Izgalmas építészeti előadás a Várkörút történetéről


Izgalmas és érdekes, a székesfehérvári Várkörút létrejöttének történetét feldolgozó előadás-sorozatot szervez a Városi Levéltár és Kutatóintézet. A nyitó programon, október 30-án 17.00 órakor Igari Antal, Fejér megye főépítésze tart előadást. A nyilvános és ingyenes rendezvényre szeretettel várják a fehérváriakat és minden kedves érdeklődőt!
2014.10.27. 11:27 |
Izgalmas és érdekes, a székesfehérvári Várkörút létrejöttének történetét feldolgozó előadás-sorozatot szervez a Városi Levéltár és Kutatóintézet. A nyitó programon, október 30-án 17.00 órakor Igari Antal, Fejér megye főépítésze tart előadást. A nyilvános és ingyenes rendezvényre szeretettel várják a fehérváriakat és minden kedves érdeklődőt!
A Várkörút és környéke felújítása, valamint a szűken vett Belváros kiszélesítése a 2014-15-ös időszak egyik legfontosabb beruházása Székesfehérváron. A város 567,5 millió forint kormányzati támogatást nyert a „Új Belváros – Várkörút rehabilitációja” pályázat keretében, a felújítás várhatóan 2015 nyarára készül el.
 
A pályázathoz kapcsolódón a Városi Levéltár és Kutatóintézet ismeretterjesztő előadás-sorozatot szervez, melynek nyitó programja október 30-án, csütörtökön 17.00 órakor kezdődik az intézményben. „A Várkörút kialakulása, Székesfehérvár a dualizmus korában és a XX. század első évtizedeiben” című rendezvényen dr. Csurgai Horváth József, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója mond köszöntőt, majd Igari Antal, Fejér megye főépítésze tart vetítéssel egybekötött előadást. A program kötetlen beszélgetéssel zárul.

A Várkörút nyomvonal-kialakítása az 1890-es évek városrendezési munkálatai során történt meg. Elsődleges célja a belváros könnyebb megközelíthetősége volt, elszigeteltségén jelentősen enyhítettek vele. Az 1910-es, 1920-as években többnyire középületekkel gazdagodott a körút, itt állt a Felsőkereskedelmi Iskola, az azóta már elbontott Királyi Távírda és Posta, valamint a Városi Ipariskola is. Az 1930-as évek városfejlesztési programja keretében – a Szent István-évhez kapcsolódóan (Szent István halálának 900. évfordulója) – a várárki csatornát lefedték, s a belváros és a külvárosi területek közötti tagoltság további csökkentését célozva villákkal, bérházakkal, középületekkel építették be. Ezen időszakhoz kötődik például Eppinger Ignác téglagyáros modern, emeletes villája, az Alba Mozi és bérház épülete. A Romkert (Nemzeti Emlékhely) kialakítása is ekkor történt meg, az 1938-as Szent István-évhez kapcsolódóan közterületi alkotással is gazdagodott, itt látható Wathay várkapitány szobra. A belvárost keletről határoló utat ekkor hármas gesztenyesor díszítette.