Így történt - a Kneifel család két évszázada

A Deák képtár újabb csodával jelentkezett az elmúlt esztendőben. Szűcs Erzsébet igazgató olyan archív családi fotósorozatokkal várja az érdeklődőket, melyek az egykori jelentős székesfehérvári dinasztiák mindennapjait mutatják be. A székesfehérvári Kneifel család egy morvaországi községből, Hranicéből származik. Történetüket az 1800-as évek elejéig sikerült megtalálnunk...
2013.01.07. 08:30 |
A Deák képtár újabb csodával jelentkezett az elmúlt esztendőben. Szűcs Erzsébet igazgató olyan archív családi fotósorozatokkal várja az érdeklődőket, melyek az egykori jelentős székesfehérvári dinasztiák mindennapjait mutatják be.
 A székesfehérvári Kneifel család egy morvaországi községből, Hranicéből származik. Történetüket az 1800-as évek elejéig sikerült megtalálnunk. Kneifel Antal József 1828-ban született. Apja Kneifel János kovácsmester, édesanyja pedig egy lublini könyvkötő lánya, Hoch Anna. A muzsikuslelkű ember vándorszínészként hagyta el otthonát. Temesvárra utazott, ahol beleszerelmesedett egy színésznőbe. 1848-ban házasodtak össze. A frigyből három gyermek született: Katalin, Antónia és Emerich. Hitvese korán meghalt, így a három árvával felhagyott a vándorélettel. Soha nem tért vissza szülőföldjére, hazafelé menet Budapesten leszállt a szekérről...
 
 Kneifel Imre, zenetanár. Gyermekei: Anna - konduktor, Imre - villamosmérnök hallgató, Áron - általános iskolás: „Nekem talán az a legfontosabb és meghatározó emlék, amit jó szívvel visszaidéznék, hogy egyrészt a családban sokat énekeltünk. Kirándulásokon, rokoni látogatásokon mindig előkerült egy-egy kotta, ezt mindig kiegészítette a sok beszélgetés és a jókedv. Ugyanennyire fontos volt, hogy mindkét ágon sok pedagógus volt a családban. Akkor még nem tudtam megfogalmazni, hogy mi mindent köszönhetünk a későbbiekben ennek az indíttatásnak, az viszont biztos, hogy kiskorunkban kaptuk mindnyájan azt az útravalót, szemléletet, ami máig is éltet bennünket."
 Kneifel Antal a fővárosban dalkört vezetett a Krisztinaváros templomi karnagyaként, és ma is áldják a nevét. 1860-ban újra megházasodott. Horváth Rozinát vette feleségül, akinek édesapja Brunszvik Teréz óvodájában gyermekfelügyelőként dolgozott. Házasságukból hét gyermek született. A családi relikviák között található levelek tanúsága szerint jó barátságot ápoltak Liszt Ferenccel is. Tudjuk, hogy a Koronázási mise kórusrészeit ő tanította be a Koronázó templom kórusának.
 
 Kneifel András, tájékoztató könyvtáros. Gyermekei; András - egyetemi hallgató, Zsuzsa - ének-karvezető tanár, Janka - főiskolai hallgató: „Gyerekkoromban én ennek nem voltam tudatában. A dinasztia nem pozitív kifejezés - szerintem. Volt már olyan a családban, akinek a fejéhez vágták, hogy ezzel ne büszkélkedjék, ha a mai fejemmel is így gondolkodnék, biztos, hogy én is más utat választottam volna.”
 
 Kneifel Antal Ferenc nevű fia - a nagypapa - azt mesélte, hogy Liszt Ferenc többször is járt náluk. Egyszer a térdére ültetve simogatta meg a fejét, és emlékszik arra, hogy az ujjai a feje búbjáról leértek a szeméig. A hét gyermek közül négyen kerültek Székesfehérvárra. Irma és Róza zenetanárként dolgozott. István és Ferenc viszont az ügyvédi pályát választotta.
 
 Kneifel György, zenetanár. Gyermekei; Andrea és Nóra - általános iskolások, György - földmérnök, Zoltán - orvos: „Nem voltam egy áldott jó gyerek, bár én is a Zeneiskolában kezdtem. Autószerelő szakmát szereztem először és csak azt követően kezdtem el néptáncolni. Így jutottam el a népzenéig. 1976 óta zenélek. Az én utam furcsa és szövevényes út volt. Mire megvénültem, megtanultam tanulni. Először Nyíregyházán végeztem népzene és ének-zene szakon. Az egyetemen pedig nemrégiben szereztem diplomát népzenetanárként. Nem gondoltam, nem tudtam, hogy ezzel foglalkozom majd életem hátralévő részében, bárki mondja, nem hittem volna neki. Örülök, hogy a szüleim ezt még megélhették és láthatták, hogy révbe érkeztem.”
 A família családfájának élő ága Dr. Kneifel Ferenc családjával élt tovább, aki ügyvédként praktizált, de lelkében szinte csak a zenéléssel foglalkozott. Kereste a zenélési lehetőségeket, többek között Lánczos Kornélékhoz is járt muzsikálni. A Vas megyéből származó Horváth Jankával 1909-ben házasodtak össze. Hat gyermekük közül Ilona, Ferenc és Imre városunkban élte le életét.
 
 A fiatal Kneifel Ferenc folytatta édesapja zenei tevékenységét, tanított a székesfehérvári tanítóképzőben. Imre, a legkisebb gyermek 1920-ban született. Először zongorázni tanult, majd Hermann László segítségével csellózni. Édesapja példáját követve ő sem a zenélésből élt, ugyanakkor az egykori kántort és zenekarban szereplőt ez a tudás mentette meg a Gulágon.
 
 A Kneifel család ma is Székesfehérváron élő leszármazottai a kiállításon bemutatott évtizedeket követően születtek. Õk, Kneifel Imre három fia, tíz unokája, valamint Kneifel Ferenc unokája. Valamennyien zenélnek.