A Városházán tartotta soros ülését kedden délután a Fehérvári Szenátus. A nyolctagú tanácsadó testület Székesfehérvár 2016. évi költségvetésének tervezetét ismerhette meg, amelyben minden eddiginél magasabb, 48,6 milliárd forint kiadási főösszeg szerepel. A büdzsé tervezetét soros ülésén ismerhette meg a Fehérvári Szenátus.
Székesfehérvár Szenátusa immáron öt esztendővel ezelőtt, 2011 márciusában alakult meg. A szakmájukban kimagaslóan teljesítő, elismert és tiszteletreméltó polgárokból álló, nyolctagú testület rendszeresen tart üléseket a város sorsát meghatározó aktuális és stratégiai kérdésekben, melynek keretében a szakemberek tanácsaikkal segítik dr. Cser-Palkovics András polgármestert.
Kedden délután a Városházán a tagok minden részletre kiterjedő információt kaphattak Székesfehérvár 2016. évi költségvetésének tervezetéről, amely optimális működésre, ütemezett és fenntartható fejlesztéspolitika megvalósítására ad lehetőséget – mindezt hitelfelvétel nélkül és az adósságkonszolidáció adta mozgástérrel.
A szenátusi ülésen Mészárosné Jasztrapszky Regina, a Polgármesteri Hivatal gazdasági igazgatója tartott ismertetőt a 2016-os büdzsé tervezetéről, amelyet február 12-én, pénteken tárgyal a Közgyűlés. Mint mondta, az előkészítő munkában kulcsszerepet játszott az optimalizált működés, a hitelek nélküli gazdálkodás, valamint a tervezett fejlesztések ütemezett állami, uniós és saját forrásokhoz igazodó megvalósítása. Ehhez kapcsolódóan kitért a gazdaság szereplőitől származó magas adóbevételre, illetve az adósságkonszolidáció fontosságára is.
Ezt követően Égi Tamás, Székesfehérvár gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere szólt a 2016. évi költségvetés tervezetéről. Kiemelte: egyedülállónak tekinthető a mostani büdzsé, ahol közel 50 milliárdos főösszeggel számolhat az önkormányzat. Érdekességképpen megemlítette, hogy korábban a főösszeg mindössze 32 milliárd forintot tett ki. Ehhez kapcsolódóan beszélt arról, hogy az uniós források lehívásánál kezelnie kell a pályázati, támogatási rendszernek, hogy eltérő sajátosságokkal és eltérő fejlesztési igényekkel bírnak a megyei jogú városok. Székesfehérvár már megvalósította az ipari park fejlesztéseket, így a gazdaságfejlesztést szolgáló olyan további beruházásokra, intézkedésekre lenne szükség, mint az ipart szolgáló úthálózat, valamint a munkaerő vonzását megalapozó köz- és jóléti szolgáltatások fejlesztése. Ezt követően az építményadó mértékéről, a székesfehérvári lakáshelyzet és a munkaerő kapcsolatáról, valamint Székesfehérvár térségi szerepéről értekeztek a résztvevők.
Végül Karsai Béla, a Karsai Holding Zrt. elnöke, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezetének elnöke ismertette a tavaly 20. évfordulóját ünneplő civil szervezet tevékenységének sokrétűségét, jövőbeni terveit, melynek köszönhetően Székesfehérvár hírnevét viszi országhatáron belül és azon túl egyaránt.
