-
Régész Színház
Egy kalandos életút és egy szenzációs felfedezés elevenedik meg ismét, augusztus 1-től három napon át újra Régész Színház lesz a Szent István Király Múzeum díszudvarán. Jegyek a https://szikm.jegy.hu/ oldalon vásárolhatók.
2024.07.27. -
Késői opus
Augusztus 16-án pénteken nyílik meg Pinke Miklós Késői opus című képzőművészeti tárlata a Pelikán Galériában. A kiállítást Szűcs Erzsébet művészettörténész nyitja meg 18 órakor.
2024.07.26. -
Áldás az autókra
Az utazók védőszentjéről elnevezett maroshegyi templom július 25-én, Szent Kristóf napján tartotta hagyományos búcsúját. A szentmise részeként a hívek az úton járók patrónusához fohászkodhattak, a szertartás után pedig a járművekre kérték Szent Kristóf áldását a Vásártéren.
2024.07.26. -
„Nagy az Úr!” - A klasszika mesterei
Nagy az Úr! - A klasszika mesterei címmel a Szent Sebestyén Templomban befejeződött a Harmonia Albensis koncertsorozat. Az esten Mozart és Haydn művei csendültek fel.
2024.07.26.
Hogyan került jelenlegi helyére a Vasútállomás?
Vasúton 1860 óta érhető el Székesfehérvár, ebben az esztendőben gördült ki az első első szerelvény Újszőny felé és rá egy évre már a Déli Vasút Budapest-Nagykanizsa vonal is működött. Az új vasútvonal és az első fehérvári állomásépület már az első évtizedekben is hatalmas forgalmat bonyolított le, s hamarosan ki is nőtte a székesfehérvári igényeket. A vasút eleinte nagyon messze volt a várostól, nem véletlen, hogy akkoriban a városatyák is közelebbre szerették volna hozni, egészen a Belváros északi csücskéig. A város ingyen építette volna a vasútállomás épületét és a területeket is ingyen bizotsította volna, hogy a Széna téren legyen az állomás, azonban a vasút építésének célja a fiumei kikötővel való összeköttetés volt...
2007.03.26. 01:44 |
![](/_user/0/Image/0aGergo_marciustol/vasutallomas2007_01.jpg)
Az új vasútvonal és az első fehérvári állomásépület már az első évtizedekben is hatalmas forgalmat bonyolított le, s hamarosan ki is nőtte a székesfehérvári igényeket. Az állomásépületet 1926-ban átépítették és a 30-as években már elkezdték a két aluljárót is építeni. Ez az 1938-as átadás évében igen modernnek számított. A második világháborúban földig rombolták a város ezen környékét. A mai állomásépület 1952-ben.
Az első déli vasútvonal megnyitásakor létrejött a mai járműjavító őse, a társaság gép- és kocsijavító üzeme, ahol rövid ideig 150 embert foglalkoztattak. Ez megszűnt ugyan, de 1892-től újraindult 20 munkással az üzem és az első világháború előtt már 600 munkásnak adott kenyeret. 1932-ig ez volt a vasúttársaság egyetlen javítóműhelye.
A vasút eleinte nagyon messze volt a várostól, nem véletlen, hogy akkoriban a városatyák is közelebbre szerették volna hozni, egészen a Belváros északi csücskéig. Az állomással szemben csak a méntelep és a lövölde volt és akkoriban a be nem fedett vizesárkok miatt nem volt könnyű eljutni a vasúttól a városig.
A mai Béke teret csak a 30-as években építették be, a nyitott csatornákat befedték, a vizes területeket kisztárították, illetve feltöltötték, ekkortájt épült a Prohászka emléktemplom, a Vasútállomás terét is rendezték. Ebben az időben hozták el a Püspökkutat a Városház térről, megépült a mai Vasvári Pál Gimnázium, eredetileg polgári iskola és Középfokú Gazdasági Iskola. 1935-től kezdődött meg az Új Várkörút, később Prohászka út beépítése is, így a Székesfehérvárra érkezett ember úgy érezhette magát, mint ki igazi városba jött. A Vasútállomás és környéke a második Világháború bombázásai miatt a földdel lett egyenlő, elpusztult a Búr telep, a Lövölde, a Méntelep és minden mi addig épült a környéken.