HANYATtLÓ – SZÁRNYALÓ – újabb nagyszabású kiállítás nyílik a Csók István Képtárban

Az idén ötvenéves Párkányi Raab Péter, akinek eddigi munkásságát, művészi alkotólétének elmúlt harminc évét összegzi a december közepén a Csók István Képtárban megnyíló tárlat. A kiállítás több rétegű utazás egy teljes és kerek világ felé, amelyben egyszerre van jelen a szépség tisztelete, a nemzeti művészet hagyománya, az egyetemes művészet értékeinek továbbvitele, a rendkívüli szakmai mívesség és a kortárs művészet innovatív megújítása.A kiállítás kapcsán Brájer Éva alpolgármester a Szent István Király Múzeum 2017-es kiállításait foglalta össze, kiemelve, hogy az idei évben az előző évhez képest közel 80%-al emelkedett a múzeum látogatottsága, ebben benne vannak Gorsium látogatottsági adatai is. „Talán még nem felejtettük el a gyönyörű Pompeji kiállítást, amelynek 45 ezer látogatója volt Gorsiumban. Fehérváron A Döntés kiállítással kezdtük az évünket, amely 15 ezer látogatót tudhat magáénak. A Csók István Képtárban izgalmas kontextusban Aba-Novák kiállítást rendezett a múzeum, amelyet szintén 15 ezren láttak és amelyhez zseniális kísérő programok társultak. Érdekes volt levonni azt a tapasztalatot, hogy ezek a kísérő programok is sokat hoztak a kiállításnak. Senkinek sem lehet meglepetés a Seuso kiállítás közel 30 ezres látogató száma sem.” – emelte ki Székesfehérvár alpolgármestere az idei sikerekkel kapcsolatban. Brájer Éva köszönetet mondott a múzeum dolgozóinak a munkájukért, hogy feszes ütemben dolgozták végig az évet. „Büszkék lehetünk arra is, hogy a Nemzeti Emlékhelyet egyre többen látogatják, az idei évben több mint háromezren voltak. Nemrégiben nyílt meg a Kádár Béla kiállítás, az múzeum Országzászló téri épületében pedig a város XX. századi történetét bemutató tárlat, amelyek szintén érdemesek a figyelemre. Most pedig az 50 éves Párkányi Raab Péter életút-összegző kiállítását köszönthetjük a Csók István képtárban.”  - tette hozzá. A székesfehérvári közönség az év első felében A Döntés című kiállításon találkozhatott már Párkányi Raab Péter szobrász-, fotóművész képeivel. Ez a mostani, különleges látványelemeket is felvonultató újabb tárlat önálló bemutatkozás, de gondolatiságában, amellyel az egyén, a közösség és a nemzet sorskérdéseire keresi választ, szorosan kapcsolódik az előzőhöz. "A művész A Döntéssel a választás lehetőségét kínálta a szépség, jóság, igazság, szentség vagy a vétkek és bűnök, kísértések között, ez a tárlat pedig a továbblépést mutatja meg. A képtár előtt elhelyezett installáció a kiállítás címét, vezérgondolatát jeleníti meg. A kiinduló elem a négyméteres HANYATtLÓ című szobor, amely a mellette látható nagyméretű fotógrafikán stilizált mozgással felemelkedik, szárnyalni kezd. A közösséget, a nemzetet szimbolizálja, amely tetszhalott állapotából büszkén felegyenesedik és elindul az ég felé, Istentől rendelt sorsának beteljesítésére. Ez a felütés talán az ars poeticája is lehet a művész elmúlt harminc évének" – fogalmazott Tóth Norbert, a kiállítás kurátora.Párkányi Raab Péter elmondta, összegzés céljából készült a kiállítás, amely világpremiert is hoz majd, hiszen Fehérváron láthatók először újfajta szobortípusai, amivel 10 éve kezdett kísérletezni: ezek mozgó-zenélő szobrok. A Csók István Képtár kiállító terében a művész alkotásainak három csoportját láthatja a közönség: 16 szobrot, 12 grafikát, amelyek döntően Párkányi Raab Péter szobrászati munkáihoz készült virtuóz ceruzarajzok, és 22 nagyméretű fotót, amelyeket a különféle technikával végzett átalakításoknak köszönhető kétdimenziós szoborként jellemez a kurátor. A lépcső mellett elhelyezett fotómontázs pedig a művész hatvan köztéri alkotásából ad ízelítőt.

Párkányi Raab Péter szólt arról is, hogy a kiállítás három, térben is elkülönülő tematikus egységre tagolódik: a földszinten a korábbi évek munkái, az úgynevezett élethajók jelennek meg, amelyek az élet, a sors kérdéseit, az embernek szánt feladat keresésének folyamatát állítják a néző elé. A könyvtár előtt a második, szakrális térben a hét főbűn és a hét erény, illetve a rózsafüzér által szimbolizált krisztusi út jelenik meg az alkotásokban. A harmadik egységben pedig a teremtés misztériumát járja körbe, bemutatva a hagyomány és innováció kettősségét: egyrészt az isteni teremtés folyamatát, másrészt az ember akaratát, amellyel az isteni világhoz való hasonlatosságra törekedve hoz létre mindig újabb és újabb dolgokat. Ebben a térben nyolc nagyméretű szobrot állítanak ki, köztük azt a két legújabb művet is, amelyek eddig sehol másutt nem volt láthatók. Ezek a mozgó, zenélő szobrok egészen újszerű alkotások a művész pályáján: a forma, a fény, a mozgás és a zene együttes jelenlétével és működtetésével juttatják el a szépség és a harmónia üzenetét a látogatókhoz.  

A kiállításhoz múzeumpedagógiai foglalkozások és tárlatvezetések kapcsolódnak, illetve egy honlap, valamint készül egy katalógus is. A tárlat december 14-én, csütörtökön 17 órakor nyílik a Csók István Képtárban. A tárlat nyitó rendezvényén köszöntőt mond Kulcsár Mihály, a múzeum igazgatója, ünnepi beszédet mond dr. Cser-Palkovics András polgármester és Melocco Miklós szobrászművész, a kiállítást Tóth Norbert kurátor nyitja meg.

Kulcsár Mihály, a Szent István Király Múzeum igazgatója elmondta, hogy a tavalyi 103 ezerről 187 ezerre emelkedett a múzeum látogatónak száma úgy, hogy még nincs is vége az évnek. Kiemelte, hogy az év méltó megkoronázása lesz ez a nagyszabású kiállítás. Köszönetet mondott Székesfehérvár Önkormányzatának erkölcsi és anyagi támogatásáért és a múzeum dolgozóinak munkájáért is és felhívta a figyelmet az újrarendezett III. Béla kiállításra, amit a Seuso kiállítás érkezése miatt függesztettek fel.