-
A bazilika Mátyás korában
Izgalmasnak ígérkező kiállításra, illetve tárlatvezetésre várja az érdeklődőket november 27-én a Szent István Király Múzeum. A Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontban megnyíló kiállítás a templom Mátyás király kori megjelenéséről készült elvi rekonstrukciókat mutatja be részletgazdag ábrázolásokkal.
2024.11.25. -
Európai körút ma este az ARSO-val
Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar ismét egy nagy utazásra hívja a közönséget: az Európai dallamok koncert ezúttal Norvégiába, Olaszországba és Ausztriába invtálja a zeneszeretőket. A Somorjai sorozat következő koncertje november 25-én, este hétkor kezdődik a Szent István-teremben.
2024.11.25. -
Kórustalálkozó Fehérváron
Ebben az esztendőben is megrendezték a hagyományos székesfehérvári Kórustalálkozót. A Szent István Művelődési Házban idén hat kórus mutatkozott be a közönségnek.
2024.11.25. -
Átadták a Krisztus Király díjat
A Krisztus Király Napok keretében vasárnap ünnepi püspöki szentmisét tartottak a Zsolt utcai templomban. A misét követően átadták az idei Krisztus Király díjat valamint megszentelték az Erzsébet-kenyet, melyet szét is osztottak a résztvevők között.
2024.11.25.
Ingyenes idegenvezetés lesz vasárnap a Hiemer-házban
Május 27-én, vasárnap 10 és 15 óra között óránként indulnak csoportok idegenvezetővel a Hiemer-ház megtekintésére. A program ingyenes, a szakmai vezetéssel pedig a ház története is megismerhető. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Ha ide kattint képeken is megismerheti az épület felújítását!
Ha ide kattint képeken is megismerheti az épület felújítását!
2007.05.24. 08:49 |
Május 27-én, vasárnap 10 és 15 óra között óránként indulnak csoportok idegenvezetővel a Hiemer-ház megtekintésére. A program ingyenes, a szakmai vezetéssel pedig a ház története is megismerhető. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Ha ide kattint képeken is megismerheti az épület felújítását!
A Hiemer-ház története
A Hiemer-Font-Caraffa épülettömb Székesfehérvár belvárosának egyik kiemelkedő értékű, egyedileg védett műemléki épületegyüttese, a város épített örökségének egyik gyöngyszeme. Nemcsak központi elhelyezkedése - a Nemzeti Emlékhelytől mindössze 200 méterre található - és Városház térre néző díszes homlokzata teszi Székesfehérvár egyik legfontosabb műemlékévé, hanem történelme is: azon kevés épületek egyike, melyek tanúskodnak a város több évszázaddal ezelőtti fénykoráról, dicső múltjáról, országos jelentőségéről.
Az épület műemléki értékét középkori alapjai, az értékes freskók és a falakat kívül-belül díszítő stukkók adják. Ezenkívül történelmi öröksége is hozzájárul különös jelentőségéhez: Hiemer városbíró és Caraffa tábornok alakították ki az épületet, mely a 20. század elejétől egyre inkább közfunkcióknak adott otthont.
A Hiemer-Font-Caraffa épülettömbről először 1688-ban történt említés, miután Antonio Caraffa gróf osztrák lovassági tábornok visszafoglalta a várost a török csapatoktól, és a Széchényi Pál veszprémi püspök által újraszentelt városban sor került a - zömmel lerombolt állapotban lévő - épületek újraszentelésére. Ezt megelőzően nem áll rendelkezésünkre írásos emlék a ház történetéről; az mindenesetre régészeti kutatásokkal igazolt tény, hogy az épületnek középkori részei is vannak, amelyek még a XV. századból maradtak ránk.
Az épülettömb mai formája a XVIII. század második felében épült ki, az egymáshoz kapcsolódó szárnyak gyakorlatilag egy időben készültek el. A város emlékezetében mindhárom névadó család megmaradt: a katonaősökkel bíró Caraffáék nemesi címmel is rendelkeztek, a Font család kereskedelemmel foglalkozott, az eredetileg hentes és mészáros szakmát gyakorló harmadik família a XVIII. században Hiemer Mihály személyében főbírót is adott Székesfehérvárnak.
A három, gazdagon díszített épület már a XIX. században a város tulajdonába került, majd hosszú ideig belvárosi plébániaként működött. A második világháború után az épületegyüttes állami tulajdonba került, ám kezelője a városi tanács lett, amely számos közfeladat ellátásának helyszínéül jelölte ki a Hiemer-házat, emellett kialakítottak benne jó néhány tanácsi lakást is. Az épülettömb átfogó rekonstrukciója a múlt század második felében elmaradt, az egyre pusztuló ingatlanból sorra költöztették ki az intézményeket és a lakókat, 1988-ban pedig végleg lakat került a házra.
Ha ide kattint képeken is megismerheti az épület felújítását!
A Hiemer-ház története
A Hiemer-Font-Caraffa épülettömb Székesfehérvár belvárosának egyik kiemelkedő értékű, egyedileg védett műemléki épületegyüttese, a város épített örökségének egyik gyöngyszeme. Nemcsak központi elhelyezkedése - a Nemzeti Emlékhelytől mindössze 200 méterre található - és Városház térre néző díszes homlokzata teszi Székesfehérvár egyik legfontosabb műemlékévé, hanem történelme is: azon kevés épületek egyike, melyek tanúskodnak a város több évszázaddal ezelőtti fénykoráról, dicső múltjáról, országos jelentőségéről.
Az épület műemléki értékét középkori alapjai, az értékes freskók és a falakat kívül-belül díszítő stukkók adják. Ezenkívül történelmi öröksége is hozzájárul különös jelentőségéhez: Hiemer városbíró és Caraffa tábornok alakították ki az épületet, mely a 20. század elejétől egyre inkább közfunkcióknak adott otthont.
A Hiemer-Font-Caraffa épülettömbről először 1688-ban történt említés, miután Antonio Caraffa gróf osztrák lovassági tábornok visszafoglalta a várost a török csapatoktól, és a Széchényi Pál veszprémi püspök által újraszentelt városban sor került a - zömmel lerombolt állapotban lévő - épületek újraszentelésére. Ezt megelőzően nem áll rendelkezésünkre írásos emlék a ház történetéről; az mindenesetre régészeti kutatásokkal igazolt tény, hogy az épületnek középkori részei is vannak, amelyek még a XV. századból maradtak ránk.
Az épülettömb mai formája a XVIII. század második felében épült ki, az egymáshoz kapcsolódó szárnyak gyakorlatilag egy időben készültek el. A város emlékezetében mindhárom névadó család megmaradt: a katonaősökkel bíró Caraffáék nemesi címmel is rendelkeztek, a Font család kereskedelemmel foglalkozott, az eredetileg hentes és mészáros szakmát gyakorló harmadik família a XVIII. században Hiemer Mihály személyében főbírót is adott Székesfehérvárnak.
A három, gazdagon díszített épület már a XIX. században a város tulajdonába került, majd hosszú ideig belvárosi plébániaként működött. A második világháború után az épületegyüttes állami tulajdonba került, ám kezelője a városi tanács lett, amely számos közfeladat ellátásának helyszínéül jelölte ki a Hiemer-házat, emellett kialakítottak benne jó néhány tanácsi lakást is. Az épülettömb átfogó rekonstrukciója a múlt század második felében elmaradt, az egyre pusztuló ingatlanból sorra költöztették ki az intézményeket és a lakókat, 1988-ban pedig végleg lakat került a házra.