézetében gyakornok volt, 1885-től a Rókus, illetve az Üllői úti kórházban alorvosként működött 1888-ig. Ezután Székesfehérváron telepedett le, ahol 1889-ben a megyei kórház alorvosa, 1891-ben főorvosként dolgozott, 1900-ban a Szt. György Kórház osztályos főorvosa lett. Számos cikke, orvosi értekezése jelent meg a szaklapokban. Munkálkodott a székesfehérvári múzeum létrehozásában is. Dr. Lauschmann Gyula írta a város első monográfiáját. A székesfejérvári színészet múltja, Kreskay Imre pálos költő, Virág és Ányos viszonya Székesfehérvárhoz írások is Dr Lauschmann Gyula nevéhez fűződnek.