-
Aranyat érő beszélgetések
Folytatódnak az új kulturális évadban az Aranyat érő beszélgetések az Aranybulla Könyvtárban. Szeptember 12-én, csütörtökön 17.00 órakor a Sztanó Hédi – Székely Levente házaspárral találkozhat a közönség. A belépés díjtalan.
2024.09.09. -
Gyönyörű mesék születtek
A Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár felhívására idén is sokszép mese született. Szombaton tartották a XV. Tündérszó nemzetközi meseíró pályázat díjátadóját a székesfehérvári NépmesePonton.
2024.09.09. -
Huszárok Gorsiumban
Sport és családi napot rendeztek Tácon. A sportos életre való ösztönzés mellett az egész napos programon a Gorsium Régészeti Park római kort követő történelmét is bemutatták a különböző korok hagyományőrző csoportjai.
2024.09.09. -
Évadnyitó és díjátadó
Évadnyitót tartott az Alba Regia Szimfonikus Zenekar. Az eseményen első ízben adták át az Év zenésze, illetve az Év operatív dolgozója elismeréseket.
2024.09.06.
Húshagyó keddi tikverőzést tartottak Mohán
Kedden tartották a Mohai Tikverőzést, mely a farsang utolsó napjához, húshagyó keddhez kapcsolódó alakoskodó népszokás. Az esemény 2011. szeptemberében felkerült az UNESCO Szellemi kulturális örökség listájának nemzeti jegyzékébe is. A falu fiatal legényei maskarákban, házról házra járva adományt gyűjtenek.
2014.03.04. 15:00 |
Kedden tartották a Mohai Tikverőzést, mely a farsang utolsó napjához, húshagyó keddhez kapcsolódó alakoskodó népszokás. Az esemény 2011. szeptemberében felkerült az UNESCO Szellemi kulturális örökség listájának nemzeti jegyzékébe is. A falu fiatal legényei maskarákban, házról házra járva adományt gyűjtenek. A szokás a nevét a tojásadomány begyűjtése közben végzett „tyúkverésről" kapta, amely a jószág termékenységét segíti elő.
KÉPGALÉRIA a Mohai tikverőzésről
KÉPGALÉRIA a Mohai tikverőzésről
A tikverőzés szokását a török időktől a 20. század közepéig Magyarország, sőt a Kárpát-medence több tájegységén ismerték. Bár ma csak Mohán maradt fenn ez a hagyomány, hasonló jellegű télbúcsúztató tradíciókkal a Közép-Dunántúlon és a Kisalföldön is találkozunk. Megörökítését, így részben a fennmaradását Pesovár Ferenc néprajzkutató gyűjtőmunkájának köszönhetjük. A helyi legendárium szerint a mohaiak maguk kérték fel Pesovárt a tradíció lejegyzésére, mivel azt a kommunista időkben egy, a húshagyókedden véletlenül bekormozott hivatalnok betiltotta.
A tikverőzésben mindenki életkora szerinti szerepében vesz részt. A 14-20 év közötti fiúk az idősebbek segítségével belebújnak az apjuktól, nagyapjuktól örökölt, illetve saját kezűleg készített maskarába bújnak és álarcot húznak. Négy tipikus alak jelenik meg a jelmezes vonulók között. Az első a legifjabb legényekből választott szalagokkal díszített ruhás, lánynak öltözött tikverő, aki az ételadományokat gyűjti, és a termékenységvarázslat felelőse. Ahogy a hagyományos népviseletnél is a díszítés jelzi a gazdagságot, az alakoskodók között is az számít legelőkelőbbnek, akinek ruháját a legtöbb szalag ékesíti.
A második figura a bohóc, aki egyrészt arra vigyáz, hogy a lányruhás adománygyűjtőket ne bántsa senki, másrészt pedig arra, hogy minden falubéli és bámészkodó alaposan bekormozva járjon-kelljen az egész napon át. A harmadik részvevő alak a török, aki hatalmas szalmakötegekkel kitömött ruhában próbál járni, és folyamatos céltáblája a bohócok lökdösődésének és gúnyolódásának. A mohaiak így űztek tréfát a hosszú idő után elkergetett törökökből. A negyedik figura pedig a kéményseprő, aki egyrészt szerencsehozó szerepe miatt elmaradhatatlan, másrészt pedig a füstölőkből szerez utánpótlást az ételadományokhoz.
A fiúk a kultúrház udvarán egybegyűlnek, majd végigjárják a falut, bezörgetnek a házakba, és bekéredzkednek a tyúkudvarokba, hogy a tojók fenekét botjukkal megütögessék, és alaposan be is kormozzák őket. A tikverőket ezután hálából adományokkal látják el a bőségesen megrakott farsangi asztalokról, és persze tojással . Onnan sem távoznak üres kézzel, ahol nem jutnak be a házba, hiszen ezeken a helyeken a kerítésre akasztva találnak nekik szóló ajándékot. Ahogy továbbvonulnak a falu utcáin, minden szembejövő arcát bekormozzák. Mindezt önfeledt hangoskodás kíséri.
Mivel az álarcok egész nap biztosítják az inkognitót, ez remek alkalom a haragosoknak a feszültség levezetésére egymás minél alaposabb bekormozásával. Este, a farsangi bálban a legények közösen fogyasztják el a házaktól kapott elemózsiát, és hatalmas rántottát készítenek a gyűjtött tojásokból. A hiedelem szerint a tyúkok megverése a termékenységet növeli, és ugyanezt a célt szolgálja, hogy a maskarások botjukat meglengetik a lányok szoknyája alatt. A bekormozás az ártó szellemek és a betegségek távoltartása miatt fontos.