Székesfehérvár történelmi múltja, meghatározó szerepe szerint ugyan mindig is Európa része volt, de az uniós csatlakozás a város számára is újabb fellendülést hoz: az önkormányzat célja a város gazdasági erőcentrum szerepének megtartása, az infrastruktúra fejlesztése, a lakáshelyzet további javítása, az oktatás sokszínűvé tétele annak érdekében, hogy az itt élők, fiatalok és idősebbek egyaránt külön-külön is úgy érezzék, hogy nemcsak az ország, a város, de ők maguk is csatlakoztak Európához. Ezzel a gondolattal kell együttműködnünk minden, a városban élő és dolgozó emberrel - fogalmazott a lapunknak adott interjúban Warvasovszky Tihamér polgármester.
Mi, fehérváriak a történelmi múltból adódóan talán másként éljük meg az uniós csatlakozást, ezt már a népszavazás is bizonyította, hiszen a részvételi arány nálunk meghaladta az országosat és az igenek aránya is magasabb volt, mint az országos átlag. Szent István városa mindig meghatározó szerepet játszott a történelemben, és mi úgy éreztük, részesei voltunk Európának is. Ez kiindulópont kell, hogy legyen. Azt hiszem, az elmúlt évtized fejlődése bizonyította, hogy a város gazdasága mintaként szolgált az országban. Fehérvár élen tudott járni abban a versenyben, amely a kilencvenes évek elején történt rendszerváltozás után kialakult: 1992-93-ban itt volt a legnagyobb a munkanélküliség, 1993-94-től azonban olyan fellendülés következett be, amely idevonzotta a befektetőket. Az uniós csatlakozás újabb lendületet adhat a városnak, hiszen a jól képzett munkaerő továbbra is vonzó a befektetők számára. Az önkormányzat azon munkálkodik, hogy a város gazdasági erőcentrum szerepe megmaradjon. Nem titkolt cél az is, hogy elnyerjük a régióközpont szerepét. Ebben a város gazdasági ereje, kulturális és tudományos élete mellett a kedvező logisztikai helyzet is segít bennünket. A fejlődésbe a környező településeket is szeretnénk bekapcsolni, ehhez hosszú távra szóló partnerséget kell kialakítani a térség meghatározó gazdasági, helyi politikai és társadalmi szereplőivel, hogy a közös érdekeltségű területeket és a kölcsönösen elfogadható megoldásokat megtaláljuk. Ez egyébként megegyezik az Európai Unió által elfogadott normákkal is.
Az önkormányzat évek óta tudatosan végzi fejlesztéseit. Milyen irányban halad a gazdaságpolitika a csatlakozás után?
A város gazdasága már felzárkózott az unióéhoz, az itteni cégek egy része már most is európai piacra szállít, bent vannak ebben a vérkeringésbe. Az önkormányzat olyan lehetőségeket próbál teremteni, amellyel az új kihívásoknak megfelelő környezetben az innováció, a logisztika és más, új ágazatok, tevékenységek területén nyit utakat. Ebben a térben a kis- és középvállalkozások is könnyebben boldogulhatnak. Működésük megerősítését is fontosnak tartjuk, hiszen ez lehet a gazdasági fejlődés egyik forrása. Azért, hogy ezeket a lehetőségeket ki tudjuk használni, a város két alapfeladatra koncentrál: a saját erő megteremtését biztosító gazdasági alapok megerősítésére és egy új, EU-konform városfejlesztési és területi politika kidolgozására, illetve végrehajtására.
A gazdasági fejlődés motorja, de az itt lakók komfortérzését is növelik az infrastruktúrára fordított összegek. Mire számíthat a város ezen a téren?
Szeretnénk a város teljes egészét csatornázni, az uniós elvárás is, de persze nemcsak ezért, elsősorban magunk miatt tesszük. Jelenleg 87 százalékos az ellátottság, idén 13 kilométernyi csatorna építését kezdtük el - mellé természetesen csapadékcsatorna és úthálózat is készül -, 1,1 milliárd forintot fordítunk erre a célra. A következő években még ötven kilométernyi városi gerincvezetéket kell megépíteni, amelyhez továbbra is számítunk központi költségvetési forrásokra, de a csatlakozás után megnyíló kohéziós alapra is pályázunk. Ennek keretében akár a beruházás összegének 90 százalékát is meg lehet nyerni. Ami a közlekedést illeti: Fehérvár adottságai igen jók , de fontosnak tartjuk, hogy a városi utak terhelése csökkenjen: a 63-as főút Fehérvárt nyugatról elkerülő szakaszának első üteme elkészült, jövő év végére megépül a második ütem is. Döntés van arról, hogy a MÁV - EU-s pénzekből - 10 milliárd forintos fejlesztésbe kezd a Budapest-Székesfehérvár szakaszon és a fehérvári pályaudvaron. Március végén - szintén a MÁV közreműködésével - elkészült a város logisztikai központjában az a regionális vámszolgálati hely, amely szintén a város régióközponti szerepét erősíti. És - hosszú, de mostanra jó irányba tartó tárgyalások után - a börgöndi reptérfejlesztés is megindulhat hamarosan.
A témához szorosan hozzátartozik a lakáskérdés. Milyen helyzet most, és mire számíthatunk a csatlakozás után?
