-
Egészséges városok
Folytatódott az Egészséges Városok Kárpát-medencei Egyesületének kétnapos székesfehérvári programja. A csütörtöki éves rendes közgyűlést követően, pénteken a Mercure Hotel Magyar Királyban rendezték a szervezet 36. szimpóziumát, melynek keretében városvezetői köszöntők és szakmai előadások hangzott el.
2024.11.08. -
Közgyűlési összefoglaló
Az új önkormányzati ciklus első rendes Közgyűlését tartotta pénteken reggel Székesfehérvár képviselő-testülete. Elfogadták a Szervezeti és Működési Szabályzatot, elindították a Krasznai és az Udvardi utcák útburkolatának teljes felújítását. Döntöttek új gyalogos-átkelőhelyek építéséről és arról is, hogy további tíz helyen bővül a zebráknál a gyalogosvédelmi rendszer Fehérváron.
2024.11.08. -
HTOE találkozó Fehérváron
A közösségi média hatásai a televíziózásban, nézettség mérése - egyebek mellett ezekről hallgathattak előadásokat a Helyi Televízió Országos Egyesületének tagjai. Az éves őszi találkozót ez alkalommal Székesfehérváron a Hiemer-ház báltermében tartották meg.
2024.11.08. -
Közgyűlési összefoglaló
Megtartotta első rendes közgyűlését Székesfehérvár képviselő-testülete. Az új önkormányzati ciklus első ülésén elindították a Krasznai és az Udvardi utcák útburkolatának teljes felújítását, de döntöttek új gyalogos-átkelőhelyek építéséről is.
2024.11.08.
Húsvéti közvéleménykutatás Székesfehérváron
A vallási ünnepkörhöz kapcsolódóan legtöbben a húsvétvasárnapi szentmisére illetve istentiszteletre mennek el a fehérvári lakosok közül. A nagypénteki szigorú böjtöt a lakosok 12 százaléka tartja be, a húsvét előtti negyven napos böjtöt pedig a lakosok 4 százaléka tartja rendszeresen a kutatás szerint. A nem vallási szokások közül a fehérváriak leginkább a húsvéti ételek fogyasztását tartják, 93 százalékuk szokott ilyenkor hagyományosan sonkát, tojást vagy kalácsot enni.
2012.04.07. 11:24 |
A valláson kívül a Húsvét a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A Húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenl4ség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás és az újjászületés. Az Echo Szociológiai Kutatóműhely kutatása során kíváncsi voltank arra, hogy a fehérvári lakosok milyen szokásokat tartanak az ünnephez kapcsolódóan, illetve ezeket inkább a családok fiatalabb illetve idősebb tagjai tartják fontosnak.
A vallási ünnepkörhöz kapcsolódóan legtöbben a húsvétvasárnapi szentmisére illetve istentiszteletre mennek el a fehérvári lakosok közül, a felnőtt lakosok 17 százaléka szokott részt venni ezeken, általában inkább az idősekre jellemző ez, de a háztartások 4 százalékánál inkább a fiatalok, illetve további 4 százalék esetében mind a fiatalok, mind pedig az idősek is részt vesznek az ünnepi misén illetve istentiszteleten. A feltámadási körmeneten 8 százalékuk van általában jelen, ezen is többnyire az idősebb családtagok.
A nagypénteki szigorú böjtöt a lakosok 12 százaléka tartja be, a húsvét előtti negyven napos böjtöt pedig a lakosok 4 százaléka tartja rendszeresen a kutatás szerint. A nem vallási szokások közül a fehérváriak leginkább a húsvéti ételek fogyasztását tartják, 93 százalékuk szokott ilyenkor hagyományosan sonkát, tojást vagy kalácsot enni, és ennek a szokásnak a tartása nem függ alapvetően az életkori sajátosságoktól.
A lakosok háromnegyede az ünnep alkalmából meglátogatja rokonait, és közel kétharmaduk meg is ajándékozza szeretteit, utóbbi szokás főleg a fiatalok körében elterjedtebb. A fehérvári lakosság közel fele Húsvétkor tartja a locsolkodás szokását is, illetve 52 százalékuk üdvözlő sms-eket is küld rokonainak, illetve barátainak. A korábbi évtizedekben nagy hagyománya volt az ünnep alkalmából húsvéti képeslapot vagy üdvözlőkártyát küldeni, ez a szokás az egyéb elektronikus lehetőségek miatt úgy tűnik háttérbe szorult, azonban a lakosok 13 százaléka postai úton is kifejezi még mindig üdvözletét illetve jókívánságait szeretteinek. Húsvétkor főleg a kisgyermekek számára nagy élmény a tojáskeresés, ezt a lakosok 13 százaléka tartja meg rendszeresen.