-
Évadnyitó táncház szombaton
Kézműves foglalkozás, népi gyermekjátszó, csikóbál, tánctanítás és táncházi mulatság – új évad indul a Malom utcában 2024. szeptember 14-én, szombaton. Jegyek elővételben kaphatók az Alba Regia Táncegyesület jegyértékesítő felületén.
2024.09.12. -
Szombaton lesz az első koncert
Marosz Ajna furolyaművész, a Virtuózok győztese és Szilágyi Emese zongoraművész lesz a Vox Mirabilis hangversenysorozatának első vendége szeptember 14-én a Jézusszíve templomban. Nagy szeretettel, ősbemutatókkal és különleges, eddig nem látott produkciókkal készülnek az évadra, melynek nyitó hangversenye lesz szombaton este.
2024.09.12. -
Várják az alkotni vágyókat
Újra elindult a Kondor Kör, amely közel fél évszázada ad teret és lehetőséget a rajzolni-festeni vágyó diákoknak és felnőtteknek egyaránt. A szakkör művészeti vezetői minden szakmai segítséget biztosítanak a művészeti felvételire készülő fiataloknak.
2024.09.12. -
Kalász Márton emlékest
Kalász Mártonra emlékeztek a Szent István Művelődési Házban. A Székesfehérvárhoz ezer szállal kötődő költő-író legenda 90 éve született.
2024.09.11.
Húshagyó keddi tikverőzés Mohán
Kedden tartották a Mohai Tikverőzést, mely a farsang utolsó napjához, húshagyó keddhez kapcsolódó alakoskodó népszokás. Az esemény 2011. szeptemberében felkerült az UNESCO Szellemi kulturális örökség listájának nemzeti jegyzékébe is. A falu fiatal legényei maskarákban, házról házra járva adományt gyűjtenek. A szokás a nevét a tojásadomány begyűjtése közben végzett „tyúkverésről" kapta, amely a jószág termékenységét segíti elő.
2016.02.09. 14:11 |
Kedden tartották a Mohai Tikverőzést, mely a farsang utolsó napjához, húshagyó keddhez kapcsolódó alakoskodó népszokás. Az esemény 2011. szeptemberében felkerült az UNESCO Szellemi kulturális örökség listájának nemzeti jegyzékébe is. A falu fiatal legényei maskarákban, házról házra járva adományt gyűjtenek. A szokás a nevét a tojásadomány begyűjtése közben végzett „tyúkverésről" kapta, amely a jószág termékenységét segíti elő.
A tikverőzés szokását a török időktől a 20. század közepéig Magyarország, sőt a Kárpát-medence több tájegységén ismerték. Bár ma csak Mohán maradt fenn ez a hagyomány, hasonló jellegű télbúcsúztató tradíciókkal a Közép-Dunántúlon és a Kisalföldön is találkozunk. Megörökítését, így részben a fennmaradását Pesovár Ferenc néprajzkutató gyűjtőmunkájának köszönhetjük. A helyi legendárium szerint a mohaiak maguk kérték fel Pesovárt a tradíció lejegyzésére, mivel azt a kommunista időkben egy, a húshagyókedden véletlenül bekormozott hivatalnok betiltotta.
A tikverőzésben mindenki életkora szerinti szerepében vesz részt. A 14-20 év közötti fiúk az idősebbek segítségével belebújnak az apjuktól, nagyapjuktól örökölt, illetve saját kezűleg készített maskarába bújnak és álarcot húznak. Négy tipikus alak jelenik meg a jelmezes vonulók között. Az első a legifjabb legényekből választott szalagokkal díszített ruhás, lánynak öltözött tikverő, aki az ételadományokat gyűjti, és a termékenységvarázslat felelőse. Ahogy a hagyományos népviseletnél is a díszítés jelzi a gazdagságot, az alakoskodók között is az számít legelőkelőbbnek, akinek ruháját a legtöbb szalag ékesíti.