-
Szentmise vízkereszt napján
Vízkereszt napján, Urunk megjelenésének ünnepén Spányi Antal püspök celebrált szentmisét a Székesegyházban. A megyéspüspök szentbeszédében arról is szólt a híveknek, hogy a napkeleti bölcsek példáját követve csak a kitartó keresés vezet el Jézushoz, aki mindannyiunk életének világossága, ereje és értelme.
2025.01.06. -
Pesovár népzenei verseny
A Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ a 2024/2025-ös tanévben ismét megrendezi a Pesovár Ferenc Gyermek- és Ifjúsági Népdaléneklési és Népzenei Versenyt Fejér vármegyei iskolai, vagy iskolán kívüli csoportok és szólisták számára 6-tól 24 éves korig. A jelentkezési határidő 2025. január 17., péntek.
2025.01.06. -
Újévi koncert Strausszal
Ebben az esztendőben is a Vörösmarty Színház adott otthont az Alba Regia Szimfonikus Zenekar újévi koncertjének. Idén Ifj. Johann Strauss műveivel köszöntötték a zeneszerző születésének 200. évfordulóját.
2025.01.02. -
Szentmise Szűz Mária Isten anyja ünnepén
Január elsején, Szűz Mária istenanyaságának ünnepén szentmisére várták a híveket a Szent István Székesegyházba. Az újévi szentmisét Spányi Antal megyéspüspök celebrálta.
2025.01.02.
Hamvazószerda - kezdődik a Húsvétot megelőző negyven napos böjti időszak
Szigorú böjtöt Hamvazószerdán és Nagypénteken tartanak. E napokon csak háromszor esznek és egyszer laknak jól. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 éves vagy annál idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. A böjt - mely háromszori étkezést, ebből egyszeri jóllakást és a hústól való tartózkodást foglalja magában - 18 éves kortól a megkezdett 60. életévig kötelező. Hústilalom alól felmentést kaphatnak a betegek és azok, akik nem saját asztaluknál étkeznek, de ilyen esetben más bűnbánati cselekményt kell végezniük.
A húsvéti szentgyónás és szentáldozás ideje hamvazószerdától Szentháromság vasárnapig (Pünkösd utáni első vasárnapig) tart.
A vasárnapokat nem számítják böjti napnak, ezért a VII. század óta a Nagyböjt szerdai nappal kezdődik.
Hamvazószerdán a pap hamuval jelöli meg a hívek homlokát bűnbánatuk jeleként. Ezt a szokást az őskeresztény hagyományból merítik, amelyben a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában, amelynek mintájára az Egyház a II. századtól kezdődően alakította ki ezt a húsvéti előkészületi időt.