Hatvan éves jubileumát ünnepelte az Országos Papi Otthon

Köszöntőjében Bató András, a Katolikus Egyház Szeretetszolgálatának főigazgatója elmondta, hogy a karmeliták Nagy Lajos korában épített templomát és rendházát a török kor pusztítása után 1731 és 1734 között építették újjá, részben a helyi németajkú polgárság anyagi hozzájárulásával. Kiemelte, hogy a katolikus egyház számára különösen fontos az idős papok megbecsülése. Felidézte, hogy az idősotthonokban élő sok papra és szerzetesnőre gondolva Ferenc pápa is arra buzdította a híveket homíliájában, hogy látogassák meg őket, hiszen jelenlétük révén ezek az otthonok az életszentség és apostoliság kegyhelyei.

A programot Spányi Antal megyés püspök nyitotta meg, aki elmondta, hogy a házba lépve érezhető az isteni gondviselés. Felidézte, hogy a szerzetesrendek feloszlatásakor el kellett hagynia a házat a karmelitáknak, azonban az épület megmaradt az egyház számára, mert a papi szeminárium otthona lett. Kiemelte, hogy legendás hírű papok éltek és tevékenykedtek a ház falai között, mint Szappanos Béla atya. Spányi Antal püspök az isteni gondviselésnek adott hálát, hogy a papi otthon ma a szeretet, megbecsülés és egymást segítő jóság helyszíne.

Emléklapot és egy, a középkori Székesfehérvárt ábrázoló metszetet adott át a jubiláló intézmény vezetőjének a város nevében dr. Cser-Palkovics András polgármester, aki köszönetet mondott, hogy az egyház gondoskodó szeretettel tartja fenn az épületet, és a nehezebb időkben is őrizte az értékeket. „A város, a magyar nemzet szép és nehéz pillanatai kicsiben megtalálhatóak e ház történetében, amely a Belváros egyik fontos épülete. Nemcsak küllemében, de szellemiségében is, hiszen nagyon sok fehérvárit köt ide valamilyen emlék, élmény. Ez azt is jelenti, hogy az itt élő, szolgáló közösség mindig nyitott volt a város felé, amelyet minden időben, különböző módokon igyekezett is visszaadni Székesfehérvár.” - emelte ki Székesfehérvár polgármestere, aki hozzátette, hogy az itt zajló szociális tevékenység azok számára nyújt otthont, akik úgy döntöttek, saját „őrhelyükön” szolgálják a közösséget a hit által egy életen át, ám most, élethelyzetük, betegségük révén szükségük van a katolikus egyház befogadó szeretetére. A köszöntőket követően Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkára tartott előadást "Az idősek gondozása az egyházban" címmel, majd Mózessy Gergely levéltáros, püspöki gyűjteményigazgató és Soós Viktor Attila történész tartotta meg előadását.

A papi otthonnak helyet adó épület elődjét a karmelita rend iránt nagy figyelmet tanúsító és segítő Nagy Lajos építtette. A király szobrát ennek emlékére emelték a székesfehérvári karmelita templom oldalán. A török kor pusztítása után a rendházat és templomot a karmeliták újjáépítették az 1730-as években. A templom sorsa viszontagságossá vált, amikor 1783-ban II. József megszüntette többek között a karmeliták működését is. A polgári lakosság plébániatemplomaként szolgált 1801-ig, majd a kialakuló papnevelés helyi központjának temploma lett. A földrengés 1800-ban megrepesztette a templom boltozatát, ezt csak részben javították ki. A francia seregek bevonulása után hadicélokat szolgált a papneveldével együtt. A templom belsejét 1903-ban, majd a második világháborút követően az ötvenes években restaurálták. Az 54 férőhellyel rendelkező Országos Papi Otthonban az elmúlt években végzett korszerűsítéseknek köszönhetően megújultak a papi szobák, mindegyikhez tartozik előtér, vizesblokk (zuhanyozó, WC és mosdó). A belső kertben biztonságos sétakertet alakítottak ki. Az épületben lift épült, amely biztosítja a közlekedést a mozgáskorlátozottak számára is. Megújultak a közösségi terek és a folyosók. Az átalakításnak köszönhetően országosan egyedülálló színvonalú papi otthont alakítottak ki Székesfehérváron.