Fejér megyében mindössze három olyan település van, ahol az arzén jelenléte a vezetékes ivóvízben határértéket meghaladó, vagy ahhoz közeli értéket mutat: Lovasberényben 12-15 mikrogramm/liter, Hantoson és Pátkán 8-9 mikrogramm/liter. Fejér megye lélekszáma 430 ezer fő, ebből Lovasberény lakosságát (2734 fő kis mértékben érinti, Hantos és Pátka lakosságát (együtt 2632 fő) pedig érintheti az arzén kérdés - tájékoztatott Zsebők Lajos a Fejérvíz Zrt kommunikációs főmérnöke.
Az arzén határértéke 2012. december 25 – től kötelező érvénnyel:10 mikrogramm/liter. Ha a többi, kifogásolható vízminőségi jellemzőt is figyelembe vesszük, a megyében a fentieken kívül még 6 településen, összesen 9 ezer lakost érinthetne az EU vízminőségi-határérték szigorítása. Ténylegesen azonban nem érinti, mert Abán, Csőszön és Kálozon a fertőtlenítési technológia megváltoztatásával – átmeneti jelleggel ugyan, de – elértük a nitrit határérték alá csökkenését, Csőszön a nitrittel együtt a határértékre sikerült csökkenteni az ammóniumot is - mondta Zsebők Lajos. Igaron, Pusztaegresen és Sárhatvanban eleve csak ammónium volt, illetve van a vízben, mely önmagában nem jelent egészségügyi veszélyt. Csupán Lovasberényben élő 2734 lakosra (0,6%) igaz, hogy a vízminőség kifogásolható, így Fejér megye több mint 99 százalékában jó az ivóvíz.
Azért az arzénes településeken sem kell kétségbe esni az ott lakóknak, mert nem a víz minősége romlott el, hanem a határértékek szigorodtak. Így például az arzéné 50 mikrogramm/liter volt még nemrég, (Svájcban egyébként most is ennyi), december 25-től pedig 10 mikrogramm/liter. Mindenesetre e határértékek megváltoztak és emiatt elindult a vízminőség javító program, mely országosan több száz települést érint. Egy program keretében a tisztítóműveknek már korábban el kellett volna készülniük, de nem készültek el és december 25-én lejárt az a többszörös haladék, amit az EU adott.
A kormány a kialakult helyzetben két megoldás között választhatott. Vagy vállalja az ügyben az EU újabb kötelezettségszegési eljárását, vagy elrendeli az érintett településeken az előírt minőségű ivóvízzel való ellátást. Ez utóbbit választotta, ami azt jelenti, hogy „ahol egyéb megoldás nem valósul meg” a honvédség lajtos kocsija hordja a vizet január 1-től, az ugyancsak honvédségi konténeres tisztítóberendezések legyártásáig és telepítéséig.
Arról, hogy a Fejérvíznek mit kell tennie, a jogszabály alapján, a népegészségügyi szakigazgatási szervek hozzák majd meg a határozatot. Mindeközben pedig az érintett önkormányzatok - Csősz kivételével - pályázatot nyújtottak be a végleges megoldást jelentő tisztítóművek megépítésének támogatására. Ha ezt nem tették volna, a kormány vonta volna magához a tisztítóművek megépíttetését.