A lakáskérdés egyike azoknak a nagyon fontos témáknak, amelyekkel évek óta kiemelten foglalkozunk - és ezzel a csatlakozás után is lesznek még teendőink, hiszen azt akarjuk, hogy a fiatalok ne költözzenek el a városból, hanem maradjanak itt. Az elmúlt időszak legnagyobb eredményének azt tartom, hogy minden évben sikerült szociális bérlakásokat építeni, s rászoruló családokat otthonhoz juttatni. Ezekhez az építkezésekhez minden esztendőben sikerült központi támogatást szerezni, ami nagyon fontos, tekintve, hogy egyetlen önkormányzat sem képes a saját erejéből ilyen beruházásokat felvállalni. A szociális bérlakás program mellett - az országban elsőként - új konstrukcióként hirdette meg az önkormányzat az otthonteremtő programot, amelyben nagy érdeklődés mellett kelnek el a lakások. A most épülők kivitelezése 2005 elejéig tart, ezt szeretnénk folytatni újabb ütemekkel. Az önkormányzatiak mellett a magánépítkezések száma is megnőtt az utóbbi időszakban: 2002-ben 626, 2003-ban 1398 építési engedélyt adott ki a hivatal. Az önkormányzat egyébként a saját erejükből lakást vásárlókat is támogatja kamatmentes hitellel: tavaly 130 milliót különítettünk el erre a célra. Az idén - az otthonteremtő programot is figyelembe véve - már 300 milliós ez a keret, és valószínűleg ez is kevés lesz.
Ha már építkezésről beszélünk, az idei év legnagyobb esemény - a csatlakozás mellett - az, hogy végre elkezdődik a Vörösmarty Színház rekonstrukciója…
Legutóbb a második világháború okozta károk nyomán 1962-ben építették át a színházat. A mostani, mintegy 4 milliárd forintos beruházás 90 százalékos állami támogatással valósul meg. Azt gondolom, hogy az átalakítás nemcsak Székesfehérvárnak fontos, hanem környék, sőt az ország számára is, hiszen az új technikai, akusztikai lehetőségek 2005 decemberétől az eddigiektől eltérő, nagyobb szabású programok, darabok bemutatását is lehetővé teszik. Reményeink szerint az új Vörösmarty Színház az egyik legjobb vidéki színház lesz az országban. Természetesen a munkák ideje alatt sem kell nélkülöznünk a társulat játékát: az önkormányzat megteremti a működés lehetőségét, több játszóhelyen, a környező településeken is fellép majd a társulat, és lehetősége lesz vendégszereplésre is. Ami a kultúra más területeit illeti: sok év munkájával elértük, hogy Fehérváron minden tavasszal színvonalas fesztiválsorozat indul - kezdve a Kortás Művészeti Fesztivállal, folytatva a Musica Regiával, a Királyi Napokkal, hogy csak a legnagyobbakat említsem. Évek óta próbáljuk egyre színesebbé tenni a kínálatot. A tapasztalat azt mutatja, nemcsak a székesfehérváriak, de az idelátogatók is szívesen fogadják a rendezvényeket, és nyitottak a további kezdeményezésekre. Azt gondolom, hogy mára elértük a célunkat, azt, hogy Székesfehérvár egy igazi, jó hangulatú fesztiválváros legyen.
A lakáskérdés kapcsán esett már szó a fiatalokról, s ha róluk beszélünk, az oktatás témáját is feltétlenül említenünk kell…
Valóban fontos, hogy a fiatalok itt, Fehérváron találják meg a számításukat a csatlakozás után is, hiszen óriásiak lesznek a lehetőségek a tanulásban, a munkavállalásban is. A városban ma már számottevő felsőoktatási intézményrendszer működik - három főiskolán is van -, de változatlanul cél az egyetemi oktatás megteremtése is. Az önkormányzat nagy hangsúlyt fektet az oktatásra, elsősorban a nyelvoktatásra, de az informatikai, számítástechnikai ismeretek gyarapítására is, hiszen ezek birtokában lehetnek versenyképesek a fiatalok a már nálunk termelő és a várhatóan idetelepülő cégek munkaerő piacán. A gazdasági fejlődést azt mutatja, hogy a cégek egyre szakképzettebb munkavállalókat keresnek, ezért tartom fontosnak az igényeihez igazodó szakképzés erősítését. Ez nemcsak a fiatalokra vonatkozik: a felnőttoktatás, az átképzés jelentőségét is növelni kell, ebben az irányban is próbáljuk átalakítani a rendszert. Mindent összefoglalva azt mondhatom, hogy a május elsejei csatlakozás után az lesz a nagy kérdés: tudunk-e élni a megnyíló lehetőséggel?
Én abban bízom, hogy a fiatalok, és minden itt élő úgy érzi majd, nemcsak az ország, a város, hanem ő maga is csatlakozott az Európai Unióhoz, senki nem érzi magát kívül állónak. Azt gondolom, hogy a történelmi esély mindenkire feladatokat, sőt felelősséget ró. Csodákat nem lehet várni az uniótól sem, de az itt élők már többször bebizonyították, hogy képesek megfelelni a kihívásoknak. Ne feledjük el, a mi életünk, a jövőnk az Európai Unióban is Székesfehérvár lesz!
