-
Lukács László utolsó könyve
Kettős ünnepnek ad otthont szeptember 16-án 17 órától a Városháza Díszterme, ahol bemutatják a tavaly év végén elhunyt Prof. Dr. Lukács László utolsó könyvét, valamint 50 éves munkásságának elismeréseként köszöntik dr. Demeter Zsófia egykori múzeumigazgatót is.
2024.09.13. -
Kossuth-díjas zeneszerző Fehérváron
Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar évadnyitó koncertje előtt, szeptember 16-án este 6 órától szeretettel vár minden érdeklődőt a Vörösmarty Színház Kávézójába, ahol Madarász Iván Kossuth-díjas zeneszerzővel és Dobri Dániellel, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar rezidens zeneszerzőjével beszélget dr. Szabó Balázs zenetörténész.
2024.09.13. -
Öt éves a Csoóri Társaság
Jubileumi eseményt tartott a Csoóri Sándor Társaság, amelyet öt évvel ezelőtt azért hoztak létre, hogy megőrizze, gondozza, valamint közkinccsé tegye a Csoóri életmű hagyatékát. Az esten a Sebő Együttes műsorát hallgathatták meg az érdeklődők.
2024.09.13. -
Aranyat érő beszélgetések
Folytatódott az Aranyat érő beszélgetések programsorozat. Bokros Judit vendégeiként Sztanó Hédi film és televíziós rendező, néptáncművész, valamint Székely Levente nagykövet, népzenész eddigi életútját és mindennapjait ismerhették meg az érdeklődők.
2024.09.13.
Fény és árnyék a középkori Fehérvár történetében - kik voltak a fehérvári olaszok?
Fehérvár középkori történetéről hallhattak fontos információkat mindazok, akik részt vettek szombaton délelőtt, a Városházán rendezett konferencián. Az Árpád-ház Programhoz kapcsolódó tudományos ülésre a Székesfehérvári Királyi Napok keretében került sor. A „Fény és árnyék a középkori Fehérvár történetében” című konferencián a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának szakemberei tartottak érdekes előadásokat.
2016.08.13. 11:54 |
Székesfehérvár középkori történetéről hallhattak fontos információkat mindazok, akik részt vettek szombaton délelőtt, a Városházán megrendezett konferencián. Az Árpád-ház Programhoz kapcsolódó tudományos ülésre a Székesfehérvári Királyi Napok keretében került sor. A „Fény és árnyék a középkori Fehérvár történetében” című konferencián a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának szakemberei tartottak érdekes előadásokat.
Az ünnepi, szakrális és szórakoztató rendezvények mellett hagyományosan a tudomány is helyet kap a Királyi Napok programjaiban. Szombaton délelőtt a Városháza Dísztermében rendezték meg a „Fény és árnyék a középkori Fehérvár történetében” című konferenciát Székesfehérvár Önkormányzata, a Városi Levéltár és Kutatóintézet, valamint az MTA BTK Lendület Középkori Gazdaságtörténeti Kutatócsoport közreműködésével. A konferencia keretében az MTA BTK kutatói, Zsoldos Attila, Weisz Boglárka és Skorka Renáta tartottak előadásokat munkájuk legfrissebb eredményeire alapozva.
Zsoldos Attila előadásában az „olasz” Fehérvárra repítette vissza a hallgatóságot. Az Árpád-korban ez a jelző nemcsak a mai értelemben vett olaszokat, hanem az újlatin nyelveket beszélő népeket, többek között franciákat és hispánokat is jelentette. Az Árpád-kori Magyarországra a kutatók szerint főként a Franciaország északi részéről származó családok érkeztek. Zsoldos Attila a fehérvári olaszok XIII. századi városrészét, a "Budai Külvárost" is bemutatta. Elmondta, hogy valószínűleg ez Fehérvár legrégibb külvárosa, ezt több között azért gondolják, mert a késő középkorban, amikor már több külvárosa van Fehérvárnak, akkor is ezt nevezik "A külvárosnak", civitas exterior-nak. Hogy mikor telepedtek meg nálunk az "olaszok", arra számos elképzelés van, a legvalószínűbb, hogy a XI. század közepén érkeztek a nagyobb magyar városokba, Fehérvárra, Esztergomba, Pécsre.
Zsoldos Attila szólt arról is, hogy a Budai Külvárosban fehérvári olaszok alapították meg a Szent Miklós prépostságot és ispotályt, ami egy sajátos középkori intézményként félúton helyezkedett el a kórház és a zarándokszállás között. Az előadó kiemelte, hogy Esztergomban is volt Szent Miklós temploma a helyi latinoknak és szerte a középkori Európában a jelentős kereskedő városokban mindig találunk Szent Miklós templomot.
"Egy-egy érdekes témát tudományos feldolgozásban hallhatunk az előadóktól. Azt a hátteret szándékozunk megteremteni ezzel a Királyi Napok keretében, ami tudatosan szól a több mint ezer éves városunk történelméről." - emelte ki köszöntőjében Székesfehérvár polgármestere a „Fény és árnyék a középkori Fehérvár történetében” című konferencián. Cser-Palkovics András fontosnak nevezte azt is, hogy megismertessék a különböző technikai lehetőségeket figyelembe véve a fehérváriakat és az idelátogató érdeklődőket ezzel a történelemmel. "Különös aktualitást ad a konferenciának, hogy néhány perccel vagyunk az Osszárium megnyitása után, és néhány héttel azután, hogy a kormány határozatban elindította az Árpádház program gyakorlati megvalósításának első ütemeit is." - fogalmazott Székesfehérvár polgármestere, aki szimbolikusnak nevezte, hogy 2013 augusztusában ebben a teremben indult el az Árpádház-program. "Nekünk, fehérváriaknak sok feladatunk lesz a következő években, hiszen nemcsak megszerezni akartunk egy lehetőséget, hanem – ami sokkal fontosabb – élni is vele.” - tette hozzá a polgármester.