A tehetség befogadó támogatása volt a hetedik tehetségkonferencia témája

Dr. Mile Anikó főigazgató köszöntőjében az esélyegyenlőség megteremtésének a felelősségét, Török Szabolcs tankerületi igazgató pedig a szakemberek hivatástudatának és folyamatos képzésének a fontosságát hangsúlyozta.

Az első előadásban Kováriné Bujdosó Lilla, az Arany János Iskola gyógypedagógusa a színkottás zenélés módszeréről tartott képes-zenés prezentációt.

A tehetség befogadó támogatása címmel tartott hétfőn online konferenciát a Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat a Szakmai innováció és fejlesztés a különleges bánásmódot igénylő gyermekekért elnevezésű pályázat partnereivel.

A hetedik tehetségkonferencián Dr. Mile Anikó főigazgató köszöntőjében az örömét fejezte ki, hogy több mint száz résztvevővel zajlik a rendezvény, és az ország minden részéből vannak jelen érdeklődő szakemberek, pedagógusok. A projektben 2018-ban intenzív szakmai fejlesztések indultak el a tehetséggondozás területén: intézményi protokollokat, módszertani útmutatókat hoztak létre, ezenkívül konferenciákat, szakmai műhelymunkákat, szülőklubokat szerveztek – a főigazgató köszönetet mondott a tehetséggondozó munkaközösség lelkes munkájáért. A mai konferencia fókuszába a befogadás, a befogadó támogatás került: „A tehetséggondozás esetében is alapelv az egyenlő hozzáférés: hogy esélyt, támogatást kapjon minden egyes gyermek, akiben tehetség, ígéret, rejlik. Vannak azonban olyan sajátos helyzetek, amelyek átszínezhetik vagy elnyomhatják a tehetség napvilágra kerülését, amelyek akadályozhatják a tehetség felismerését. Ilyen sajátos helyzet például a hátrányos helyzet, a halmozottan hátrányos helyzet, a fogyatékosság, a sajátos nevelési igény vagy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség. Viszont a tehetség ezekben a populációkban is jelen van – mintegy kettős vagy többszörös különlegességet alkotva.” – fogalmazott dr. Mile Anikó, a pedagógusszakma feladatát és felelősségét hangsúlyozva.

A szakmai szimpóziumot Török Szabolcs tankerületi igazgató is köszöntötte, kifejezve, hogy a gyógypedagógusok hivatása talán a legszebb a világon. Az egyetlen olyan intézménytípus, amelynek a nevében benne van a szolgálat szó, a Pedagógus Szakszolgálaté – ez is a magas rendű elhivatást jelzi, és óriási felelősséget jelent, de mások szolgálata és segítése mindenért kárpótolhat, mondta. „Minél nagyobb egy ember tehetsége, annál nagyobb a kockázata, hogy eltéved.” – idézte Aldous Huxleyt, és így fogalmazott az iránymutatás fontosságáról: „Valóban óriási a felelősségünk és a szerepünk abba, hogy a fiatalok, a tehetséges fiatalok – mert mindenki tehetséges valamilyen területén az életének – ne tévedjenek el!” A mindennapokban való helytálláshoz pedig folyamatos képzésre van szükség, ezzel a gondolattal ajánlotta a tankerületi igazgató a konferencia módszertanokhoz, elméleti és gyakorlati ismeretekhez kapcsolódó előadásait.

