Interaktív, nyitott múzeumot szorgalmaztak a fehérváriak a közmeghallgatáson

2013.01.30. 20:02 |
A város múzeumának jövője volt a téma azon a szerdai közmeghallgatáson, amelyet dr. Cser-Palkovics András polgármester hívott össze a Városháza nagytanácstermében. Az idei évtől a Szent István Király Múzeum a város fenntartásába került. A közmeghallgatást az együttgondolkodás jegyében hirdették meg és a fehérváriak elmondták véleményüket, ötleteiket arról, hogy milyen legyen a város múzeuma. 
KÉPGALÉRIA a közmeghallgatásról

 Rendkívüli közgyűlést, majd közvetlenül ezután közmeghallgatást tartott Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata. A közgyűlés egyetlen napirendi pontjaként a képviselőtestület elfogadta a javaslatot az Alba Regia Térségi Integrált Szakképzés Szervezési Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság megszüntetésével kapcsolatos intézkedés megtételére. A közmeghallgatás témája a Szent István Király Múzeum jövője volt. Mint ismeretes, az idei évtől egy kormánydöntés révén többek között Székesfehérvár városa a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatóságának működtetője. A múzeum 19 kiállító- és kutatóhelye közül kilenc került Székesfehérvárhoz, és az intézmény 82 dolgozóját is átvette az Önkormányzat. A fenntartó-váltással névváltozás is történt, így a hozzátartozó intézményekkel együtt Szent István Király Múzeum néven üzemel tovább. Székesfehérvár speciális helyzetben van, mert közelségében található a Gorsium Régészeti Park. Tác önkormányzatával egyeztetve a város ennek működtetését is felvállalja a székesfehérvári kiállítóhelyek és gyűjtemények mellett.

A szerdai közmeghallgatáson Dr. Demeter Zsófia, a Szent István Múzeum igazgatója az intézmény múltjáról, jelenlegi helyzetéről számolt be. Szólt a múzeum gyűjteményeiről, és azokról a kérdésekről is, amelyek megoldásra várnak. A múzeum múltjáról szólva kiemelte, hogy Székesfehérváron 1873-ban kezdték el szervezni a Régészeti Egyletet, 1911-ben pedig már nyilvános múzeum működött. Az intézmény két kiemelkedő személyiség irányításával formálódott a kultúra központjává, Marosi Arnold és Fitz Jenő is évtizedeken át dolgozott ezért. A vidéki múzeumokat 1963-ban tömörítették megyei szervezetbe, ennek a rendszernek lett vége 2013 január 1-jével. Az igazgató szólt a mintegy 3 millió tárgyat magában foglaló régészeti gyűjteményről, a történeti gyűjteményről és a művészettörténeti gyűjteményről is. Elmondta, hogy 11 pályázatot nyertek el, mintegy 979 millió forint értékben. Hatalmas turisztikai fejlesztés előtt áll a Gorsium területe, a székesfehérvári múzeumokat pedig 228 millió forintból korszerűsíthetik. A jelenlegi nehézségek közül a raktár, restaurátorkapacitási és kiállítási problémákat emelte ki. Fontos cél egy bazilikamúzeum létrehozása, a 2013-as Szent István Emlékévre pedig könyvek kiadásával, hangverseny-sorozattal, kiállításokkal és emléktáblák állításával készültek.

  "Történelmi pillanat, hogy a 2013-as Szent István Emlékévben saját múzeuma lett Székesfehérvárnak.” – hangsúlyozta dr. Cser-Palkovics András polgármester. „Az Önkormányzat feladata, hogy biztosítsa az átvett intézmény folyamatos működését. A gyűjtemények gondozása és továbbfejlesztése is további kérdéseket vet fel. Ezért is tartottuk fontosnak a mai közmeghallgatás összehívását, hiszen kíváncsiak vagyunk a szakma és a lakosság véleményére, arra, hogy milyen legyen a város a múzeuma a jövőben. Az ünnepi évben számos történelmi eseményt elevenítenek fel Székesfehérváron. A múlt megismerése elengedhetetlen a ma élők számára a jövőnk érdekében. A lokálpatrióta szemlélet, a fehérvár-tudat erősítéséhez hozzátartozik egy várostörténeti gyűjtemény létrehozása. Székesfehérvár befogadó város. Sok kortárs képzőművész talált otthont, alkotóhelyet, vagy éppen alkotásának helyet itt. A városra bízott gyűjtemények gondozása, fejlesztése is fontos feladat. A jövőt illetően sokszínű a lehetőségek tárháza.” – tette hozzá a polgármester.
 
A közmeghallgatáson a hozzászólók egyhangúlag fogalmazták meg azt az igényüket, hogy Székesfehérvár múzeuma nyitott, látogatóbarát, interaktív legyen. Elhangzott az is, hogy élményt adó kiállításokon kell bemutatni a múzeum értékeit gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt. A múzeum-negyed kialakítása mellett egy várostörténeti és egy ipartörténeti kiállítás létrehozását is szorgalmazták.
 Dr. Lukácsy József a Szent István Király Múzeum jövőjével kapcsolatban kiemelte, hogy a múzeumnak részben önfinanszírozó, látogató-centrikus, a kulturális élet katalizátoraként működő intézménnyé kell válnia ahhoz, hogy megfeleljen a modern kor kihívásainak. Hozzátette, hogy ehhez megfelelő szakmai tudással rendelkező marketing és PR-szakemberekre is szükség lenne. Kovács Kristóf, a művész unokája azt vetette fel, hogy mindeddig kevés idő és lehetőség jutott az Aba-Novák művek bemutatására a múzeum kiállítótereiben. Válaszában Cser-Palkovics András polgármester elmondta, hogy a Szent István Király Múzeumot csak január 1-jével működteti a város, de a városvezetés célja, hogy minél többen megismerhessék a művész alkotásait és az is, hogy a művek folyamatosan megtekinthetőek legyenek.
Pásztor László Gorsiummal kapcsolatos elképzeléseit osztotta meg a közmeghallgatással, kimelve, hogy olyan témapark lehetne a területen, ahol átélhetővé válna a történelem a fiatalok számára. Felvetette egy ipartörténeti kiállítás létrehozását is, amelynek keretében többek között az Ikarus, a Videoton, vagy a Köfém múltja elevenedne meg. Balsay István, Székesfehérvár korábbi polgármestere azt szorgalmazta, hogy olyan szakmai programot állítson össze a múzeum, ami megfelel majd a 2013 utáni pályázati követelményeknek, lehetővé téve a Nemzeti Emlékhely és a Gorsium fejlesztését. Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője hozzászólásában azt emelte ki, hogy a városnak „nyitott” múzeumra van szüksége, amely nemcsak azt jelenti, hogy a terei látogathatóak, hanem azt is, hogy nyitott a múltra, jelenre és a jövőre.