-
Biczó Piroska lesz az idei díjazott
Huszonegyedik alkalommal adják át idén a Szent István Emlékérmet és Díjat az államalapító tiszteletére rendezett ünnepkör keretében. A város legrangosabb civil elismerését ezúttal dr. Biczó Piroska régész kapja a tudományos tevékenysége, kiemelten az egykori székesfehérvári koronázóbazilikával kapcsolatos kutatómunkája elismeréseként – jelentették be a hagyományosan a Püspöki Palotában rendezett sajtótájékoztatón. Az ünnepségre 2024. augusztus 16-án, pénteken kerül sor.
2024.08.13. -
Ingyenes pszichológiai tanácsadás
Ismét szervez ingyenes pszichológiai tanácsadást az Egészségfejlesztési Iroda. Többféle mentális, érzelmi probléma megoldásában segítenek a szakemberek. Korlátozott számban fogadják a jelentkezőket telefonos egyeztetés alapján.
2024.08.12. -
Még lehet jelentkezni a Lecsófesztiválra
Lehet még jelentkezni a XIX. Fehérvári Lecsófőző Vigasságra, de a főzőhelyek jó része már elkelt. A népszerű közösségi eseményre augusztus 25-ig lehet regisztrálni.
2024.08.09. -
Nehéz hetek jönnek
Magyarországon két és fél millió ember szenved allergiás megbetegedésben a Nemzeti Népegészségügyi Központ 2021-es felmérése szerint, így az allergia igazi népbetegségnek számít.
2024.08.09.
Hogyan mennek Fehérváron a dolgok? - idén is elkészült a helyi demokrácia audit
A városi közhangulat fontos fokmérője az általános elégedettség, az, hogy mennyire elégedettek a lakosok azzal, ahogy Székesfehérváron „mennek a dolgok”. A lakosok túlnyomó többsége javulást lát Székesfehérvár életében. Az Intézet kérdezőbiztosai 300 véletlenszerűen kiválasztott székesfehérvári, 18 év feletti lakossal készítettek telefonos interjút.
2016.10.26. 13:44 |
Mind az önkormányzati problémaismeret, mind pedig a döntéshozói igénymegfelelés ciklusról ciklusra folyamatosan javul Székesfehérváron. Ez állapítható meg a Magyar Városkutató Intézet Helyi Demokrácia Audit 15. jelentéséből.
Az Echo Szociológiai Kutatóintézet a korábbi években rendszeres társadalomtudományi kutatással vizsgálta a székesfehérvári helyi demokrácia helyzetét, amely feladatot ezentúl a Magyar Városkutató Intézet látja el. Hat dimenzióban vizsgálták a lakossági véleményeket, ezek a lakossági elégedettség, a döntéshozói problémaismeret, az igénymegfelelés, az átláthatóság, a beleszólás, a részvétel, és a helyi sajtó függetlensége. A mostani kutatásra 2016. október 5-11. között került sor. Az Intézet kérdezőbiztosai 300 véletlenszerűen kiválasztott székesfehérvári, 18 év feletti lakossal készítettek telefonos interjút.
![](/_user/0/Image/000000Gergo2016/0oktober/helyi_demokracia03.jpg)
Lakossági elégedettség
A városi közhangulat fontos fokmérője az általános elégedettség, az, hogy mennyire elégedettek a lakosok azzal, ahogy Székesfehérváron „mennek a dolgok”. A lakosok túlnyomó többsége javulást lát Székesfehérvár életében. Nagy arányban, 53 százalékban érzik és látják a város elmúlt egy évében megvalósított fejlesztéseit, ez lecsapódik a véleményekben is. Valójában 2013-tól folyamatosan nő azok száma, akik javulást látnak a korábbi évekhez képest. Az ellenkező póluson idén mindössze 6 százalék található, vagyis mindössze 6 százalék szerint romlott a város helyzete tavalyhoz képest.
![](/_user/0/Image/000000Gergo2016/0oktober/helyi_demokracia05.jpg)
A felmérés részleteit sajtótájékoztatón ismertette Róth Péter, Székesfehérvár alpolgármestere és Domokos Tamás, a Magyar Városkutató Intézet ügyvezetője. Elmondta, hogy évről évre ugyanolyan módszertan szerint dolgoznak. Kiemelte, hogy akár pozitív, akár negatív hatásokat mért a kutatás a városvezetés mindegyik esetben vállalta az eredményeket.
„A városvezetés mindig nyitott volt a negatív kritikára is, hiszen fontos, hogy legyen helye és terepe a jobbító szándékú kritikának és ez jusson is el a döntéshozókig. Látva a trendeket, megállapítható, hogy pozitív a visszacsatolás és ez megerősíti azt a hat éve tartó munkát amit végzünk. Köszönjük a fehérváriaknak, hogy partnerek ebben!” - mondta Róth Péter alpolgármester.
Önkormányzati problémaismeret
Arról, hogy az önkormányzat mennyire ismeri, hogy mit szeretnének a fehérváron élő emberek, a tavalyi évhez hasonlóan most is megoszlanak a vélemények. A válaszadók 20 százaléka szerint teljesen, további 34 százalékuk szerint nagyrészt ismerik az önkormányzatnál, hogy mit szeretnének az itt élők, míg teljesen negatív véleményt formál 6 százalékuk, 25 százalékuk pedig bizonytalan. Az elmúlt egy évben, arányaiban nem változott az emberek véleménye a kérdést illetően.
Transzparencia, a döntések átláthatósága
Az előző kérdéshez hasonló a helyzet a lakosság körében az önkormányzati döntések átláthatóságával kapcsolatban is. Tavalyhoz képest nőtt azok aránya, akik szerint teljesen transzparensek a döntéshozatali folyamatok, és ugyanennyivel csökkent azok aránya, akik szerint egyáltalán nem átláthatók a döntések.
Vélemények a demokráciáról
Eddig minden kutatás azt mutatta ki, hogy a lakosok többsége érdeklődést mutat a székesfehérvári demokrácia iránt. Idén csökkent a közömbösek aránya, az érdeklődőké pedig növekedett. A helyi demokrácia helyzete más településekhez képest tavaly a megkérdezettek fele szerint volt jobb Székesfehérváron, 57 százalékuk vélte így, idén 67 százalék a pozitívan nyilatkozók aránya.
Részvétel és beleszólás
A demokratikus társadalmi működés egyik fontos eleme, hogy a lakosok beleszólhassanak abba, ahogy a városban mennek a dolgok. Idén a lakosok 31 százaléka úgy érezte egyáltalán nem, 24 százaléka pedig úgy, hogy csak kis mértékben tud beleszólni abba, ahogy a városban zajlanak az ügyek. A lakosok 27 százaléka gondolta úgy, hogy nagyrészt van beleszólása a dolgokba, 18 százalékuk pedig úgy véli, teljesen bele tud szólni a dolgok alakulásába. A pozitív vélemények mögött az önkormányzat által szervezett településrészi konzultációs sorozat pozitív hatását lehet kimutatni. „Összességében elmondható, hogy 2016-ban jelentősen javult a problémaismeret, az igénymegfelelés, és a részvétel szubjektív mutatója, valamint a sajtó vélt függetlenségi mutatója is.”- összegezte az idei év kutatásának eredményét Domokos Tamás, a Magyar Városkutató Intézet ügyvezetője.