-
Lukács László utolsó könyve
Kettős ünnepnek ad otthont szeptember 16-án 17 órától a Városháza Díszterme, ahol bemutatják a tavaly év végén elhunyt Prof. Dr. Lukács László utolsó könyvét, valamint 50 éves munkásságának elismeréseként köszöntik dr. Demeter Zsófia egykori múzeumigazgatót is.
2024.09.13. -
Kossuth-díjas zeneszerző Fehérváron
Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar évadnyitó koncertje előtt, szeptember 16-án este 6 órától szeretettel vár minden érdeklődőt a Vörösmarty Színház Kávézójába, ahol Madarász Iván Kossuth-díjas zeneszerzővel és Dobri Dániellel, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar rezidens zeneszerzőjével beszélget dr. Szabó Balázs zenetörténész.
2024.09.13. -
Öt éves a Csoóri Sándor Társaság
Jubileumi eseményt tartott a Csoóri Sándor Társaság, amelyet öt évvel ezelőtt azért hoztak létre, hogy megőrizze, gondozza, valamint közkinccsé tegye a Csoóri életmű hagyatékát. Az esten a Sebő Együttes műsorát hallgathatták meg az érdeklődők.
2024.09.13. -
Aranyat érő beszélgetések
Folytatódott az Aranyat érő beszélgetések programsorozat. Bokros Judit vendégeiként Sztanó Hédi film és televíziós rendező, néptáncművész, valamint Székely Levente nagykövet, népzenész eddigi életútját és mindennapjait ismerhették meg az érdeklődők.
2024.09.13.
Grandiózus koncert világsztárokkal Székesfehérváron
Közeledik a Musica Sacra időpontja: 2016. augusztus 16-án, kedden 21 órakor a Nemzeti Emlékhelyen, a Nagyboldog-asszony-bazilika romjai felett, az ország legnagyobb épített szabadtéri színpadán lép fel Rost Andrea, a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas érdemes művész, valamint a Bolsoj vezető szólistái adják elő Rossini oratóriumát, a Stabat Matert. A komolyzenei koncertről ifj. Major Istvánt, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar igazgatóját kérdezte a koronazas.hu.
2016.07.21. 10:24 |
Közeledik a Musica Sacra időpontja: 2016. augusztus 16-án, kedden 21 órakor a Nemzeti Emlékhelyen, a Nagyboldog-asszony-bazilika romjai felett, az ország legnagyobb épített szabadtéri színpadán lép fel Rost Andrea, a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas érdemes művész, valamint a Bolsoj vezető szólistái adják elő Rossini oratóriumát, a Stabat Matert. A komolyzenei koncertről ifj. Major Istvánt, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar igazgatóját kérdezte a koronazas.hu.
A Musica Sacra elnevezés már mindenkinek ismerősen cseng Székesfehérváron, milyen visszajelzéseket kaptak a közönségtől, az érdeklődőktől?
A Musica Sacra egy grandiózus komolyzenei koncert, melynek megszületése Miklósa Erika, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar koloratúrszoprán opera-énekesnőhöz köthető. Az idén 14. alkalommal megrendezett Harmonia Albensis nyári templomi hangversenysorozat rendszeres főszereplője volt Miklósa Erika, aki olyan tömegeket vonzott koncertjeire, hogy emberek százai az utcán, kivetítőn nézték, hallgatták a hangversenyt. Amikor Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója elindította a Koronázási Szertartásjátékokat 2013-ban, s az István király által építtetett, majd a törökök által lerombolt Nagyboldogasszony-bazilika romjai fölé óriás színpadot emeltek, adott lett a lehetőség arra, hogy a templomok méretén jóval túlnőtt zenei rendezvénynek ez a különleges és méltóságteljes hely adjon otthont. Első alkalommal 2014-ben természetesen Miklósa Erika káprázatos éneklésében gyönyörködhetett a közönség, tavaly pedig Carlo Ponti jr. vezényletével, László Boldizsár és Kálmándy Mihály közreműködésével Puccini Messa di Gloria című műve csendült fel. A sztárok felvonultatása idén is folytatódik, s ezt a hallgatóság – úgy gondolom – mára tökéletesen tudja, hogy a Musica Sacra egy olyan védjegy, mely a komolyzene területén a legmagasabb művészi szintet képviseli. Ezért kedvelt, s tömegeket vonzó esemény.
