Idén tizedik alkalommal rendezték meg azt a hőlégballon-találkozót, mely nem pontszerző, fő célja a szórakozás, a sportág népszerűsítése. Szeptember 9-én reggeltől másnap délelőttig lehetett gyönyörködni a felszálló színes "gömbökben" a Velencei tó környékén, Agárdtól egészen Székesfehérvárig.
A lengyel, francia, olasz, német, osztrák, angol, szlovák, szlovén csapatok rendszeres vendégek Magyarországon. A szerdai regisztrációt és ünnepélyes megnyitót napi két felszállás követte csütörtöktől szombatig a Park erdőben, ahol nem csak a ballonokban lehetett gyönyörködni, volt gyerekprogram, a színpadon folyamatosan műsor, élő zene, helikopter és ejtőernyős bemutató, este "fáklyázás" és kivilágított hőlégballonok tették felejthetetlenné a napot.
Hőlégballon történelem (xsportforum.hu)
Az első hőlégballon több mint kétszáz éve, 1783-ban emelkedett a levegőbe, Franciaországban, Nantes mellett. Több kísérlet után papírból és vászonból nagy körcikkenként összevart légömböt készítettek. Gyapjú és szalmatüzet gyújtottak, a 1783 június 5-én Annonay piacteréről a levegőbe bocsátották gömbjüket. Hamarosan Párizsba érkeztek, és itt újabb, nagy hőlég-gömbön dolgoztak. Szeptember 19-én egy juhot egy libát és egy kakast sikerült a levegőbe emelniük és az állatok sértetlenül földet értek. Ekkor merült fel az emberrel való repülés gondolata.
1783 november 21-én volt a történelem első, kb 10 km-es légi utazása Chateau de la Muette-től Párizson át a Bois de Boulogne-is. 25 percig tartott. Egyre-másra készültek a ballonok. 1784-ben már 4000 méter fölé emelkedtek, és 1784 szeptemberében egy léggömb Párizstól 186 km-re távolodott el.
Magyarországon már a XIX. Században volt ballonrepülés, de a második világháborúban a ballonok megsemmisültek. A hazai ballonozás 1974-76 között kezdett újraéledni.
1974-ben Gulyás Géza fejében megszületett a ballonrepülés gondolata, Balikó Pál mérnök pedig elkezdte megtervezni majd megvalósítani mindazt, amit Gulyás Géza kitalált. Gulyás Géza az adminisztrációs akadályok leküzdését, Balikó Pál az aprólékos, nagyon precíz mérnöki munkát vállalta magára. Közel három év munka és hadakozás eredményeként megszületett a "PANNÓNIA 76" elnevezésű, HA-001 lajstromjelű, magyar tervezésű és gyártású hőlégballon. 1977-ben Lengyelországban, Poznanban emelkedett levegőbe és Stefan Makne lengyel pilótának köszönhetően év végére már három "saját" ballonpilótával is büszkélkedhettünk: Kastély Sándor, Gulyás Géza, Balikó Pál. 1979-ben már 10 szakszolgálati engedély talált gazdára, köztük az akkori első női pilótáé, Varga Lászlóné Mamóé.
Rekordok, érdekességek
Az első ejtőernyős ugrás hőlégballon pilótája Kastély Sándor volt. Az első Balaton-átrepülés Polgár László és Balikó Pál nevéhez fűződik. Az első magyar távolsági rekorder Varga Lászlóné volt, 60 km-rel, a jelenlegi rekordot Kardos Miklós tartja, aki 1997. február tizenötödikén felszállt Siófokon, s meg sem állt a román határhoz közeli Zsadányig. A kettő közötti távolság 260,5 kilométer. Meg kell említeni Vihari Andrást, aki 1980-ban 64,5 km-t tett meg, Végh Sándort, aki 1983-ban 165 km-t repült.
Az első magyar magassági rekordot Gulyás Géza állította fel 1200 m-es magassággal, a jelenlegit Szabó Péter tarja, aki egy óra leforgása alatt 10 350 métert emelkedett az Alföld fölött 1999-ben. Közte természetesen születtek rekordok, Vihari András 1981-ben 5194 m magasságba emelkedett, 1983-ban Bakos Attila 8040 m-t ért el. 1997-ben Győrnél Molnár Csaba nyolc és fél órát töltött a levegőben, ez a magyar időtartamrekord, ezt megelőzően Végh Sándor 1983-ban 7 óra 37 percet volt levegőben.
Legsikeresebb versenyzők
Molnár Csaba, Kardos Miklós, Jakab János (Bubu), Németh Zoltán, Bodnárné Nagy Katalin.
Nemzeti Bajnokaink (nem teljes a felsorolás!)
Cseraljai István, Varga József, Végh Sándor, Horváth Ferenc (Frédi), Polgár László, Bakos Attila, Szűcs Sándor, Bogdányi Ottó, Molnár Csaba, Jakab János (Bubu), Németh Zoltán.
Amit a mai hőlégballonozásról tudni illik...
- az egyik legdrágább sportág
- egy kupola (átlagos, 3.000 légköbméteres) ára elérheti a 3 millió Ft-ot is
- egy reklámóra költsége 65-85.000.-Ft
- szigorú előírások szabályozzák, hogy a kupolát és az égőfejet milyen rendszerességgel kell hatósági ellenőrzésre vinni (ami mind pénzbe kerül)
- ha egy hőlégballon fel sem száll, az üzemeltetési költsége akkor is min. 500.000.-Ft/év
- a teljes működéshez szükség van követő autóra, rádiókra, a repüléshez gázra, a kupolát a kosár, az égőfej, a keret, palackok, karabínerek és sok más apróság teszi hőlégballonná
- ahhoz, hogy valaki önállóan repülhessen az orvosi alkalmasságin túl elméleti vizsgát kell tenni repülési, műszaki, meteorológia és sok más ismeretből, majd rengeteget kell egy oktatóval gyakorolnia, hogy vizsgára mehessen. Ott nem csak fel kell tudni szállni, de tudnia kell alacsonyan repülve követni a domborzati viszonyokat, vészhelyzetben megfelelően reagálni, tudnia kell süllyedésben "megfogni" a ballont, valamint biztosan leszállni. Attól még, hogy valaki egyedül repülhet, nem vihet utast. Ahhoz még jónéhány egyedüli felszállás és repült óra szükséges. Ha valaki oktató is szeretne lenne, az több év repüléssel érhető csak el. A megszerzett jogosítványokat rendszeresen fel kell újítani, nem egy életre szól. Ez az egészségügyi alkalmasságra is és a repülési alkalmasságra is vonatkozik.
- Baleset esetén vizsgálat folyik, a szakszolgálati engedély bevonásra vagy végleg visszavonásra is kerülhet.
- Vannak versenyek és örömrepülések. A versenyek ugyanúgy épülnek fel mint máshol: pontszerző bajnokságok, nemzeti bajnokság, európa bajnokság, világbajnokság. A versenyeknek szigorú és elégé bonyolult versenyszabályzata van, ahol a versenyszámok, a szabályok, az értékelés formája is meg van határozva. Egy felszállásra több feladat is kiírható, melyenk a sorrendje lehet kötött vagy a pilóta által meghatározott. A megszerzett pontok mellé hibapotok is adhatók, egy-egy feladatot követően rövid időn belül lehetőség van az óvásra.
