Indul a nyári időszámítás - jön a megtakarítási időszak

Minden év március utolsó vasárnapján - idén március 26-án - kezdődik a nyári időszámítás, amely október utolsó vasárnapjáig tart. Ezen a hétvégén, vasárnap hajnali 2 órakor kell 3 órára átállítanunk időmérő eszközeinket. Az óraátállítással 1980 óta Magyarország is villamos energiát spórol. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta 1,5–3%-os (2000–4000 MWh) fogyasztáscsökkenés tapasztalható az átállítás utáni időszakban.
2017.03.23. 10:54 |
Indul a nyári időszámítás - jön a megtakarítási időszak
Az Európai Unióban 1996 óta egységesen alkalmazott módszer azon alapul, hogy március 21. és szeptember 21. (azaz a tavaszi és őszi napéjegyenlőség) között hosszabbak a nappalok, mint az éjszakák. Az órák előreállítása napirendünk megváltoztatása nélkül biztosítja azt, hogy a természetes világossággal jobban egybeessen ébrenlétünk időszaka, amely reggel 7 és este 10 óra közé esik. Ennek eredményeként ilyenkor kevesebb energiát kell világításra használni.
 
A hazai villamosenergia-rendszert irányító MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat. A napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése, hiszen egy órával később kell felkapcsolni a lámpákat. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta 1,5–3%-os (2000–4000 MWh) fogyasztáscsökkenés tapasztalható az átállítás utáni időszakban.
 
Az óraátállításoknak köszönhetően éves szinten körülbelül 100-120 GWh-val kevesebb áramot használunk a nyári időszámítás ideje alatt, ami 30–40 ezer – közel egy városnyi – háztartás éves fogyasztásának felel meg. A fel nem használt energiát természetesen kifizetni sem kell, és ez mintegy 4-5 milliárd forinttal csökkenti az ország ”áramszámláját”. A megtakarítás nem csak a pénztárcát kíméli: ha ugyanis kevesebb energiát kell megtermelni, azáltal mérséklődik a környezetre jutó terhelés is.

Magyarország

  1. Nagyboldogasszony napja

    Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Csütörtökön, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hét órakor.

    2024.08.15.
  2. Tetőzik a Perseida meteorraj

    Színes programokkal vár mindenkit ma is a Székesfehérvári Királyi Napok. A fesztiválozás közepette azonban éjszaka érdemes lesz az égre is feltekinteni: tetőzik a Perseida meteorraj, várhatóan most figyelhető majd meg az égbolton a legtöbb hullócsillag.

    2024.08.12.
  3. 1100 éve Európában

    Székesfehérváron indul az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban című kulturális programsorozat: augusztus 10. és 16. között 14 programmal várják az érdeklődőket a kultúrstratégiai intézmények a Székesfehérvári Királyi Napok kísérőrendezvényeként.

    2024.08.06.
  4. Folytatódik a nyári ellenőrzés

    Folytatódik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kiemelt, nyári ellenőrzése; az eddigi vizsgálatok számos szabálytalanságot tártak fel. A szabályszegők most még többet kockáztatnak. Augusztus 1-jétől ugyanis duplázódott a mulasztási bírság, így akár kétmillió forintos szankcióval is számolhat például az, aki be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, vagy elmulasztja a nyugtaadást.

    2024.08.04.