A Musica Sacra egy grandiózus komolyzenei koncert, melynek megszületése Miklósa Erika, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar koloratúrszoprán opera-énekesnőhöz köthető. Az idén 14. alkalommal megrendezett Harmonia Albensis nyári templomi hangversenysorozat rendszeres főszereplője volt Miklósa Erika, aki olyan tömegeket vonzott koncertjeire, hogy emberek százai az utcán, kivetítőn nézték, hallgatták a hangversenyt. Amikor Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója elindította a Koronázási Szertartásjátékokat 2013-ban, s az István király által építtetett, majd a törökök által lerombolt Nagyboldogasszony-bazilika romjai fölé óriás színpadot emeltek, adott lett a lehetőség arra, hogy a templomok méretén jóval túlnőtt zenei rendezvénynek ez a különleges és méltóságteljes hely adjon otthont. Első alkalommal 2014-ben természetesen Miklósa Erika káprázatos éneklésében gyönyörködhetett a közönség, tavaly pedig Carlo Ponti jr. vezényletével, László Boldizsár és Kálmándy Mihály közreműködésével Puccini Messa di Gloria című műve csendült fel. A sztárok felvonultatása idén is folytatódik, s ezt a hallgatóság – úgy gondolom – mára tökéletesen tudja, hogy a Musica Sacra egy olyan védjegy, mely a komolyzene területén a legmagasabb művészi szintet képviseli. Ezért kedvelt, s tömegeket vonzó esemény.
Idén Rossini Stabat Materét láthatja a közönség. Miért erre az egyházi műre esett a választás?
A műsorválasztásban fontos szempontnak tartjuk, hogy a koncert nevéhez hűen, egyházi vonatkozású műsort mutassunk be. Természetesen nem csak a cím kötelez, hanem a hely is, hiszen lelkünkben, s a díszletek, kivetítések által valamelyest szemmel láthatóan is felépül minden évben a Szent István-i bazilika, s úgy érezhetik magukat a fellépő művészek és a közönség, mintha a legendás templomban hallgatná az előadást. Rossini Stabat Matere a zeneirodalom egyik leggyakrabban előadott egyházzenei műve. Olasz operai hangvétele és a parádés szólistagárda egy különleges találkozás lesz, mely biztosan nagy élményt jelent majd a hallgatóságnak.
Hogyan áll össze a fellépők sora?
Legelőször Rost Andreát kértük fel, hogy legyen az idei Musica Sacra sztárvendége. De miután Rossini Stabat materére esett a választás, szükségessé vált további kiválóságok meghívása, hiszen a mű a leggyakoribb négy szólistás felállást kívánja meg. Az utóbbi években már két alkalommal is felléptek és óriási sikert arattak a moszkvai Bolsoj Színház szólistái, így elkezdtünk ebbe az irányba keresgélni. Óriási dolognak tartom, hogy sikerült a moszkvai Nagyszínház három vezető szólistáját megnyernünk, név szerint Svetlana Shilova mezzoszopránt, Maxim Paster tenort és Petr Migunov basszust. A koncerten Drahos Béla vezényli az esemény házigazdáját és állandó szereplőjét, az immár önálló intézményként működő Alba Regia Szimfonikus Zenekart és a kétszáz fős kórust, mely az Alba Regia Vegyeskar (karigazgató: Kneifel Imre), Primavera Kórus (karigazgató: Horányi Ottilia), Vass Lajos Kórus (karigazgató: Fügedi Bárd Judit), Clara Voce Vegyeskar (karigazgató: Gabrieli-Kiss József) és a Nemzeti Énekkar énekművészeiből áll össze.
Július 8-án zárult a kórustagoknak szánt felhívás. Miért döntöttek úgy, hogy lehetőséget biztosítanak más kórustagoknak arra, hogy részt vehessenek a nem mindennapi előadásban?
Úgy gondoljuk, hogy Székesfehérváron és vonzáskörzetében vannak még olyan énekelni tudó zenebarátok, akik ezeknek a kórusoknak nem tagjai, de szívesen részt vennének ebben a felemelő munkában. Lehetőséget kívántunk adni nekik és egyben az is célunk, hogy a városban és környékén fellelhető kulturális tőkét maximálisan kiaknázzuk és a tőlünk telhető legtöbbet adjuk a koncertlátogatóinknak.
