-
"Minden forrásom belőled fakad"
Családi napot és ünnepi szentmisét tartott szombaton délután az Öreghegyi Római Katolikus Plébánia a Béla úti temető előtti parkban. Délután megannyi színes programmal várták a közösség tagjait, majd kora este Tornyai Gábor atya ünnepi, szabadtéri ezüstmiséjén vehettek részt a hívek.
2024.06.30. -
Mónos Jenő kiállítása
A székesfehérvári Szekfű Gyula utcai Evangélikus Gyülekezeti Házban a hétvégén nyílt meg Mónos Jenő festőművész kiállítása. Bencze András evangélikus lelkész köszöntötte az egybegyűlt művészetbarátokat és mutatta be Mónos Jenő festőművészt.
2024.06.30. -
Lakodalmi és népzenei dallamok
Utolsó koncertjéhez érkezett a Szent István Népzenei Műhely Szimbólumok népzenei világunkban című előadássorozata. Ezúttal Csörsz Rumen István dalait hallhatta a közönség.
2024.06.28. -
Kiállítás nyílt a kórházban
A kórház dolgozóinak alkotásaiból nyílt kiállítás az intézményben. A tárlat a közelgő Semmelweis nap kapcsán kapott helyet, ezzel is elismerve az áldozatos munkát, ami a Szent György Kórházban zajlik.
2024.06.26.
Finisszázs - tárlatvezetéssel zárul a Mária, a magyarok Boldogasszonya kiállítás
A Mária, a magyarok Boldogasszonya című kiállítás korunkban, amikor Európában a keresztény értékrendet háttérbe szorítják, éppen a keresztény értékrend megerősítését szeretné szolgálni és hangsúlyozni úgy, ahogy a leghathatósabb védelmezőnket – Boldogságos Szűz Máriát, a Katolikus Egyház a Krisztus misztérium összefüggéseiben ünnepli a liturgikus év során. Ily módon, ebben a tematikus formában eddig még e téma a kortárs magyar szobrászatban, a kerámiaművészetben, nem került feldolgozásra.
A Teremtő rendeléséből, Szent István királyunk által, idén 980 évvel ezelőtt történt országfelajánlása óta, Magyarország Mária országa, mi magyarok pedig Mária népe vagyunk. Ősvallásunk Istenanyja öröklődött tovább a hét boldogasszony – Gyertyaszentelő-, Gyümölcsoltó-, Sarlós-, Földtiltó-, Olvasós-, Nagyboldogasszony, Kisasszony – tiszteletünkben, bár Boldogasszonyunknak ennél több számon tartott ünnepe is van.
A Mária, a magyarok Boldogasszonya című kiállításon a Boldogságos Szűz Máriát 14 mázas kerámia szoborban – mintegy 14 stációban – ismerhetjük meg a születésétől a mennybevételéig, továbbá néhány szobor kapcsán az utóéletét, kultuszát is érintve.
Egyetlen nemzet sem nevezi Máriát Szép Szűz Máriának csak a magyar. És egyetlen nép se nevezi Máriát Nagyboldogasszonynak csak a magyar. Szép Szűz Máriát, őshitünk Napbaöltözött Boldogasszonyát, Erdélyben a székelyek és a csángók Babba Máriaként tisztelik. A Hold, a napbaöltözött égitest elnevezése a Babba, a szépséges pedig így lesz babbás.
E kiállítás ilyen szépséges, „babbás” Máriát tár elénk, az esztendő körének változásrendje szerint, különböző élethelyzetében, erényében és erejében mélyen tisztelt Boldogasszonyt. Azt a Máriát, akinek védelmező palástja alatt nem véletlenül talál menedéket az összmagyarság már sok-sok évszázad óta.