NESZ, mint játék, élmény és tanulás: Kováriné Bujdosó Lilla, az Arany János EGYMI gyógypedagógusa, a Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület alelnöke a Nemzeti Színkottás Zenekart mutatta be. A 30 éve alakult műhely célja a művészeti fejlesztéssel foglalkozó csoportok támogatása, amivel a nemzetközi és országos fesztiválokon egyszerre akár 600-1000 embert tudnak megmozgatni, kétévente nemzetközi résztvevőkkel. Ezenkívül kiállítások, workshopok, nyaranta művészeti és élménytáborok szólítják meg a sérült alkotókat – a tánc, mozgásszínház, színpadi játék, zene, ének, festészet, rajz művészeti ágakban. A jelenleg 10-13 intézmény, 60-80 vagy akár 100 fő közös munkáját egybefoglaló Zenekar 2002 novemberében, egy Bogácson meghirdetett tábor keretei között alakult meg. A támogató művészeknek – köztük St. Martin, Tóth Vera, a Budapest Ragtime Band – és a tanároknak köszönhetően mára a klasszikus zenétől a könnyűzenéig széles skálájú repertoárral bírnak. A módszertan lényege a színes kotta, aminek segítségével a fogyatékkal élők számára is megvalósulhat a zenélés élménye: szintetizátorral, basszusgitárral, szólógitárral, xilofonnal, harmonikával is dolgoznak, illetve a dallamhangszereken kívül ritmushangszereket is használnak. Az ötvonalas rendszerben rajzolt kották alapján zenélni játék, ami fejleszti a beszédet, a környezet megismerését, a finommotorikát, továbbá az összetett feladatoknak köszönhetően a kognitív képességeket, a figyelmet, az emlékezetet is. A játék jelleg a hangszerek kipróbálásában, a közös ritmusjátékokban, a csapatépítő játékokban is megmutatkozik. A színkottás módszer egyben egyéni fejlesztést és zenekari munkát is magában foglal, rendszeres gyakorlást jelent a gyerekeknek, de folyamatos tanulás a pedagógusoknak is, akik a közösen kiválasztott darabokat maguk hangszerelik például. A NESZ mára egy nagy család, a gyerekek és a felnőttek tartják a kapcsolatot, és mindig várják az újabb élményeket, a közösség fellépéseit és a táborokat is, fogalmazott az előadó a módszertan egyik legfontosabb eredményéről.

A konferencián többek között inspiráló történetekről, a tehetségek befogadó támogatásának szakpszichológiai hátteréről, az autizmus-spektrumzavarokról, az oktató-nevelő munkában megjelenő neurodiverzitásról, a gamifikáció módszertanáról, az iskolába belépő színházról és digitális ötletekről is tartottak előadást a nap folyamán:

Dr. Kádár Annamária szervezet és munkapszichológus, tréner, SPID szupervizor, egyetemi adjunktus a Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok Karától valódi példaképekről beszélt a tehetség területéről. Kitartásról és küzdelemről szóló mai magyar, inspiráló életutakat mutatott be. Kis-Jakab Éva, a Móri Gárdonyi Géza EGYMI gyógypedagógusa az autizmus-spektrumzavarok tüneteit, kognitív háttereit, a terápia alapjait ismertette a hallgatósággal. Dr. Gyarmathy Éva klinikai és pedagógiai szakpszichológus, az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Kutatóintézetének a munkatársa a konferencia címét is adó, „A tehetség befogadó támogatása” előadásában kihangsúlyozta, hogy a tehetség a szokásosnál nagyobb természeti erő, tehetségbarát társadalomra van szükség. A 21. század tehetséggondozásában megismerő, fejlesztő tanulási környezetet ajánlott, illetve az intézményi szakmai háttér mellett kitért a család meghatározó szerepére is.

A délután folyamán Hornyák Mariann a Kék Erdő Alapítvány alapítója, szakmai vezetője a neurodiverzitásról beszélt az oktató-nevelő munkában. Őt követte Fegyverneki Gergő középiskolai tanár, tréner, egyetemi oktató, digitálispedagógia szakértő, a Debreceni Egyetem Tanárképzési Központ, Debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumából, előadásának címe: Digitális módszertani ötletek atipikus helyzetekhez. Dr. Fromann Richárd a gamifikáció módszertani alapjait mutatta be a tehetséggondozásban, Lohonyai Zoltán pedig az Atlantisz programot. A konferencia összegző gondolatait Dr. Nochtáné Bakonyi Erika, a Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat tehetséggondozó munkaközösség-vezetője fogalmazta meg útravalóul.