Hogyan épül fel a próbafolyamat?
Részekből áll össze a nagy egész. A kórusok már javában dolgoznak, ki-ki a saját otthonában készül. A zenekar előkészítő próbákat tart. Ezt egyesített kóruspróbák követik, s csak utána találkozik a zenekar a nagykórussal, végül pedig csatlakoznak a szólisták. Olyan felkészültségű sztárokról van itt szó, akik tökéletesen alkalmazkodnak egy jól felkészült zenekarhoz, kórushoz. Ezért ők Székesfehérvárra két nappal a koncert előtt érkeznek, ekkor kapcsolódnak be a közös munkába.
A műsorválasztásban fontos szempontnak tartjuk, hogy a koncert nevéhez hűen, egyházi vonatkozású műsort mutassunk be. Természetesen nem csak a cím kötelez, hanem a hely is, hiszen lelkünkben, s a díszletek, kivetítések által valamelyest szemmel láthatóan is felépül minden évben a Szent István-i bazilika, s úgy érezhetik magukat a fellépő művészek és a közönség, mintha a legendás templomban hallgatná az előadást. Rossini Stabat Matere a zeneirodalom egyik leggyakrabban előadott egyházzenei műve. Olasz operai hangvétele és a parádés szólistagárda egy különleges találkozás lesz, mely biztosan nagy élményt jelent majd a hallgatóságnak.
Hogyan áll össze a fellépők sora?
Legelőször Rost Andreát kértük fel, hogy legyen az idei Musica Sacra sztárvendége. De miután Rossini Stabat materére esett a választás, szükségessé vált további kiválóságok meghívása, hiszen a mű a leggyakoribb négy szólistás felállást kívánja meg. Az utóbbi években már két alkalommal is felléptek és óriási sikert arattak a moszkvai Bolsoj Színház szólistái, így elkezdtünk ebbe az irányba keresgélni. Óriási dolognak tartom, hogy sikerült a moszkvai Nagyszínház három vezető szólistáját megnyernünk, név szerint Svetlana Shilova mezzoszopránt, Maxim Paster tenort és Petr Migunov basszust. A koncerten Drahos Béla vezényli az esemény házigazdáját és állandó szereplőjét, az immár önálló intézményként működő Alba Regia Szimfonikus Zenekart és a kétszáz fős kórust, mely az Alba Regia Vegyeskar (karigazgató: Kneifel Imre), Primavera Kórus (karigazgató: Horányi Ottilia), Vass Lajos Kórus (karigazgató: Fügedi Bárd Judit), Clara Voce Vegyeskar (karigazgató: Gabrieli-Kiss József) és a Nemzeti Énekkar énekművészeiből áll össze.
Július 8-án zárult a kórustagoknak szánt felhívás. Miért döntöttek úgy, hogy lehetőséget biztosítanak más kórustagoknak arra, hogy részt vehessenek a nem mindennapi előadásban?
Úgy gondoljuk, hogy Székesfehérváron és vonzáskörzetében vannak még olyan énekelni tudó zenebarátok, akik ezeknek a kórusoknak nem tagjai, de szívesen részt vennének ebben a felemelő munkában. Lehetőséget kívántunk adni nekik és egyben az is célunk, hogy a városban és környékén fellelhető kulturális tőkét maximálisan kiaknázzuk és a tőlünk telhető legtöbbet adjuk a koncertlátogatóinknak.
Hogyan épül fel a próbafolyamat?
Részekből áll össze a nagy egész. A kórusok már javában dolgoznak, ki-ki a saját otthonában készül. A zenekar előkészítő próbákat tart. Ezt egyesített kóruspróbák követik, s csak utána találkozik a zenekar a nagykórussal, végül pedig csatlakoznak a szólisták. Olyan felkészültségű sztárokról van itt szó, akik tökéletesen alkalmazkodnak egy jól felkészült zenekarhoz, kórushoz. Ezért ők Székesfehérvárra két nappal a koncert előtt érkeznek, ekkor kapcsolódnak be a közös munkába.