-
Irodalmi verseny
„Ragyafestés”, kétballábas futás, „kutyagumiszedés” és legfőképpen sok nevetés várt a Móra Ferenc Könyvkiadó és a Hétvezér Általános Iskola által szerevezett irodalmi vetélkedő diákjaira, akik a vármegye minden részéből érkeztek a csütörtöki versenyre. A gyerekek Réz András filmesztétával, a Lukrécia papucsai című gyermekregény írójával is megismerkedhettek.
2024.11.21. -
„Egy fény a szorongatásban”
Egy szikszói ortodox magyar zsidó, Fleischmann Izrael visszaemlékezéseit tartalmazza az a kötet, amelynek bemutatóját november 24-én, vasárnap 16 órától tartják a Vörösmarty Színházban.
2024.11.21. -
Büchner a magyar színpadon
Büchner a magyar színpadon címmel nyílt színháztörténeti kiállítás a Pelikán Fészekben. A tárlat Georg Büchner német drámaíró magyar nyelvű előadásaiból válogat, és egészen jövő év áprilisáig látható.
2024.11.21. -
Farkas Ferenc bérlet
A Vörösmary Színházban megkezdődtek a Farkas Ferenc bérletsorozat előadásai. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar és Petrus Bölöni Sándor csellóművész estjén Wagner, Dohnányi és Schumann művei csendültek fel.
2024.11.19.
Ha Katalin kopog, Karácsony locsog - hagyományok Katalin napján
Ha Katalin kopog, Karácsony locsog, tartja a népi jóslás. Miért kell ezen a napon gyümölcsfagallyat tenni a vízbe? És ki volt Szent Katalin? Miiért éppen ő a házasságszerző szent? A néphagyomány szerint, ez a nap, az újborral kezdődő kisfarsang utolsó napja, amikor is országszerte Katalin-bálokat rendeztek. Ezután sem bál, sem lakodalom nem esett karácsonyig. Időjóslás is fűződött e naphoz: elterjedt hit volt, hogy ha Katalinkor fagy, sáros karácsony lesz.
2008.11.25. 09:40 |
Ha Katalin kopog, a karácsony locsog, tartja a népi jóslás. Miért kell ezen a napon gyümölcsfagallyat tenni a vízbe? És ki volt Szent Katalin? Miiért éppen ő a házasságszerző szent?
Alexandriai Szent Katalin vértanú a magyarság körében igen népszerű és nagy tiszteletnek örvendő szent. A diákok, tudósok, egyetemek, fuvarosok, bognárok, kerékgyártók, molnárok fazekasok, szövőlányok, bányászok és középkori céheink védőszentje. Tűztől, árvíztől, boszorkányságtól óv meg bennünket, valamint az árvizet és az elemésztő tüzet is távol tartja testünktől és hajlékunktól egyaránt. Elűzi tőlünk a szorongást okozó gonosz lelket. Több hazai templomunknak védőszentjévé választották.
VII. Orbán pápa 1642-ben kiadott bullájának megjelenéséig parancsolt ünnep volt Szent Katalin szűz és vértanú tiszteletére. Szent Katalint a hagyomány szerint keresztény hitének követéséért Maximinus császár parancsára börtönbe vetették, megkínozták, majd lefejezték. Az egyik legenda elmondja róla, hogy testét az angyalok Arábia egyik hegyére vitték
A néphagyomány szerint, ez a nap, az újborral kezdődő kisfarsang utolsó napja, amikor is országszerte Katalin-bálokat rendeztek. Ezután sem bál, sem lakodalom nem esett karácsonyig.
Katalin-nap női ünnep volt. Előestéjén Katalin-maskarák jártak házról házra - eredetileg csak lányok -, és szerencsét kívántak az állattartásban. Ez a nap a juhok ünnepe is volt, gyarapodásuk érdekében kását kellett enni az istállóban.
Õ a házasságszerző szent is. A legenda szerint Katalin Jézus gyűrűs jegyese volt, ezért a lányok, mint vőlegényszerző szentet tisztelik. Sok helyen ezen a napon meggyfagallyat állítanak vízbe. Meleg helyre rakják, a vizet többször felfrissítik, hogy karácsonyra kizöldüljön. Ez a" Katalin ág". Állítólag csak szűzlánynak virágzik ki az ága...(!)
Időjóslás is fűződött e naphoz: elterjedt hit volt, hogy ha Katalinkor fagy, sáros karácsony lesz.
A Katalin görög eredetű női név. Jelentése: korona, mindig tiszta, érintetlen, ártatlan. Rokon nevek: Karina, Kata, Katarina, Katerina, Katinka, Kató, Kitti.
Alexandriai Szent Katalin vértanú a magyarság körében igen népszerű és nagy tiszteletnek örvendő szent. A diákok, tudósok, egyetemek, fuvarosok, bognárok, kerékgyártók, molnárok fazekasok, szövőlányok, bányászok és középkori céheink védőszentje. Tűztől, árvíztől, boszorkányságtól óv meg bennünket, valamint az árvizet és az elemésztő tüzet is távol tartja testünktől és hajlékunktól egyaránt. Elűzi tőlünk a szorongást okozó gonosz lelket. Több hazai templomunknak védőszentjévé választották.
VII. Orbán pápa 1642-ben kiadott bullájának megjelenéséig parancsolt ünnep volt Szent Katalin szűz és vértanú tiszteletére. Szent Katalint a hagyomány szerint keresztény hitének követéséért Maximinus császár parancsára börtönbe vetették, megkínozták, majd lefejezték. Az egyik legenda elmondja róla, hogy testét az angyalok Arábia egyik hegyére vitték
A néphagyomány szerint, ez a nap, az újborral kezdődő kisfarsang utolsó napja, amikor is országszerte Katalin-bálokat rendeztek. Ezután sem bál, sem lakodalom nem esett karácsonyig.
Katalin-nap női ünnep volt. Előestéjén Katalin-maskarák jártak házról házra - eredetileg csak lányok -, és szerencsét kívántak az állattartásban. Ez a nap a juhok ünnepe is volt, gyarapodásuk érdekében kását kellett enni az istállóban.
Õ a házasságszerző szent is. A legenda szerint Katalin Jézus gyűrűs jegyese volt, ezért a lányok, mint vőlegényszerző szentet tisztelik. Sok helyen ezen a napon meggyfagallyat állítanak vízbe. Meleg helyre rakják, a vizet többször felfrissítik, hogy karácsonyra kizöldüljön. Ez a" Katalin ág". Állítólag csak szűzlánynak virágzik ki az ága...(!)
Időjóslás is fűződött e naphoz: elterjedt hit volt, hogy ha Katalinkor fagy, sáros karácsony lesz.
A Katalin görög eredetű női név. Jelentése: korona, mindig tiszta, érintetlen, ártatlan. Rokon nevek: Karina, Kata, Katarina, Katerina, Katinka, Kató, Kitti.